Kövess minket -on és -en!

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

A második világháború után nemhogy megnyugodtak volna a kedélyek, a kommunista táboron belül egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a „nemzetközi helyzet fokozódik”. Miután Sztálin kitagadta Titót, Jugoszlávia különutas vezetőjét, a szovjet és a magyar hadvezetés számára is egyértelműnek tűnt, hogy a harmadik világháború egyik első offenzívája Magyarország déli határain keresztül indul majd a béketábor ellen.

Hazánkban pedig megindult a készülődés. Miközben a haderő létszámát 435 ezer főre emelték, megkezdődött a „magyar Maginot-vonal” építése is 1951-ben. A 625 kilométer hosszú magyar-jugoszláv határt lezárták, majd több száz kilométeren drótakadályokat, betonbunkereket, magasfigyelőket, gyalogsági és harckocsik ellen való aknákat telepítettek.

Az építkezés 1955-ig folyt, soha nem készült el teljesen, az állam így is hétmilliárd forintot ölt bele, a háború után lábadozó ország bevételeinek jelentős részét. Ráadásul már építése pillanatába annyira elavult volt, hogy esélytelen lett volna segítségével megállítani egy esetleges jugoszláv támadást.

A legszomorúbb azonban, hogy az összesen 9000 négyzetkilométert és háromszázezer embert érintő határzár ezrek személyes tragédiájához vezetett. 1950 nyarán, egyetlen éjszaka alatt csaknem 2000 főt – korra, nemre és egészségi állapotra való tekintet nélkül – hurcolt el az ÁVH a rendőrség segítségével a Jugoszláviához közeli településekről. Előbb gyűjtőállomásokra vitték őket, majd lezárt vagonban az ország belsejében lévő zárt táborokba – olvasható a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján.

A hivatalosan telepeseknek nevezett embereknek mindenüket hátra kellett hagyniuk, bírói ítélet nélkül internálták, majd különösen kegyetlen körülmények között fogva tartva munkatáborokban dolgoztatták őket. Miért? Mert Rákosiék szemében ők megbízhatatlan elemek, reakciósok, az államrend ellenségei voltak. Vagyis nagygazdák, kispolgárok, értelmiségiek, jugoszláv kapcsolatokkal rendelkezők és a rendszer kritikusai.

Az ÁVH és a párt helyi vezetői jelölték ki az internálandókat, akiket nem ritkán személyes bosszú és rosszindulat vezérelt. A magyar–jugoszláv határ közeléből 1950 és 1952 között megközelítőleg 3500, 16 éven felüli személyt telepítettek ki.

A megpróbáltatások 1953 nyarától enyhültek; a táborokat felszámolták, de az elhurcoltak évekig nem térhettek vissza eredeti lakóhelyükre. Sőt, sok esetben el sem hagyhatták a lakóhelyükül kijelölt települést sem. Ingatlanjaikat, vagyontárgyaikat nem kapták vissza, többnyire csak alacsony képzettséget igénylő munkát láthattak el.

Sztálin 1953-as halálával némiképp normalizálódtak a magyar-jugoszláv kapcsolatok, 1955 nyarán pedig le is álltak az építkezéssel – ekkorra a tervezett objektumok mintegy 40 százaléka készült el. Októberben pedig megkezdődött a bontás…

Kövess minket -on és -en!

Elítéltek egy angol antiszemita aktivistát, aki a rendőrség szerint „neonáci hitet vallott”, mert meg akart támadni egy sussexi zsinagógát.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Steve Bannon, Donald Trump egykori fő tanácsadója, a CPAC baltimore-i rendezvényén egy erőteljes, történelmi vonatkozású mozdulattal zárta beszédét, amely a nemzetiszocialista karlendítést idézte. 

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

A szövetségi ügyészek 18 éves börtönbüntetést kérnek a 36 éves Sarah Beth Clendaniel számára, aki bűnösnek vallotta magát abban, hogy megpróbálta felrobbantani az elektromos állomásokat Baltimore környékén, hogy destabilizálja a kormányt egy fehér fajvédő akció keretében.

„Nem engedhetjük meg, hogy a zsidókból nácikat csináljanak” – üzente a rabbi, aki büszke a garázdaságra, amit elkövetett.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Arab migránsok az izraeli szurkolókra vadásztak múlt héten az Ajax-Maccabi meccs után, a régi időket idéző pogrom volt, és ez folytatódott a hét elején.

Eredménytelennek nevezte az olasz baloldal a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terrorista, Ilaria Salis szabadon engedéséért folytatott politikai kampányát Giorgia Meloni miniszterelnök az RAI1-nek adott televíziós interjúban.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

Joseph Goebbels egykori birodalmi propagandaminiszter birtokának fenntartása drága, de felújítani még költségesebb lenne, mivel hagyták rohadni az elmúlt évtizedekben.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

A szerb hatóságok kiemelték a Dunából a második világháború idején elsüllyesztett egyik német hadihajóroncsot. A folyam mélyén még további mintegy negyven roncs található, amelyekben mindmáig ott hevernek az egykori robbanóanyagok.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve.