Kövess minket -on és -en!

Heinrich Himmler SS-vezető szolgálati naptárában, naplójában mindent gondosan feljegyzett: mikor evett, mikor szerelmeskedett.

A háborús években - 1943-44-ben - keletkezett, s egy Moszkva melletti archívumban fellelt feljegyzésekben (Dienstkalender) keveredik a politika a banálissal, a magánélet a keleti hadjárat megszervezésével - írja a dpa hírügynökség annak kapcsán, hogy a Bild című német lap hétfőn exkluzív tálalásban számolt be a megtalált dokumentumokról, s sorozatban tárja az olvasó elé Himmler mindennapjainak részleteit.

"Ebéd a biztonsági rendőrség kaszinójában, megbeszélés az ezredessel, a gettó bejárása" - jegyezte fel az SS nagyhatalmú vezetője 1943. március 9-én varsói látogatásáról. Himmler hivatalos titulusa az SS élén a birodalmi vezető (Reichsführer-SS) volt, ő számított a második embernek Adolf Hitler mögött a nemzetiszocialista hatalmi struktúrában. A munkatáborok létesítését szervezte meg, részt vett a keleti hadjárat megtervezésében, az európai zsidók tömeges kitelepítésének kitervelésében.

Az 1943-44-es évekből származó naplót sokáig eltűntnek hitték, de a fontos dokumentumok hadizsákmányként az orosz védelmi minisztérium podolszki archívumában (CAMO) átvészelték az évtizedeket. Körülbelül ezer oldalt tesznek ki, írógéppel írták őket, s mintegy 1600 név szerepel bennük. "Most már pontosan meg tudjuk mondani, hogy Himmler 1943 és 1944 között mely napon kivel találkozott, milyen helyeken tartózkodott, s ki tartozott a Himmler körüli legszűkebb körbe" - mondja Matthias Uhl, egyike azoknak a német történészeknek, akik együttműködnek az orosz katonai archívummal. A podolszki intézményben a Wehrmacht körülbelül két és félmillió oldalból álló aktáit őrzik. Orosz-német vállalkozás keretében digitalizálják őket és felteszik az internetre.

Nikolaus Katzer, a Német Történeti Intézet (Moszkva) vezetője számára Himmler feljegyzései segítenek "bizonyos döntési mechanizmusok, a nemzetiszocialista rendszer bizonyos személyi konstallációinak pontos rekonstruálásában", nagy nyereséget jelentenek a kutatás számára. Éppen a háború második feléből, amikorról már viszonylag kevés irat maradt fenn. Számos dokumentum a Berlin felé törő szovjet hadsereg kezébe került. Himmlernek az 1941-42-es évre vonatkozó feljegyzéseit 1991-ben szintén egy orosz archívumban fedezték fel.

Az első jelek az 1943-44-re vonatkozó Himmler-feljegyzések meglétére 2010-ben merültek fel, s 2013 óta a kutatók biztosak abban, hogy a feljegyzések valódiak és teljesek. Matthias Uhl és Dieter Pohl osztrák professzor 2017 végén akarja két kötetben publikálni a kommentárokkal ellátott feljegyzéseket. A már említett 1943-as varsói látogatáson a gettó felszámolásáról lehetett szó. Néhány nappal később a zsidók először és utoljára tanúsítottak fegyveres ellenállást deportálásukkal szemben. Áprilisban kitört a gettólázadás, amelyet az SS és a Wehrmacht könnyűszerrel levert.

A feljegyzésekből kirajzolódik Himmler, a magánember képe is. Az SS-vezetőt gyakran megmasszírozta orvosa, Felix Kersten. Himmlernek házasságon kívüli kapcsolata volt egykori titkárnőjével, Hedwig Pothasttal. Két gyereke is született az asszonytól. A kutatók azt gyanítják, hogy az "inspekció", vagy az "úton vagyok" bejegyzések mögött a szerelmi légyottok rejtőznek. Katzer professzor számára a dokumentumban a privát dolgok és a katonai parancsok "háborítatlan egymásmelletisége" a szörnyű.

Az SS vezetője 1945. május 23-án brit fogságba esett, majd nem sokkal később megölte magát, hogy elkerülje a meghurcoltatást.

Kövess minket -on és -en!

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.