Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

A Hitler-kutatások egyik leggyakrabban visszatérő kérdése, hogy az első világháború előtti, nélkülözésektől és csalódásoktól terhes bécsi évek – talán másképp alakul a történelem, ha a későbbi népvezért felveszik a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára –, vagy az első világháborús vereség és összeomlás, az 1918–1919-es forradalmi időszak tette-e a mélyebb hatást Hitler személyiségére és politikai nézeteire.

John Lukacs A történelmi Hitler című, 1997-es historiográfiai kötetében inkább az utóbbira hajlik, és van egy koronatanúja, maga Adolf Hitler, aki a Mein Kampf első, önéletrajzi kötetét azzal zárja, hogy 1919-ben, világháborús veteránként és ismeretlen káplárként Münchenbe érkezik, amiről így vall: „Elhatároztam, hogy politikus leszek.”

Felfedezte magában a képességet és akaratot

Mindezt egy „vak voltam, most látok” élmény előzte meg: 1918 októberében gáztámadás érte a fronton, átmenetileg a látását is elvesztette, és miközben kórházban feküdt, a Német Császárság elvesztette a világháborút. A váratlannak érzett összeomlásra Hitler is a tőrdöfés-elméletben látta meg az igazságot, mely szerint a zsidók szúrták hátba a hősiesen harcoló hazát. Majd 1919 tavaszán, a müncheni Bajor Tanácsköztársaság idején igazán lángra lobbant az antiszemitizmusa.

A fenyegető judeobolsevizmusról szóló nézeket is elsajátította, amit 1919 júniusától a hadsereg propagandistájaként maga is hirdetni kezdett.

Szónoklatai telibe találták az éhes veteránokat és az elégedetlenkedőket. „Miután rájött, hogy beszédeivel hatni tud az emberekre, felfedezte magában azt a képességet (és akaratot) is, hogy ösztönözze őket, méghozzá nemcsak pillanatokra, hanem tartósan – ebben állt az ő valóban politikusi tehetsége” – fogalmazta meg John Lukacs. Hitler belépett Anton Drexler Német Munkáspártjába, amelyből az immáron általa vezetett Nemzetiszocialista Német Munkáspárt is kinőtt.

Nagypolgárokat, főleg gazdag, idős úrhölgyeket is megnyert radikális politikai céljainak az újdonsült, szuggesztív politikus, akit előbb gyámolítani, majd támogatni kezdtek. 

Sörpuccs és börtön

Hitler azonban nem viccelt, a politikai ambíciói felülkerekedtek a művészieken, de kezdetben túl türelmetlen volt. 1923. november 8-án az úgynevezett „sörpuccsal” igyekezett átvenni a hatalmat, ennek kudarca véget is vethetett volna a politikai karrierjének, de nem így lett. Pert indítottak ellene és társai ellen, akár életfogytiglani börtönbüntetéssel is sújthatták volna. Ám egy szélsőjobboldali nézeteiről ismert bíró, Georg Neithardt vezette a tárgyalást, aki megengedte, hogy Hitler gyakorlatilag szószékként használja a bíróságot, ahol szabadon hirdethette a nemzetiszocialista nézeteket, amelyek ekképp nagy sajtónyilvánosságot kaptak.

A „Hitler és társai” elleni perben végül 1924. április 1-jén öt év várfogságra ítélték a pártvezetőt, a mozgalmához csatlakozó első világháborús katonai vezetőt, Erich Ludendorffot pedig egyenesen felmentették. Utóbbi ezt felháborodással fogadta, miképp arról a Nemzeti Újság tudósítója is beszámolt a fajvédő lap április 2-i számában: „Az ítéletnek Ludendorffra vonatkozó részét a tábornok látható indulatossággal fogadta. Mikor az ítélet elhangzott, Ludendorff felállt és így szólt:

„A felmentő ítélet olyan szégyen, amely megsérti egyenruhámat és rendjeleimet!”

Ezekre a szavakra a közönség felállva tapsviharban tört ki, és Heil Ludendorff kiáltásokra fakadt.

A perrel országos ismertséget szerző Hitler a landbsbergi börtönben diktálta le párttársának és bizalmasának, Rudolf Hessnek a Mein Kampfot, özönlöttek hozzá a rajongó levelek, és tisztelőit is fogadhatta – de nem sokáig. Alig fél év múlva eltörölték a büntetéséből még hátralévő éveket, és szabadulhatott.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy 16 éves lányt három rendőr hirtelen kivezetett az osztályból az osztálytársai szeme láttára. A „bűne”, hogy azt írta TikTokon, Németország a hazája, és nem csak egy hely a térképen. A diákot a saját igazgatója jelentette fel, a rendőrség agymosást is végez rajta, írja a Kuruc.info a Junge Freiheit nyomán.

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

Az emberiség egyik óriási bravúrja a nemzetiszocializmussal kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a III. Birodalom történetének egy részét.

A tavaszt idéző napsütésben jó félszázan gyülekeztek a megadott időpontban a Keleti pályaudvar előtti téren, hogy részt vegyenek a sétáló történelemórán, számol be a Festung Budapest 2024-es rendezvénysorozata nyitányáról a honlapján a Légió Hungária.

Azokat az ausztrálokat, akik nyilvánosan nemzetiszocialista tisztelgést mutatnak be Victoria államban, tetemes pénzbírsággal vagy akár egy év börtönnel is sújthatják az új törvényjavaslat értelmében.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

72 éves korában meghalt Michael Knape, a berlini rendőrség korábbi főnöke, akit csak „neonácivadásznak”, illetve „kemény kutyának” hívtak.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.