Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A Magyar Királyi Honvédség által a második világháborúban kiépített védelmi rendszer, az Árpád-vonal 1939 és 1944 közötti történetéről jelent meg könyv, amely nagyrészt újonnan megtalált levéltári forrásokon, iratanyagokon alapszik.

Mihályi Balázs, a kötet szerzője elmondta: az Árpád-vonal a Kárpátokban - Kárpátalján, valamint a bécsi döntések nyomán Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben - létrehozott állandó erődvonal volt, amellyel már korábban is több kutató foglalkozott.

Ő azonban jellemzően visszaemlékezésekre, interjúkra, helyszínbejárásokra alapozva dolgozta fel az erődvonal történetét.

Sokáig úgy gondolták, hogy az Árpád-vonal anyagai - tervrajzok, beszámolók, levéltári források - elvesztek, megsemmisültek. Az erődítményeket kutató Mihályi Balázs a magyar-román határ mentén lévő korábbi erődrendszer, a Károly-vonal történetének feldolgozásakor viszont rábukkant az egykori Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnökségének iratai között az Árpád-vonalról szóló egyes iratok másolatára.

Ezek között voltak levelezések, vázlatok, utasítások, beszámolók. A szerző sok évnyi, mikrofilmen tárolt anyag átnézésekor olyan leírásokra, tervrajzokra is rátalált, amelyekből kiderült, hogy az első erődítési elképzelés már a Felvidék visszaszerzésekor szóba került. E szerint Komárom környékén lett volna az úgynevezett Avar-vonal, ez volt az egyik első elképzelés egy állandó erődvonal létrehozására, amely végül csak papíron született meg.

Szintén számos forrás előkerült arról, hogy miután a németek elfoglalták Franciaországot, a magyarok kiküldtek egy bizottságot: nézzék meg a Maginot-vonalat, térképezzék fel annak erősségeit és gyengeségeit, amelyek végül a vonal eleséséhez vezettek. A magyar szakemberek hosszú tanulmányokban összegezték tapasztalataikat és arra a következtetésre jutottak, hogy a francia erődrendszer túl költséges és nem elég hatékony. Így a korábban másolni kezdett, nagy és páncélozott lőállásokkal felszerelt erődítmények építése helyett áttértek egy olcsóbb és hatékonyabb építési módszerre, föld alatti kazamatákkal és alagutakkal kötötték össze a védvonalat.

Egyik védvonal sem volt áttörethetetlen, de - mint a szerző kiemelte - ezeknek az erődítéseknek egyébként is az volt a céljuk, hogy lassítsák a támadást és az országnak legyen elég ideje a mozgósításra. E tekintetben az Árpád-vonal sikeres volt, mert jó pár helyen sikerült sokáig tartani a védőállásokat. Ugyanakkor volt egy tervezési hibája is: csak három napra elegendő lőszer volt egy-egy erődnél - jegyezte meg a szerző.

Mihályi Balázs most megjelent könyvében a különböző erődépítési irányelvek, erődtípusok ismertetésétől az erődítési parancsnokság létrehozásán át részletesen mutatja be az Árpád-vonallal kapcsolatos terveket, költségeket és a magyar erődvonal háborús eseményeit. Külön fejezetben foglalkozik például azzal, hogy a szovjetek a front közeledtével hírszerzőket, ejtőernyősöket küldtek, hogy feltérképezzék a magyar védvonal erősségét, gyenge pontjait. Mint Mihályi Balázs megjegyezte, a szovjetek a háború alatt, majd később is több tanulmányt készítettek a magyar védelmi rendszerről és ezekben dicsérték például a magyarok sikeres álcázási technikáját.

(Múlt-Kor nyomán)

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

A második világháború óta nem látott szintet ért el a Dániában feljegyzett antiszemita megnyilvánulások száma – közölte Henri Goldstein, a skandináv ország zsidajinak vezére.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Tasmania a zsidó-liberális média tálalása szerint „történelmet írt azzal, hogy Ausztrália első államaként betiltotta a náci tisztelgést”.

A szovjet Vörös Hadsereg hordái előtti „méltóságteljes tiszteletadás” biztosítása érdekében tilos orosz vagy ukrán zászlóval megjelenni a berlini szovjet emlékműveknél a Nagynémet Birodalom leverésének 78. évfordulóján tartandó rendezvényeken.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

Szovjet-Oroszországban nyilvános szeánszokon kötelezték önkritikára a rezsim által ideológiai-politikai ellenségeknek tekintett elemeket (burzsujokat, kulákokat, értelmiségieket) veleszületett társadalmi kiváltságaik levezekléseként.

Egy fiatal dán lány figyelemre méltó felfedezést tett nemrégiben, ugyanis közel háromszáz viking érmét talált, amelyekről úgy vélik, hogy több mint 1000 évesek lehetnek.

Vasárnap ismét a demokrácia csodálatos működéséről tettek tanúbizonyságot a héber rend őrei az egykori Németországban.

A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes hegység területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

Amint azt tudjuk, a Fidesz „nemzeti és keresztény” rendszerében nincs helye annak, hogy a hazafiak közterületen megemlékezzenek az 1945-ös budavári kitörés hőseiről, ellenben a szélsőbaloldali antifasiszta csoportok a tavalyi események dacára is demonstrálhatnak a mai napon.

1948. május 14-én Ben-Gurion kikiáltotta Izrael Állam megalakulását, mire az arab államok többsége dzsihádra szólította fel a muszlim világot. Kevesen tudják, milyen aktív szerepet vállalt Sztálin Izrael létrehozásában és abban, hogy túlélte az első arab–izraeli háborút.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Déri Tibor, Újpest DK-s polgármestere számára a sajótóból derült ki, hogy egy patrióta szellemiségű, kétestés koncertet terveznek november második hétvégéjére a kerületben.

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

A Szilágy megyei Érkáváson 1944 decemberének egyik napján megjelent egy orosz hadnagy és egy őrmester. Ez időben visszajöttek a román közigazgatás emberei: a csendőrség, a jegyző stb.

A második világháború végén számos német választotta azt, hogy meghal a gyermekeivel együtt, de ők nem kegyetlen szörnyetegek voltak.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.