Az 1946-ban Budapesten kivégzett „háborús főbűnösök” névsora

Kövess minket -on és -en!

A Népbíróságok Országos Tanácsa "a magyar nép nevében", majd 1946 februárjától kezdve "a Magyar Köztársaság nevében" mondta ki ítéletét.

Alább álljon itt a lista kommentár nélkül azokról az elöljárókról, politikusokról, miniszterekről, miniszterelnökökről és katonatisztekről, akiket, ahogy a népnyelv mondja, a "vérbíróságok" másvilágra küldtek.

vitéz BAKY László, ny. csendőrőrnagy, a Sztójay-kormány belügyi államtitkára. Felakasztották 1946. III. 27-én 8,15-kor, azonosítási száma a rákoskeresztúri tömegsírban: 216

Archívum

BÁRDOSSY László, 1941. IV. 3-tól 1942. III. 9-ig Magyarország miniszterelnöke, kivégezve golyó által 1946. I. 10-én 8 órakor, azonosítási száma a tömegsírban: 29

dr. BASCH Ferenc, 1938-tól 1944-ig a magyarországi Volksbund vezetője. Felakasztották 1946. IV. 26-án, 8.15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 266

BEREGFFY Károly vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, VK-főnök, felakasztották 1946. III. 12-én 15.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 178

dr. BUDINSZKY László, a Szálasi-kormány igazságügyminisztere, felakasztották 1946. III. 9-én 8.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 160

dr. CSIA Sándor, a Hungarista Állam kormányzó tanácsának tagja, felakasztották 1946. III. 19-én 9.45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 186

v. ENDRE László dr., a Sztójay-kormány belügyi államtitkára, 1944. okt. 25-től a Hungarista Állam hadműveleti biztosa, felakasztották 1946. III. 29-én, 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 215

v. FERENCZY László, csendőralezredes, a Szálasi-kormány tárca nélküli minisztere, felakasztották 1946. május 31-én 16.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 338

GÁL Csaba, 1944. november 4-től a személyi ügyek kormánybiztosa, felakasztották 1946. VI. 25-én 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 372

Hírek

dr. GERA József, a Szálasi-kormány tagja, felakasztották 1946. III. 12-én, 15.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 179

HINDY Iván, vezérezredes, a Budapesti I. Hadtest parancsnoka, a szovjet vörös horda elleni városvédelem vezetője. Felakasztották 1946. VIII. 29-én 15.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 464

HUBAY Kálmán, a Hungarista Mozgalom egyik megalapítója, parlamenti képviselő. Felakasztották 1946. VI. 22-én 9.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 367

IMRÉDY Béla, 1938. május 14. és 1939. február 26. között Magyarország miniszterelnöke. Felakasztották 1946. II. 28-án, 8 órakor, azonosítási száma a tömegsírban: 139

JAROSS Andor, a Sztójay-kormány belügyminisztere, kivégezve golyó által 1946. IV. 11-én 8.45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 236

KASSAI (SCHALMAYER) Ferenc, radikális jobboldali ideológus, Szálasi kormányában tárca nélküli honvédelmi és propaganda miniszter. Felakasztották 1946. okt. 30-án 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 528

báró KEMÉNY Gábor dr., külügyminiszter Szálasi Ferenc kormányában. Felakasztották 1946. III. 19-én 8.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 285

KOLOSVÁRY-BORCSA Mihály publicista, 1944. október 31-től a sajtóügyek kormánybiztosa. Felakasztották 1946. XII. 6-án 9.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 591

Hírek

OMELKA Ferenc, újságíró, a Számonkérő Szék vezetője, 1944. október 30-án a hungarista rabok kiszabadítója Vácott, felakasztották 1946. IX. 5- én 8,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 468

gróf PÁLFFY Fidél, a Szálasi-kormány földművelésügyi minisztere. Felakasztották 1946. III. 2-án 8.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 154

RADÓ Endre, csendőrszázados, 1944. november 15. után a Nemzeti Számonkérés Szervezete katonai nyomozó alosztályának parancsnoka. Felakasztották 1946. VI. 18-án 16.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 363

RAJNISS Ferenc, újságíró, vallás- és közoktatásügyi miniszter a Szálasi-kormányban, felakasztották 1946. III. 12-én 9.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 175

REMÉNYI-SCHNELLER Lajos, 1938. március 9-től 1945. március 27-ig pénzügyminiszter, felakasztották 1946. augusztus 24-én 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 457

RUSZKAY Jenő, nyugállományú altábornagy, 1940-től Szálasi segítője, 1945. március 1-től a magyar fegyveres kötelékek felügyelője, felakasztották 1946. II. 22-én 8.15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 366

SZÁLASI Ferenc, Magyarország Nemzetvezetője, a Hungarista Mozgalom megalapítója, 1946. március 12-ig Magyarország miniszterelnöke. Kivégezve kötél által 1946. III. 12-én 15.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 180

dr. SZÁSZ Lajos, 1944. augusztus 7-től 1945. március 27-ig kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter. Felakasztották 1946. VII. 24-én 8.00-kor, azonosítási száma: 458

Elemzések

SZÖLLŐSI Jenő, a jobboldali parlamenti képviselőkből és felsőházi tagokból alakult Nemzeti Szövetség tagja, hungarista vezető, miniszterelnök-helyettes a Szálasi-kormányban. Felakasztották 1946. III. 19-én 8.15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 184

SZTÓJAY Döme, altábornagy, 1944. március 22-től 1944. augusztus 29-ig miniszterelnök, kivégezve kötél által 1946. VIII 24-én 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 456

VAJNA Gábor, a Szálasi-kormány belügyminisztere, felakasztották 1946. III 12-én 14.45-kor,azonosítási száma: 176

v. JÁNY Gusztáv vezérezredes, a 2. Magyar Hadsereg parancsnoka, 1945-ben Nyugatra távozott, 1947-ben hazatért, kivégezve golyó által 1947. november 26-án, azonosítási száma a rákoskeresztúri tömegsírban: 1069

A rákoskeresztúri temető jelenlegi 298-as, 300-as, 301-es és 295-ös számú parcellája helyén található hatalmas méretű tömegsírban — ahol 2-3, egyes helyeken 4 rétegben kaparták el a kivégzetteket — a felsoroltakon kívül az alábbi hungarista mártírok földi maradványai találhatók:

ANDREIKOVICS Béla, felakasztották 1946. IX. 26-án, azonosítási száma: 578

BALOGH István, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 485

BALOGH Sándor, felakasztották 1946. XII. 20-án, azonosítási száma: 617

Jelentések

BARNA István, felakasztották 1946. V. 18-án, azonosítási száma 323

BEDŐ László, kivégezték golyó által 1946. IV. 12-én; azonosítási száma: 243

BECKER Emil, felakasztották 1946. VII. 6-án, a. száma: 399

BINDER László, felakasztották 1946. I. 7-én, azonosítási. száma: 244

BOKSAY István, kivégezve golyó által 1946. IV. 12-én, azonosítási száma: 244

BÓTA Imre, felakasztották 1946. VII. 4-én, azonosítási száma: 393

BOTKA Márton, felakasztották 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 557

CSISZÁR Gábor, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 513

CSORDÁS János, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 483

DUGOVICS József, felakasztották 1946. II. 8-án, azonosítási száma: 98

DUNKEL Károly, felakasztották 1946. IX. 3-án, azonosítási száma: 467

ENCSEY Pál, felakasztották 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 555

FEHÉRHEGYI János, felakasztották 1946. IX. 12-én, azonosítási száma: 476

F.-né PÁL Mária, felakasztották 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 183

HADNATOVSZKY Ferenc, golyó által 1946. II. 20-án, azonosítási száma: 130

HADON József, felakasztották 1946. V. 8-án, azonosítási száma: 296

HAIK József, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 514

JÁKITY Károly, felakasztották 1946. III. 22-én, azonosítási száma: 198

JUHÁSZ István, felakasztották 1946. VIII. 24-én, azonosítási száma: 459

KACSMANN Baritz, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 397

KÉKKŐY Ferenc, kivégezve golyó által 1946. IV. 24-én, azonosítási száma: 264

KOLTAY László, felakasztották 1946. VII. 31-én, azonosítási száma: 436

dr. KONCZ József, felakasztották 1946. III. 9-én, azonosítási száma: 163

KOVÁCS Emil, kivégezve golyó által 1946. V. 2-án, azonosítási száma: 282

KOVÁCS Magdolna, felakasztották 1946. III. 23-án, azonosítási száma: 205

KRAUSZ KÉRI László, felakasztották 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 181

LUKÁCS Ferenc, felakasztották 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 556

LUKÁCS József, felakasztották 1946. I. 2-án, azonosítási száma: 20

MALCSINER Gyula, felakasztották 1945. XII. 31-én, azonosítási száma: 19

MÁZLÓ Ferenc, felakasztották 1946. VI. 7-én, azonosítási száma: 355

MIKHÁZY István, felakasztották 1946. VI. 21-én, azonosítási száma: 365

MOLNÁR István, felakasztották 1946. I. 16-án, azonosítási száma: 51

MONOSTORI Sándor, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 400

NÉGYESSI József, felakasztották 1946. V. 8-án, azonosítási száma: 295

OLÁH János, felakasztották 1946. XI. 4-én, azonosítási száma: 540

ORENDY Norbert, felakasztották 1946. VI. 18-án, azonosítási száma: 364

OROSZ Sándor, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 398.

PÁL Gizella, felakasztották 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 182

PETHŐ Elemér, felakasztották 1946. X. 31-én, azonosítási száma: 538

PETROVICS Ferenc, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 484

POLES István, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 515

RIGÓ Mihály, kivégezve golyó által 1946. II. 20-án, azonosítási száma: 131

SCHRANK László, felakasztották 1946. III. 1-én, azonosítási száma: 155

SCHÜTZ József, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 401

SZ.-né SZABÓ Erzsébet, felakasztották 1946. III. 22-én, azonosítási száma: 199

T.-né DELY Piroska, felakasztották 1946. III. 23-án, azonosítási száma: 201

THÁL György, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 516

TORMA György, felakasztották 1946. IX. 12-én, azonosítási száma: 472

TÓTH RUGGIERO Ödön, felakasztották 1946. V. 13-án, azonosítási száma: 317

VIDA János, kivégezve golyó által 1946. V. 6-án, azonosítási száma: 289

ZIGÓ Mihály, kiéheztetés, 1946. I. 23-án, azonosítási száma: 79

ZSIROS Mihály, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 486

Borítókép: Bárdossy László golyó általi kivégzése után egy pap mond imát az egykori miniszterelnök holtteste felett.

Kövess minket -on és -en!

Zsidó-liberális megbotránkoztatást váltott ki a jelenleg az Atlético Madridban futballozó Marcos Llorente és a már visszavonult spanyol labdarúgó, Ibai Gómez által promotált új spanyol kávémárka.

A brazil Nemzeti Emberi Jogi Tanács nevezetű szervezet különböző felméréseken alapuló tanulmánya szerint „riasztóan növekszik a náci csoportok jelenléte” a dél-amerikai országban. 

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

Regisztrált az X-re Ilaria Salis olasz EP-képviselő, aki Magyarországon az antifa támadások elsőszámú gyanúsítottjaként lett ismert. 

A brit kormány pénzügyi szankciókat vezetett be a nemzetiszocialista Blood and Honour hálózat ellen, amely a skinhead zenei szcnéával évtizedek óta aktív kapcsolatban áll.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

Egy 21 éves nemzetiszocialista aktivista titokban rögzített beszélgetéseit felhasználják a terrorizmus vádjával kapcsolatos perében Kanadában.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

Miután Olaszországban EP-képviselőnek választották az antifasiszta Ilaria Salist, a magyar rendőrség elengedte a házi őrizetből az antifasiszta útonállót. Most a Guardiannek panaszkodott egy sort, hogy milyen körülmények között tartották fogva.

Feltételesen szabadlábra helyezték Nikosz Mikaloliakoszt, az Arany Hajnal görög nemzetiszocialista gyökerű politikai párt alapítóját és vezetőjét, miután letöltötte 13 éves börtönbüntetésének egy részét.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

A Neokohn című zsidó szupremácista online hírlap egyik olvasója fotózta le a nem hétköznapi matricát.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Amikor 1939 őszén a Vörös Hadsereg lerohanta Finnországot, mindenki arra számított, hogy a szovjetek néhány hét alatt sikert aratnak.

Németország és Olaszország vezetői 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Magyarország területe csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

Közismert az oroszok alábbi szövege: azért kell ide vagy oda terelni az embereket, hogy megkapják az igazolást, amivel aztán nyugodtan hazamehetnek.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

A „modern Nyugat” néven ismert pszeudocivilizációs csődtömeg, vagyis az angolszász világ és a kulturális gyarmatának számító nyugat-európai blokk feltartóztathatatlanul sodródik végzete felé.

Dunaföldváron a m. kir. folyamőrezred IV. zj. 4. szd. tagjaként részt vettem az angolok által éjjelente a Dunába dobott mágneses aknák kirobbantásában 1944 májusától októberig, a mintegy 100 kilométer hosszú Duna-szakaszon.

Európa politikai, gazdasági, vallási vezetői és médialakájaik évek óta azt szajkózzák népeiknek, hogy a migráció és a vele együtt járó lakosságcserés gyarmatosítást egyfajta fatalitás, és el kell viselnünk, mert „először is emberek vagyunk”.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

A Hitlerjugend fiataljaiból felállítandó hadosztály ügyében az első megbeszélésekre a Waffen-SS és a nemzetiszocialista ifjúsági szervezet képviselői között 1943 februárjában került sor.

Rengeteg mende-monda kering a magyar tenger partjának lakói között néhány eltűnt Tigris harckocsiról. Az urbánus mítosz szerint a tó alja ugyanis pár második világháborús német harckocsi maradványait őrzi.