Kövess minket -on és -en!

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Az elmúlt 15 évben a genetikusok az „introgresszió” [hibridizáció, gének átvitele egy másik faj génkészletébe kereszteződés révén - a fordító] kérdését vizsgálták a korai emberek esetében, archaikus hominida populációkkal. Az introgresszió során két különböző populáció tagjai párosodnak és hibrid egyedeket hoznak létre, amelyek aztán valamelyik szülőpopuláció tagjaival párosodnak. Az így létrejövő populáció DNS-e olyan mértékben megőrizheti az introgresszió nyomait, hogy mérhetővé válik, mikor és milyen mértékben történt ez a hibridizáció. A kutatók például már jó ideje tudják, hogy minden nem-afrikai populációban megfigyelhetők a neandervölgyiekkel való kereszteződés jelei, akiknek génjei a nem-afrikai genom mintegy 2%-át teszik ki. További kutatások kimutatták, hogy az óceániai és ausztrál őslakos populációk a génkészletük 4-5%-át örökölték a gyenyiszovai embernek nevezett archaikus populációtól.

A kutatók azt is tudták, hogy a fekete-afrikai populációk genomja esetében nem találhatunk bizonyítékot a fenti két csoport bármelyikével való keveredésre. Ugyanakkor a bizonyítékok egy „szellempopulációval” történő introgresszióra mutatnak, amellyel a keveredés valamikor az elmúlt félmillió évben történt. E rejtélyes populáció genetikai maradványait „feltételezett szellemhaplotípusoknak” nevezik, és sok genetikus szerint az emberiség egy archaikus, már régen kihalt ágára utalnak.

A subspecieist.com szerint 2019-ben Arun Durvasula és Sriram Sankararaman, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársai megerősítették, hogy akár 19% is lehet az archaikus hominida DNS a modern afrikaiaknál. Ezt az őst egy „szellemfajként” írták le, ami lehetséges, hogy a Homo naledi volt, egy „kis agyú hominida”, ami „250 000 évvel ezelőtt élt az afrikai síkságokon”.

Más kutatók az Ausztralopitekuszokra, vagy a Homo ergasterre mutatnak mint lehetséges elődre. Mindettől függetlenül, a következmények kristálytiszták: a Homo sapiens Afrikából való sok tízezer évvel ezelőtti kivonulása után a fekete-afrikai populációk folytatták az introgressziót (a kereszteződést) a kevésbé fejlett archaikus hominida populációkkal, amelyek még a neandervölgyiek megjelenése előtt szakadtak el a modern emberektől.

Mintha a „kis agyú hominida” nem lett volna elég nyers megfogalmazás, a fenti Subspecieist-cikk már az elején kijelenti, hogy Shi Huang genetikus szerint az afrikaiak „genetikailag közelebb állnak a primitív hominidákhoz vagy a csimpánzokhoz” [mint a nem fekete-afrikaiak]. Egy 2020-as Twitter bejegyzésben Shi Huang így részletezte:

Azt, hogy az afrikaiak több ősi (archaikus emberi vagy majom) allélt hordoznak, jól bizonyította a filogenetikai ágak gyökerezése [a génben jelen lévő ősök, illetve egyéb fajok meghatározása - a fordító] Afrikában, mind az autoszómák, mind az egyszülős DNS esetében a külcsoport gyökerezés módszerrel. Mi ennek a biológiai jelentősége? Hallgatás és néma csönd.

Persze mindannyian tudjuk, hogy ez a néma csend mit jelent – egyes művelt embereknek ismét szembesülniük kell az általuk vallott liberális világnézet, valamint a makacs és kényelmetlen tények különbözőségével. Ha a fekete afrikaiak a Homo sapiens Afrikából való távozása után kereszteződtek primitívebb emberekkel, akkor ez sok mindent megmagyaráz, nem igaz? Megmagyarázza a fekete-afrikai négerek viszonylag alacsony intelligenciáját, valamint erőszakos hajlamukat és az impulzuskontroll általános hiányát (ami őszintén szólva csimpánzszerű). A fekete-afrikaiak gyakorlatilag a Homo sapiens egy alfaját alkotják, méghozzá egy sokkal primitívebbet. Ennek a magyarázatnak az eleganciája – egyszerűsége, tömörsége és a nyilvánvaló tényekkel való összhangja – senkit sem hagyhat hidegen, beleértve magukat az őszinte feketéket is. Ám az előbbiek elismerésének politikai ára van, hiszen a tradicionalista, szegregációpárti jobboldalt igazolja. Azok, akik ragaszkodnak a liberális, egalitárius elveikhez, nem szívesen ismernék el a fentieket, ezért a rassz tagadásába fognak – vagy „néma hallgatásba” burkolóznak, remélve, hogy a kérdés eltűnik.

Az a probléma, hogy nem tűnik el. Minél több fekete van közöttünk, annál inkább növekedni fog a probléma, és annál nyilvánvalóbb lesz a különbözőségünk is. Lehet, hogy ezen a ponton az írásaimat ismerő olvasóknak egyértelmű, de a bűnözés, az erőszak, a szegénység, a káosz, a korrupció és a drogfogyasztás, amit a fekete-afrikaiak mindenhová magukkal visznek, komoly terhet jelent minden nem-fekete nemzet számára, amely befogadja őket. Edwin Rubenstein Color of Crime (A bűn színe) című könyve remek kiindulópont a részletek megismeréséhez, melynek 2016-os megjelenése óta a dolgok nem lettek jobbak. 2024-ben a feketék 475 fehéret gyilkoltak meg, annak ellenére, hogy az USA lakosságának körülbelül 13%-át teszik ki, és a rasszok közötti gyilkosságok gyanúsítottjainak 58%-át adják. 2023-ban ez 603, illetve 62% volt.

Hány fehér embert vagyunk még hajlandók feláldozni azért, hogy a faji egyenlőség bizonyítottan hamis és tudománytalan elképzelését fenntartsuk?

Az archaikus emberi introgresszió e legújabb felfedezéseit azonban az teszi olyan figyelemre méltóvá, hogy megmagyarázzák a fekete-afrikaiak gyengébb képességeit. Korábban az idegtudományi és pszichometriai adatok legfeljebb annyit tudtak bizonyítani, hogy gyengébb képességűek, de azt nem, hogy miért. Most már tudjuk az okát. A fekete-afrikai DNS 19%-a elárulja, hogy nagyobb arányban keveredtek az archaikus emberek primitívebb alfajaival, mint azok a Homo sapiensek, akik elhagyták Afrikát.

[Megjegyzés: vannak, akik az Afrikából kirajzás elméletét vitatják, ugyanakkor a legszélesebb körben elterjedt tévhit az, hogy a modern ember az afrikai négerektől származik. A Homo sapiens eredetileg is az európai (vagy közel-keleti) emberre hasonlított leginkább, ami azóta csak minimális, 2%-os hibridizáción ment át a Neandervölgyi emberrel, aminek nagyjából 1600 köbcentis agytérfogata volt (míg a mai embernek kb. 1360 köbcentis, ugyanakkor feltehetőleg nem volt okosabb, mert a gondolkodási képesség a frontális lebeny fejlettségétől függ, de valószínűleg jobb vadász volt, jobb szaglással, látással és hallással). Ami a feketéket illeti, a Homo sapiens egy csoportja dél felé kezdett vándorolni, Fekete-Afrikába, a Szaharától délre. Ezek nagymértékű, 19%-os hibridizáción mentek át, másrészt olyan primitív hominida fajokkal, mint a Homo erectus ergaster vagy Homo naledi, amiknek legfeljebb 880 köbcentis agytérfogatuk volt. Belőlük lettek a négerek, ekkor alakult ki a fekete bőrszín, a göndör haj, a gorillaszerű orr és alacsony intelligencia, amit hibridizációs leromlásnak nevezhetünk - a fordító]

Ennyi. Ha fekete-afrikai vagy, akkor valamelyik távoli ősöd egyike volt azoknak a „kis agyú”, csimpánzszerű hominidáknak, akik több százezer évvel ezelőtt a Serengetin szaladgáltak. Ennek tagadása a tudomány tagadása lenne, amely (ahogyan a korábbi alelnök, Al Gore szereti nekünk mondogatni) már döntésre jutott.

Ha ez a lényegretörő esszé nem elég ahhoz, hogy meggyőzzön a faji különbözőségek tekintetében, akkor nyugodtan tanulmányozhatod a náci eugenikusnak, Arun Durvasulának, és a Ku-Klux-Klan nagymesterének, Sriram Sankararamannak a megállapításait. Ha nem értesz egyet, összevetheted az adataidat az övékkel. Itt van, mit mondanak a módszereikről: „A mai nyugat-afrikai populációk és az archaikus hominidák teljes genomszekvencia-adatait használtuk fel, hogy kiszámítsunk a statisztikai adatokat, amelyek érzékenyek az introgresszióra e populációk történetében. Konkrétabban, táblázatba foglaltuk a származtatott allélok gyakoriságának eloszlását (ahol a származtatott allél egy feltételezett emberi őshöz viszonyítva van meghatározva) az elemzett afrikai populációkban olyan egynukleotid-polimorfizmusok (SNP-k) esetében, amelyeknél egy archaikus egyedből véletlenszerűen vett allél szintén származtatottnak bizonyult.”

És erre a következtetésre jutottak: „Elemzéseink alátámasztják, hogy a mai nyugat-afrikai populációk genetikai állományához egy olyan archaikus szellempopuláció járul hozzá, amelynek eltérése a modern ember őseitől megelőzte a neandervölgyiek és a modern emberek szétválását.”

Alternatívaként megkeresheted a fehér felsőbbrendűség hírhedt képviselőjét, Shi Huangot Twitteren, és megkérdezheted a véleményét. De légy óvatos, kérlek. A sok tudomány láttán még a végén magad is rasszista fehérré válsz.

Az fenti írás eredetileg a Counter-Currents nevű szélsőjobboldali weboldalon jelent meg, ami a fehér identitáspolitikát képviseli. A szerző, Spencer J. Quinn, a feketékkel kapcsolatos genetikai kérdéseket fejtegeti, amit az unz.com is újraközölt. (Fordította: Doktor Faust - Kuruc.info)

Kövess minket -on és -en!

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.