Európai mitmakuna

Gazdag István – Demokrata

Kövess minket -on és -en!

Egy multikulturális birodalom – és minden birodalom lényegénél fogva multikulturális – létalapja területek meghódítása és népességeik áttelepítése az ellenőrzésük végett.

Most éppen ez történik az Európai Unióban. Gyarmatosokat kell hozni a csökönyösködő és kihalófélben lévő őshonosok lecserélésére, mert mint azt Madison Grant, a fajhigiénia és az eugenizmus egyik prófétája már száz évvel ezelőtt megjegyezte, a „felülről” szervezett bevándorlás elnyomja a meghódított területek bennszülötteinek gyermekvállalási hajlandóságát. Az ún. WASP (fehér-angolszász-protestáns) populáció így kezdett teret veszíteni Észak-Amerikában a XIX. század végén, többek között Kipling is ezt panaszolta a levelezésében. Persze nem fogunk krokodilkönnyeket hullajtani a WASP-ért, amely az indiánokat cserélte le korábban, és a sorsa csupán azt példázza, hogy a népességcsere egy állandó, de ritkán természetes jelenség, és a történelem folyamán majdnem mindig politikai célzatú volt. A taktika változatlan, mert a népességcsere ugyan fizikai jellegű, a kivitelezése azonban lelki megrázkódtatások, érzelmi „kódzavarások” és mentális átprogramozások egész sorozatával jár.

Alexis de Tocqueville írta az indiánok kapcsán: „Meggyöngítve az észak-amerikai indiánok között a haza érzését, szétszórva a családjaikat, elhomályosítva a hagyományaikat, megszakítva az emlékek láncolatát, megváltoztatva az összes szokásukat és mértéktelenül felnagyítva a szükségleteket, az európai zsarnokság szervezetlenebbé és civilizálatlanabbá tette őket, mint amilyenek már voltak.”

Hírek

Ugyanezt a módszert egyébként maguk az indiánok is alkalmazták egymás között az európai gyarmatosítás előtt, amint azt az inka birodalom úgynevezett mitmakuna-rendszere bizonyítja, amelynek keretében egész népcsoportokat telepítettek át eredeti lakhelyeikről azzal az elsődleges politikai és stratégiai céllal, hogy megosszák azokat a populációkat, amelyekről azt feltételezték, hogy fenyegetést jelentenek a birodalom uralkodó rétegére nézve. Ezek az áttelepítések csökkentették a különböző etnikumok súlyát, és ily módon gyöngítették az ellenállás lehetőségét.

Tocqueville valószínűleg nem ismerte az inka eljárást, ahogyan feltételezhetően Machiavelli sem, az itáliai reneszánsz firenzei spiritus rectora mindazonáltal általános igazságokat fogalmazott meg a birodalomépítés gyakorlatával kapcsolatban egészen máig tartó érvénnyel: „Ámbár a nyelvükben, szokásaikban és államrendjükben különböző tartományok elfoglalása bajjal jár, s nagy szerencse, erő és furfang szükségeltetnek megtartásukhoz, egyfajta hatásos orvoslása mindennek, ha a hódító a tartományban megtelepedik, s ezáltal a birtoklást tartóssá és biztonságossá teszi. (…) Telepesek az uralkodónak pénzbe nem kerülnek, költség nélkül vagy csak kicsiny kiadással küldi és tartja ott őket, s ilyenképpen csak azokat éri sérelem, akiktől elveszi házukat és földjeiket, hogy az új lakosoknak adja, ezek pedig a népességnek csak kis részét teszik. Valamint ezek, akiket így megsértett, soha nem lehetnek ártalmára, hiszen szegények és szétszórtak, a többiek pedig, egyrészt nem esvén rajtuk sérelem, meg kell hogy nyugodjanak, másrészt minden vétségtől óvakodniuk kell, nehogy őket is, mint azokat, megfosszák birtokaiktól.”

A kozmopolita establishment gyakorlatilag ugyanezen séma alapján szalámizza le Nyugat-Európa őshonos népességét és telepít a nyakára egyre nagyobb arányban harmadik világbeli telepeseket, miközben a bennszülöttek lényegében zokszó nélkül tűrik a lecserélésüket – gyávaságból, nemtörődömségből vagy egyszerűen csak butaságból.

A folyamat mértékéről csak halvány fogalmaink vannak, mert a statisztikákat módszeresen meghamisítják, de a hivatalos adatok is éppen eléggé riasztóak. Dániában például a bevándorló anyáktól született csecsemők aránya drámai mértékben nőtt az utóbbi évtizedben, olyannyira, hogy az észak-európai országban tavaly minden ötödik gyerek harmadik világbeli (főleg szíriai és török) bevándorlók ivadékaként látta meg a napvilágot. („One in five” danish newborns has foreign heritage, syrians largest group, breitbart.com, 2017. március 22.) Ennél is katasztrofálisabb a helyzet Angliában és Walesben, ahol 2016-ban az újszülöttek csaknem egyharmada az Egyesült Királyságon kívül született anyától származik. Ráadásul a színes bőrű újszülöttek aránya nyilván még ennél is nagyobb, az angol statisztikai hivatal ugyanis a már Britanniában született, harmadik világbeli bevándorló szülőket automatikusan a britek közé sorolja, tekintet nélkül a fajukra. Közben egyre többen vitatják a bevándorláspárti lobbi egyik leghangzatosabb lózungját, miszerint a tömeges bevándorlás életképes módszer az aktív, illetve a nyugdíjas korosztály közötti 4:1-es, úgynevezett függőségi arányszám fenntartására. A brit belügyminisztérium egyik jelentése szerint „a bevándorlás hatását a népességöregedés csökkentésében széles körben csekélynek tartják, mert a bevándorlók is öregszenek”. Ennek ellenére a bevándorláspárti lobbi 2050-ig 60 millió bevándorló importjával 136 millióra szándékozik növelni az Egyesült Királyság népességét. (England: mothers born abroad now account for 28.2 per cent of births, breitbart.com, 2017. július 19.)

Natura abhorret vacuum, Afrika azonban a bevándorláspárti lobbi asszisztálásával gondoskodik az Európában keletkezett népességűr kitöltéséről. Az 50-es években Nigéria népessége kisebb volt, mint Franciaországé, ma nagyobb, mint Franciaországé, Spanyolországé és Németországé együttesen; Kenya népessége kisebb volt, mint Belgiumé, ma nagyobb, mint Belgiumé, Hollandiáé, Svédországé, Norvégiáé és Finnországé együttvéve; Etiópia népessége kisebb volt, mint Romániáé, ma nagyobb, mint Romániáé, Magyarországé, Lengyelországé, Szerbiáé, Bulgáriáé, Szlovákiáé és Csehországé összesen. Az 50-es években három és félszer annyi fehér élt a Földön, mint ahány indiai, ma csaknem másfélszer annyi indiai, mint ahány fehér. A második világháború végén az európai népek tették ki a világnépesség egyharmadát, ma kevesebb mint a 8 százalékát. Jelenleg a szülőképes korú nők kevesebb mint 2 százaléka fehér. Alea iacta est. Hosszú távon a fehéreknek befellegzett.

Kövess minket -on és -en!

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.

A XIX. század folyamán román területeken is lezajlott a “nemzetté válás”. Megtörtént a nyelv latin alapokra való áthelyezése, megszületett a románokat az ősi dákokból levezető elmélet és a román nacionalizmus.

A Magyar Királyság számára 1941-ben, az 1944-es esztendőben pedig már a visszacsatolt Székelyföldön is érezhető volt a háború előszele, hiszen az eleddig érintetlen székely alakulatok is sorra kapták a mozgósítási parancsokat.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. 

1894. április 26-án, tehát 128 évvel ezelőtt született Rudolf Hess (teljes nevén és németesen írva: Rudolf Walter Richard Heß), kinek személyét a mai napig számos legenda fedi, és jelenleg is sarkalatos igazodási pont, már amennyiben kíváncsiak vagyunk, valójában kiknek a kezében van a hatalom.

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nem létezik pénz és magántulajdon, betiltják a vallást, nyakig begombolt fekete ruhában kell járnunk, nem hordhatunk szemüveget, nem olvashatunk könyveket, nem mehetünk moziba, és az érzelmeinket sem mutathatjuk ki.

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

A Felvidékre vezényelték alakulatomat (151. gépvontatású tüzérosztály) 1945 márciusában. Március utolsó napjaitól megszűnt lőszerutánpótlásunk.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.