A Führer mindhalálig hűséges testőre: Rochus Misch

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

Az egykori SS-tagot hosszan tartó betegség után érte a halál Berlinben – tudatta akkor életrajzi kötetének társszerzője. Rochus Misch volt az utolsó még élő tagja a Führerbunker személyzetének, aki szemtanúja volt a Führer utolsó napjainak. Elmondása szerint 1945. április 30-án a saját szemével látta Hitler holttestét, alig néhány pillanattal azután, hogy önkezével véget vetett életének feleségével, Eva Braunnal együtt.

Misch nemcsak testőrként, telefonosként is szolgálatot teljesített Hitler mellett, 1945. május 2-án menekült el a bunkerből. 2009-ben Der letzte Zeuge (Az utolsó tanú) címmel jelent meg életrajzi könyve.

Rochus Misch 1917-ben született. Az SS-hez 1937-ben csatlakozott, 1939-ben megsebesült Lengyelországban. 1940-től tartozott Hitler testőrségéhez, így többek közt joga volt fegyvert viselni a bunkerben. A Führer halála után kilenc évig szovjet hadifogságban volt.

Fókusz

Pár évvel ezelőtt adott interjúiban sokat beszélt a bunkerben töltött utolsó napokról. „Minden ment a maga útján, Hitler többnyire nagyon nyugodt volt” – emlékezett vissza az egykori testőr, aki csak Főnökként emlegette a német nép teljhatalmú vezérét.

Megjegyezte, a történészek, a filmesek és az újságírók rendre tévednek, amikor a bunkerbeli hangulatot próbálják lefesteni. „Sokkal kevésbé volt drámai, mint ahogy azt sokan ábrázolják. A legrosszabb a csend volt... Az emberek sugdolóztak, de senki se tudta, miért” – írta le a szovjet csapatok előrenyomulása miatti aggodalmakat Misch.

Nem rejtette véka alá, hogy élete legboldogabb napjait Hitler nyári rezidenciáján, a bajor Alpokban töltötte a Führerrel és más magas rangú nemzetiszocialista vezetőkkel. „Fantasztikus volt, mint egy nyaralás. A főnök mindig nagyon nyugodt volt, amikor ott pihent.”

Hitlerrel kapcsolatban sohasem bocsátkozott negatív ítéletekbe, mint mondta, „a történelem, az történelem, volt, ahogy volt, senkinek sem kellene hazudoznia róla”.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Déri Tibor, Újpest DK-s polgármestere számára a sajótóból derült ki, hogy egy patrióta szellemiségű, kétestés koncertet terveznek november második hétvégéjére a kerületben.

Túlságosan roncsolódtak azok a kéz- és lábnélküli emberi csontvázak, amelyekre Hitler keleti fronti főhadiszállásánál, a mai Lengyelország területén leltek, így lehetetlen megállapítani az áldozatok kilétét, illetve haláluk okát.

„Tovább építjük a forradalmi kommunizmust Magyarországon, hogy az egész emberiség felszabadulhasson a kapitalizmus pusztító járma alól!” – olvasható a nyíltan szélsőbaloldali Fáklya mozgalom közösségi oldalán.

A finn rendőrség szerint egy nemzetiszocialista csoport 3D-nyomtatott fegyverekkel készült faji háborúra. A nyomozók szerint a gyanúsítottak „terrorcselekmény elkövetésének szándékával” képezték ki magukat.

1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

Megbüntették Kubában az állami zenei szervezetek hét tisztviselőjét, miután az általuk szervezett halloweeni partin egy Hitler-jelmez nyerte az első díjat – írja az AFP.

A keleti fronton zajlott pokoli harcok helyszíneiről még a mai napig is kerülnek elő emberi maradványok, harcfelszerelések és akár teljes harcjárművek is.

Az 1913-as születésű Bosnyák Imrét az elsők között érintette meg a magyar nemzetiszocializmus, a hungarizmus eszméje.

Miután fogságom 52. napján, 1945. március 15-én elhagytuk a gödöllői poklot, csalárd módon áthajtottak bennünket Budapest helyett Monoron át Ceglédre.

Ami Magyarországon az 1945-ös budavári kitörés évfordulója, a Becsület Napja, az Bulgáriában a Lukov-menet.

A világháborúban, 1915 szeptemberében vonultam be, mint hadnagy és századparancsnok, a bécsújhelyi akadémia elvégzése után.

Bár a mi hazánkos Novák Előd kérésére előbb tömegsport-rendezvényként felvette az állami szervező a Kitörés emléktúrát az Olimpiai Ötpróba Programba, később azt törölte.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

A 17 másodpercnyi, fekete-fehér felvétel 82 év után került elő 2015 júliusában. Az amatőr filmen az látszik, ahogy az akkor hétéves Erzsébet nemzetiszocialista karlendítést tesz.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Mussolini bukása után Pietro Badoglio marsall, az új olasz kormányfő Hitler haragjától tartva elrendelte, hogy a volt diktátort egy olyan távol eső, és katonai egységek számára megközelíthetetlen helyen őrizzék, ahol nem kell tartani a Duce kiszabadításától.

A teuton lovagok jelképét átvevő Vaskereszt eredetileg a porosz királyság katonai kitüntetése volt, a napóleoni háborúk hősei számára alapította III. Frigyes Vilmos 1813-ban. 

A Pesti városrész megerődítése három időszakra osztható fel. Az első 1944. szeptemberében kezdődött.

Ritka viking hajóssírokra bukkantak svéd régészek Gamla Uppsala falu közelében.

A jelenleg uralkodó liberális axióma szerint a fehérek elnyomók, a színes bőrűek elnyomottak, de emberfajok nem léteznek, viszont a faji sokszínűség (diverzitás) nevében ünnepeljük a különbözőségünket, mert mindnyájan egyformák vagyunk, ezért kell megszüntetni a különbözőséget a nem létező emberfajok összekeverésével, de csak a fehér országokban.

Míg egyik oldalról a csatát – méltánytalan módon – még említésre sem méltatják, másik oldalról sokszor túlmisztifikálják azt, és a magyarság életének legjelentősebb ütközeteként tartják számon.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától. 

A második világháború végén számos német választotta azt, hogy meghal a gyermekeivel együtt, de ők nem kegyetlen szörnyetegek voltak.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A Luftwaffe vezetői korán felismerték, hogy egy képzett pilóta nagyon sokat ér.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.