Az 1946-ban Budapesten kivégzett „háborús főbűnösök” névsora

Kövess minket -on és -en!

A Népbíróságok Országos Tanácsa "a magyar nép nevében", majd 1946 februárjától kezdve "a Magyar Köztársaság nevében" mondta ki ítéletét.

Alább álljon itt a lista kommentár nélkül azokról az elöljárókról, politikusokról, miniszterekről, miniszterelnökökről és katonatisztekről, akiket, ahogy a népnyelv mondja, a "vérbíróságok" másvilágra küldtek.

vitéz BAKY László, ny. csendőrőrnagy, a Sztójay-kormány belügyi államtitkára. Felakasztották 1946. III. 27-én 8,15-kor, azonosítási száma a rákoskeresztúri tömegsírban: 216

Események

BÁRDOSSY László, 1941. IV. 3-tól 1942. III. 9-ig Magyarország miniszterelnöke, kivégezve golyó által 1946. I. 10-én 8 órakor, azonosítási száma a tömegsírban: 29

dr. BASCH Ferenc, 1938-tól 1944-ig a magyarországi Volksbund vezetője. Felakasztották 1946. IV. 26-án, 8.15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 266

BEREGFFY Károly vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, VK-főnök, felakasztották 1946. III. 12-én 15.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 178

dr. BUDINSZKY László, a Szálasi-kormány igazságügyminisztere, felakasztották 1946. III. 9-én 8.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 160

dr. CSIA Sándor, a Hungarista Állam kormányzó tanácsának tagja, felakasztották 1946. III. 19-én 9.45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 186

v. ENDRE László dr., a Sztójay-kormány belügyi államtitkára, 1944. okt. 25-től a Hungarista Állam hadműveleti biztosa, felakasztották 1946. III. 29-én, 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 215

v. FERENCZY László, csendőralezredes, a Szálasi-kormány tárca nélküli minisztere, felakasztották 1946. május 31-én 16.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 338

GÁL Csaba, 1944. november 4-től a személyi ügyek kormánybiztosa, felakasztották 1946. VI. 25-én 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 372

Archívum

dr. GERA József, a Szálasi-kormány tagja, felakasztották 1946. III. 12-én, 15.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 179

HINDY Iván, vezérezredes, a Budapesti I. Hadtest parancsnoka, a szovjet vörös horda elleni városvédelem vezetője. Felakasztották 1946. VIII. 29-én 15.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 464

HUBAY Kálmán, a Hungarista Mozgalom egyik megalapítója, parlamenti képviselő. Felakasztották 1946. VI. 22-én 9.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 367

IMRÉDY Béla, 1938. május 14. és 1939. február 26. között Magyarország miniszterelnöke. Felakasztották 1946. II. 28-án, 8 órakor, azonosítási száma a tömegsírban: 139

JAROSS Andor, a Sztójay-kormány belügyminisztere, kivégezve golyó által 1946. IV. 11-én 8.45-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 236

KASSAI (SCHALMAYER) Ferenc, radikális jobboldali ideológus, Szálasi kormányában tárca nélküli honvédelmi és propaganda miniszter. Felakasztották 1946. okt. 30-án 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 528

báró KEMÉNY Gábor dr., külügyminiszter Szálasi Ferenc kormányában. Felakasztották 1946. III. 19-én 8.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 285

KOLOSVÁRY-BORCSA Mihály publicista, 1944. október 31-től a sajtóügyek kormánybiztosa. Felakasztották 1946. XII. 6-án 9.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 591

Archívum

OMELKA Ferenc, újságíró, a Számonkérő Szék vezetője, 1944. október 30-án a hungarista rabok kiszabadítója Vácott, felakasztották 1946. IX. 5- én 8,00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 468

gróf PÁLFFY Fidél, a Szálasi-kormány földművelésügyi minisztere. Felakasztották 1946. III. 2-án 8.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 154

RADÓ Endre, csendőrszázados, 1944. november 15. után a Nemzeti Számonkérés Szervezete katonai nyomozó alosztályának parancsnoka. Felakasztották 1946. VI. 18-án 16.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 363

RAJNISS Ferenc, újságíró, vallás- és közoktatásügyi miniszter a Szálasi-kormányban, felakasztották 1946. III. 12-én 9.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 175

REMÉNYI-SCHNELLER Lajos, 1938. március 9-től 1945. március 27-ig pénzügyminiszter, felakasztották 1946. augusztus 24-én 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 457

RUSZKAY Jenő, nyugállományú altábornagy, 1940-től Szálasi segítője, 1945. március 1-től a magyar fegyveres kötelékek felügyelője, felakasztották 1946. II. 22-én 8.15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 366

SZÁLASI Ferenc, Magyarország Nemzetvezetője, a Hungarista Mozgalom megalapítója, 1946. március 12-ig Magyarország miniszterelnöke. Kivégezve kötél által 1946. III. 12-én 15.30-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 180

dr. SZÁSZ Lajos, 1944. augusztus 7-től 1945. március 27-ig kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter. Felakasztották 1946. VII. 24-én 8.00-kor, azonosítási száma: 458

Hírek

SZÖLLŐSI Jenő, a jobboldali parlamenti képviselőkből és felsőházi tagokból alakult Nemzeti Szövetség tagja, hungarista vezető, miniszterelnök-helyettes a Szálasi-kormányban. Felakasztották 1946. III. 19-én 8.15-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 184

SZTÓJAY Döme, altábornagy, 1944. március 22-től 1944. augusztus 29-ig miniszterelnök, kivégezve kötél által 1946. VIII 24-én 8.00-kor, azonosítási száma a tömegsírban: 456

VAJNA Gábor, a Szálasi-kormány belügyminisztere, felakasztották 1946. III 12-én 14.45-kor,azonosítási száma: 176

v. JÁNY Gusztáv vezérezredes, a 2. Magyar Hadsereg parancsnoka, 1945-ben Nyugatra távozott, 1947-ben hazatért, kivégezve golyó által 1947. november 26-án, azonosítási száma a rákoskeresztúri tömegsírban: 1069

A rákoskeresztúri temető jelenlegi 298-as, 300-as, 301-es és 295-ös számú parcellája helyén található hatalmas méretű tömegsírban — ahol 2-3, egyes helyeken 4 rétegben kaparták el a kivégzetteket — a felsoroltakon kívül az alábbi hungarista mártírok földi maradványai találhatók:

ANDREIKOVICS Béla, felakasztották 1946. IX. 26-án, azonosítási száma: 578

BALOGH István, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 485

BALOGH Sándor, felakasztották 1946. XII. 20-án, azonosítási száma: 617

Jelentések

BARNA István, felakasztották 1946. V. 18-án, azonosítási száma 323

BEDŐ László, kivégezték golyó által 1946. IV. 12-én; azonosítási száma: 243

BECKER Emil, felakasztották 1946. VII. 6-án, a. száma: 399

BINDER László, felakasztották 1946. I. 7-én, azonosítási. száma: 244

BOKSAY István, kivégezve golyó által 1946. IV. 12-én, azonosítási száma: 244

BÓTA Imre, felakasztották 1946. VII. 4-én, azonosítási száma: 393

BOTKA Márton, felakasztották 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 557

CSISZÁR Gábor, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 513

CSORDÁS János, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 483

DUGOVICS József, felakasztották 1946. II. 8-án, azonosítási száma: 98

DUNKEL Károly, felakasztották 1946. IX. 3-án, azonosítási száma: 467

ENCSEY Pál, felakasztották 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 555

FEHÉRHEGYI János, felakasztották 1946. IX. 12-én, azonosítási száma: 476

F.-né PÁL Mária, felakasztották 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 183

HADNATOVSZKY Ferenc, golyó által 1946. II. 20-án, azonosítási száma: 130

HADON József, felakasztották 1946. V. 8-án, azonosítási száma: 296

HAIK József, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 514

JÁKITY Károly, felakasztották 1946. III. 22-én, azonosítási száma: 198

JUHÁSZ István, felakasztották 1946. VIII. 24-én, azonosítási száma: 459

KACSMANN Baritz, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 397

KÉKKŐY Ferenc, kivégezve golyó által 1946. IV. 24-én, azonosítási száma: 264

KOLTAY László, felakasztották 1946. VII. 31-én, azonosítási száma: 436

dr. KONCZ József, felakasztották 1946. III. 9-én, azonosítási száma: 163

KOVÁCS Emil, kivégezve golyó által 1946. V. 2-án, azonosítási száma: 282

KOVÁCS Magdolna, felakasztották 1946. III. 23-án, azonosítási száma: 205

KRAUSZ KÉRI László, felakasztották 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 181

LUKÁCS Ferenc, felakasztották 1946. XI. 8-án, azonosítási száma: 556

LUKÁCS József, felakasztották 1946. I. 2-án, azonosítási száma: 20

MALCSINER Gyula, felakasztották 1945. XII. 31-én, azonosítási száma: 19

MÁZLÓ Ferenc, felakasztották 1946. VI. 7-én, azonosítási száma: 355

MIKHÁZY István, felakasztották 1946. VI. 21-én, azonosítási száma: 365

MOLNÁR István, felakasztották 1946. I. 16-án, azonosítási száma: 51

MONOSTORI Sándor, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 400

NÉGYESSI József, felakasztották 1946. V. 8-án, azonosítási száma: 295

OLÁH János, felakasztották 1946. XI. 4-én, azonosítási száma: 540

ORENDY Norbert, felakasztották 1946. VI. 18-án, azonosítási száma: 364

OROSZ Sándor, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 398.

PÁL Gizella, felakasztották 1946. III. 13-án, azonosítási száma: 182

PETHŐ Elemér, felakasztották 1946. X. 31-én, azonosítási száma: 538

PETROVICS Ferenc, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 484

POLES István, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 515

RIGÓ Mihály, kivégezve golyó által 1946. II. 20-án, azonosítási száma: 131

SCHRANK László, felakasztották 1946. III. 1-én, azonosítási száma: 155

SCHÜTZ József, felakasztották 1946. VII. 6-án, azonosítási száma: 401

SZ.-né SZABÓ Erzsébet, felakasztották 1946. III. 22-én, azonosítási száma: 199

T.-né DELY Piroska, felakasztották 1946. III. 23-án, azonosítási száma: 201

THÁL György, felakasztották 1946. X. 14-én, azonosítási száma: 516

TORMA György, felakasztották 1946. IX. 12-én, azonosítási száma: 472

TÓTH RUGGIERO Ödön, felakasztották 1946. V. 13-án, azonosítási száma: 317

VIDA János, kivégezve golyó által 1946. V. 6-án, azonosítási száma: 289

ZIGÓ Mihály, kiéheztetés, 1946. I. 23-án, azonosítási száma: 79

ZSIROS Mihály, felakasztották 1946. IX. 18-án, azonosítási száma: 486

Borítókép: Bárdossy László golyó általi kivégzése után egy pap mond imát az egykori miniszterelnök holtteste felett.

Kövess minket -on és -en!

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Bár emberfajok valóban nincsenek, mert a Homo sapiens egyetlen faj, eltérő típusok, idegen szóval rasszok léteznek, melyeket olykor „faj” kifejezéssel is leírnak.

Négy évtized telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 1975. november 10-én a cionizmust a „rasszizmus és faji megkülönböztetés” egyik formájával azonosította, egyértelműen elítélve Izrael alapító ideológiáját.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Az RFID-technológia a társadalmi ellen­őrzés talán legfélelmetesebb eszközévé válik, amelyet valaha kitaláltak.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

A Balkánon folyó igen intenzív partizántevékenység miatt a német hadvezetés 1944 nyarán úgy vélte, hogy az SS 13. fegyveres-hegyihadosztályon kívül egy újabb, bosnyákokból álló hegyihadosztályra is szükség van a térség pacifikálásához.

1953. március 5-én röpítették világgá Moszkvából a sokak által hőn áhított, mások által rettegve várt hírt: 74 éves korában elhunyt Joszif Visszarionovics Sztálin.

A Sztálin halálát követő amnesztiának köszönhetően, 1953. november 25-én térhettek haza a Gulagról az első magyar politikai rabok.

Hívjuk Vén Európának azt, amelyik a 70-es évekig létezett, az afrikai és közel-keleti bevándorlóáradat előtt, amikor az európai kapitalizmus munkaerő-szükségletének kielégítésére importált harmadik világbeli bevándorlók számaránya még jóval tíz százalék alatt volt.

A nemzetiszocialisták dúsított uránjából készült az első amerikai atombomba, a németek sokkal közelebb jutottak az atombombához, mint ahogy azt korábban feltételezték.

1941. május 10-én ejtőernyővel, törött bokával egy férfi ért földet Skóciában. Az illető letartóztatása után Rudolf Hessként, Adolf Hitler első számú helyetteseként azonosította magát, és találkozót kért Hamilton herceggel - akit Winston Churchill politikai ellenfelének tartott -, hogy előterjeszthesse titkos béketervét.