A Führer mindhalálig hűséges testőre: Rochus Misch

Kövess minket -on és -en!

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

Az egykori SS-tagot hosszan tartó betegség után érte a halál Berlinben – tudatta akkor életrajzi kötetének társszerzője. Rochus Misch volt az utolsó még élő tagja a Führerbunker személyzetének, aki szemtanúja volt a Führer utolsó napjainak. Elmondása szerint 1945. április 30-án a saját szemével látta Hitler holttestét, alig néhány pillanattal azután, hogy önkezével véget vetett életének feleségével, Eva Braunnal együtt.

Misch nemcsak testőrként, telefonosként is szolgálatot teljesített Hitler mellett, 1945. május 2-án menekült el a bunkerből. 2009-ben Der letzte Zeuge (Az utolsó tanú) címmel jelent meg életrajzi könyve.

Rochus Misch 1917-ben született. Az SS-hez 1937-ben csatlakozott, 1939-ben megsebesült Lengyelországban. 1940-től tartozott Hitler testőrségéhez, így többek közt joga volt fegyvert viselni a bunkerben. A Führer halála után kilenc évig szovjet hadifogságban volt.

Fókusz

Pár évvel ezelőtt adott interjúiban sokat beszélt a bunkerben töltött utolsó napokról. „Minden ment a maga útján, Hitler többnyire nagyon nyugodt volt” – emlékezett vissza az egykori testőr, aki csak Főnökként emlegette a német nép teljhatalmú vezérét.

Megjegyezte, a történészek, a filmesek és az újságírók rendre tévednek, amikor a bunkerbeli hangulatot próbálják lefesteni. „Sokkal kevésbé volt drámai, mint ahogy azt sokan ábrázolják. A legrosszabb a csend volt... Az emberek sugdolóztak, de senki se tudta, miért” – írta le a szovjet csapatok előrenyomulása miatti aggodalmakat Misch.

Nem rejtette véka alá, hogy élete legboldogabb napjait Hitler nyári rezidenciáján, a bajor Alpokban töltötte a Führerrel és más magas rangú nemzetiszocialista vezetőkkel. „Fantasztikus volt, mint egy nyaralás. A főnök mindig nagyon nyugodt volt, amikor ott pihent.”

Hitlerrel kapcsolatban sohasem bocsátkozott negatív ítéletekbe, mint mondta, „a történelem, az történelem, volt, ahogy volt, senkinek sem kellene hazudoznia róla”.

Kövess minket -on és -en!

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Enver Hodzsa albán kommunista diktátor rémuralma idején egy vicc is elég volt a kényszermunkához Albániában.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

A wewelsburgi kastély, amely egykor az SS vallási szentélye volt, 1945 óta őrzi titokzatos múltját.

A Magyar Királyság számára 1941-ben, az 1944-es esztendőben pedig már a visszacsatolt Székelyföldön is érezhető volt a háború előszele, hiszen az eleddig érintetlen székely alakulatok is sorra kapták a mozgósítási parancsokat.

A nemzetiszocialista Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette, azonban a magyarok ebben is előrébb jártak.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Új-Fundland szigetének délnyugati partján egy viking település maradványaira utaló régészeti leleteket fedeztek amerikai kutatók.

Nagy Imre november 4-én hajnali 5.20-kor elmondott híres rádióbeszéde nem felelt meg a valóságnak. A kormány nem állt a helyén, a fegyveres ellenállásra nem a hadsereg, hanem a felkelő csoportok készültek.

Miután Japán feltétel nélkül kapitulált 1945-ben, a szigetország egykori miniszterelnöke, Tódzsó Hideki ellen elfogatóparancs lépett életbe.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Lutz Gizi a magyar szlengben Gipsz Jakab női megfelelője. Ismeretlen egyénekre vagy az átlagember szinonimájaként használjuk, akárcsak az amerikaiak Jane Doe-t és John Doe-t.