Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

A Hitler-kutatások egyik leggyakrabban visszatérő kérdése, hogy az első világháború előtti, nélkülözésektől és csalódásoktól terhes bécsi évek – talán másképp alakul a történelem, ha a későbbi népvezért felveszik a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára –, vagy az első világháborús vereség és összeomlás, az 1918–1919-es forradalmi időszak tette-e a mélyebb hatást Hitler személyiségére és politikai nézeteire.

John Lukacs A történelmi Hitler című, 1997-es historiográfiai kötetében inkább az utóbbira hajlik, és van egy koronatanúja, maga Adolf Hitler, aki a Mein Kampf első, önéletrajzi kötetét azzal zárja, hogy 1919-ben, világháborús veteránként és ismeretlen káplárként Münchenbe érkezik, amiről így vall: „Elhatároztam, hogy politikus leszek.”

Felfedezte magában a képességet és akaratot

Mindezt egy „vak voltam, most látok” élmény előzte meg: 1918 októberében gáztámadás érte a fronton, átmenetileg a látását is elvesztette, és miközben kórházban feküdt, a Német Császárság elvesztette a világháborút. A váratlannak érzett összeomlásra Hitler is a tőrdöfés-elméletben látta meg az igazságot, mely szerint a zsidók szúrták hátba a hősiesen harcoló hazát. Majd 1919 tavaszán, a müncheni Bajor Tanácsköztársaság idején igazán lángra lobbant az antiszemitizmusa.

A fenyegető judeobolsevizmusról szóló nézeket is elsajátította, amit 1919 júniusától a hadsereg propagandistájaként maga is hirdetni kezdett.

Szónoklatai telibe találták az éhes veteránokat és az elégedetlenkedőket. „Miután rájött, hogy beszédeivel hatni tud az emberekre, felfedezte magában azt a képességet (és akaratot) is, hogy ösztönözze őket, méghozzá nemcsak pillanatokra, hanem tartósan – ebben állt az ő valóban politikusi tehetsége” – fogalmazta meg John Lukacs. Hitler belépett Anton Drexler Német Munkáspártjába, amelyből az immáron általa vezetett Nemzetiszocialista Német Munkáspárt is kinőtt.

Nagypolgárokat, főleg gazdag, idős úrhölgyeket is megnyert radikális politikai céljainak az újdonsült, szuggesztív politikus, akit előbb gyámolítani, majd támogatni kezdtek. 

Sörpuccs és börtön

Hitler azonban nem viccelt, a politikai ambíciói felülkerekedtek a művészieken, de kezdetben túl türelmetlen volt. 1923. november 8-án az úgynevezett „sörpuccsal” igyekezett átvenni a hatalmat, ennek kudarca véget is vethetett volna a politikai karrierjének, de nem így lett. Pert indítottak ellene és társai ellen, akár életfogytiglani börtönbüntetéssel is sújthatták volna. Ám egy szélsőjobboldali nézeteiről ismert bíró, Georg Neithardt vezette a tárgyalást, aki megengedte, hogy Hitler gyakorlatilag szószékként használja a bíróságot, ahol szabadon hirdethette a nemzetiszocialista nézeteket, amelyek ekképp nagy sajtónyilvánosságot kaptak.

A „Hitler és társai” elleni perben végül 1924. április 1-jén öt év várfogságra ítélték a pártvezetőt, a mozgalmához csatlakozó első világháborús katonai vezetőt, Erich Ludendorffot pedig egyenesen felmentették. Utóbbi ezt felháborodással fogadta, miképp arról a Nemzeti Újság tudósítója is beszámolt a fajvédő lap április 2-i számában: „Az ítéletnek Ludendorffra vonatkozó részét a tábornok látható indulatossággal fogadta. Mikor az ítélet elhangzott, Ludendorff felállt és így szólt:

„A felmentő ítélet olyan szégyen, amely megsérti egyenruhámat és rendjeleimet!”

Ezekre a szavakra a közönség felállva tapsviharban tört ki, és Heil Ludendorff kiáltásokra fakadt.

A perrel országos ismertséget szerző Hitler a landbsbergi börtönben diktálta le párttársának és bizalmasának, Rudolf Hessnek a Mein Kampfot, özönlöttek hozzá a rajongó levelek, és tisztelőit is fogadhatta – de nem sokáig. Alig fél év múlva eltörölték a büntetéséből még hátralévő éveket, és szabadulhatott.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Ausztráliában elsőként Tasmaniában tiltották be az összes „náci jelképet”, amibe beleértenek mindent, ami a „nácizmussal” kapcsolatos, tehát konkrétan nem neveztek meg semmit, így gyakorlatilag bármire ráfoghatják.

A „német” gondolatrendőrség feloszlatott egy nemzetiszocialista rockkoncertet a türingiai Sonnebergben szombat este.

Alig egy évszázad alatt a feminista nőknek sikerült tönkretenniük a népszaporulatot mindenhol a nyugati világban.

Kilencvenesszeres életfogytiglant kapott egy amerikai fehér fajvédő aktivista, aki négy évvel ezelőtt színes bőrűekre kezdett lövöldözni egy mexikói határmenti bevásárlóközpontban.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból.

Franciaország az utóbbi éjszakákon ugyanazt élte át, amit néhány évtizede már többször is, és amit a jövőben törvényszerűen egyre gyakrabban fog átélni: a söpredék („la racaille”) féktelen tombolását gyújtogatással, fosztogatással, lövöldözéssel fűszerezve.

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 5. napján, délelôtt 10 órakor.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidót szállított a német munkatáborok felé – írja az MTI.

Életének nyolcvanharmadik évében elhagyta a földi világot László András filozófus, a metafizikai tradicionalitás egyik legnagyobb magyarországi képviselője, írja a Duo Gladii.

Februárban sorozatos szélsőbaloldali támadások történtek Budapest különböző pontjain, az első hírek szerint az áldozatokat a ruhájuk alapján választották ki az antifasiszta támadók.