Amerika háborúba hergeli önmagát Kína ellen?

Gazdag István – Demokrata

Kövess minket -on és -en!

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

„Az amerikai gazdaság már a szakadék szélén áll” (theconversation.com, 2025. 10. 02.) „A közelgő amerikai pénzügyi válság” (project-syndicate.org, 2025. 10. 17.) „Elkerülhetetlen a következő pénzügyi válság, és amerikai lesz” (euractiv.com, 2025. 10. 12.) „Egy amerikai gazdasági összeomlás hogyan alakíthatná át a világot?” (moderndiplomacy.eu, 2025. 10. 06.) „Pénzügyi krach jön” (engelsbergideas.com, 2025. 10. 29.)

Nincs is hatékonyabb módszer egy gyengélkedő gazdaság feltuningolására, mint egy jó kis háború. Rooseveltnek egyszer már bejött. Miért ne működne megint? Az amerikaiak és általában az angolszászok egyébként is imádnak háborúskodni. Ez egyfajta elemi késztetés náluk, egyszerűen benne van a vérükben.

Jelentések

Az American Journal of Public Health szerint az USA 1776-os megalakulása óta 393 katonai beavatkozásban vett részt más országokban. 1945 óta több mint 200 ilyen háború volt, ebből 114 a poszthidegháborús időszakban (1989 után). Ezenfelül minden 1952 óta kirobbant összecsapásból (248 konfliktus 153 országban) 201-et indított az USA a több mint 1000 kém- és katonai bázisa egyikéről a világ minden táján. A második világháború óta, a béke állítólagos aranykorában az Egyesült Államok hadserege mintegy húszmillió embert ölt meg vagy segített megölni, legalább 36 kormányt buktatott meg, legalább 86 külföldi választásba avatkozott bele, több mint 50 külföldi vezető megölésére tett kísérletet, és több mint 30 országban bombázott.

Amerika közvetlenül felelős ötmillió ember haláláért Vietnámban, Laoszban és Kambodzsában, és több mint egymillióért 2003 óta Irakban. 250 éves létezése alatt az USA 234 évben viselt háborút valamely ország ellen, míg Kína csak hármat vívott ezer év alatt. Csalhatatlan előjel, hogy újabban az amerikai médiában megszaporodtak a Kínával való konfliktussal kapcsolatos drámai hangvételű spekulációk. Az Egyesült Államok valószínűleg elveszítene egy Kínával vívott hosszú háborút az ipari és műszaki kapacitás hiánya miatt.

A modern háborúkat azok a nemzetek nyerik meg, amelyek termelésben, innovációban és a katonai erejük fenntartásában túlszárnyalják az ellenségeiket. Kína ma már uralja a globális gyártást – a hajóktól a drónokig –, míg az Egyesült Államok hagyta elsorvadni ipari bázisát. Ha háború törne ki, Amerika megnyerhetné a korai csatákat, de Kína termelési ereje és alkalmazkodóképessége hosszú távú előnyt biztosítana számára. (The U.S. Is on Track to Lose a War With China, theatlantic.com, 2025. 10. 28.)

James Holmes neves tengeri stratéga aggódik, mert Kína katonai-ipari felemelkedésének empirikus bizonyítékai brutálisan megkérdőjelezik az amerikai stratégia egyik alapvető feltételezését, miszerint az amerikai nyitott társadalom dinamizmusa elkerülhetetlenül diadalmaskodni fog az autoriter tehetetlenség felett. Holmes kétségei nem csupán elméleti aggodalmak, hanem mélyreható stratégiai riasztás, amelyet Kína legújabb technikai eredményei és az ipari kapacitás terén a két ország közötti hatalmas, fenntarthatatlan egyenlőtlenség kettős valósága váltott ki. (Is China’s Defense Industry Actually Outcompeting the United States?, nationalinterest.org, 2025. 11. 13.)

Ideológiailag is megágyaz a Kína elleni háborúnak az a Nyugaton egyre szélesebb körben terjedő elmélet, miszerint Kína valójában nem kommunista, hanem nemzetiszocialista állam, nyílt etnonacionalizmus, állami kapitalizmus, antiliberalizmus, bevándorlásellenesség, autoritarizmus, antiglobalista külpolitika, hiperprotekcionista kereskedelem, nacionalista iparpolitika, tudományos rasszizmus, hagyományos családi értékek, militarizmus, eugenika, etnikai sovinizmus és technofuturizmus gondosan megtervezett ötvözete. Ezeknek az elemeknek ugyanis semmi közük a marxizmushoz vagy bármilyen baloldali eszméhez. Összességük egyértelműen jobboldali világnézetet alkot, konkrétan a nemzetiszocializmus modern megtestesülését, amely így nem vesztette volna el a XX. századot, hanem csak kontinenst váltott, és Kínában győzedelmeskedett.

Az utóbbi évtizedek a liberalizmus mindenhol tapasztalható markáns visszaszorulásának a története: hanyatlás, bomlás, egyre nagyobb népszerűségvesztés és elutasítás világszerte, miközben Kína gondosan kalibrált, kínai sajátosságokkal rendelkező „nemzetiszocializmusa” globális jelentőségre tett szert, és továbbra is emelkedőben van. A kínaiak nemzeti identitásról alkotott elképzelései mélyen biológiai alapúak, és a külföldi imperializmus okozta áldozati narratívában gyökereznek. Ez az antiimperialista nacionalizmus a Kínai Kommunista Párt (KKP) uralma alatt sokáig összefonódott az internacionalizmus ideológiai elkötelezettségével, a Mao utáni időszakban azonban egyre nagyobb szerephez jutott a konfucianizmus-neotradicionalizmus, mivel a KKP egy tisztább formájú hierarchikus és kontrollált etnonacionalizmusra váltott.

Másrészt „Kína szerepe az antiszemitizmus térnyerésében 2023. október 7. óta nincs eléggé kihangsúlyozva, és egyre kifinomultabbá és célzottabbá válik, ami garantálja, hogy Peking nem szándékozik abbahagyni. […] Az október 7-i Hamász-támadás után néhány nappal a kínai állami televízió azt állította, hogy Amerikát pénzéhes zsidók egy csoportja irányítja. […] Mint oly gyakran, Kína antiszemitizmusa és Amerika-ellenessége kéz a kézben jár. […] A Kínából származó, államilag támogatott antiszemitizmus tovább súlyosbíthatja a jelenlegi válságot. Figyelembe véve a szovjet anticionizmus tartósságát, Kína példátlan, több generációra kiterjedő zsidógyűlöletet hagyhat maga után a világban.” (China Is Building an Anti-Semitic Leviathan, commentary.org, 2024. 10. 15.)

Ezen az atlantista-cionista optikán keresztül szemlélve tehát Kína egy „militarista, nemzetiszocialista és antiszemita” állam volna, amely megérett egy demokratikus keresztes hadjáratra. Annál is inkább, mert a cionisták egyáltalán nem örülnek annak, hogy nem tudják korrumpálni a KKP KB tagjait ugyanúgy, mint az amerikai kongresszus tagjait az Amerikai–Izraeli Közügyek Bizottságán (AIPAC) keresztül. Az meg kimondottan irritálja őket, hogy Hszi Csin-ping nem hajlandó Izraelbe zarándokolni és kipában hajlongani a Siratófal előtt, képzelt bűnökért vezekelve. Ha belegondolunk, valószínűleg a cionistáknak van a legnagyobb bajuk Kínával. Így már mindjárt érthetőbbé válik Samu bácsi Kína-ellenes kardcsörtetése is.

Archívum

Kövess minket -on és -en!

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

„Neonáci csoporthoz tartozás”, valamint más „szélsőséges bűncselekmények” gyanúja miatt 20 személyt őrizetbe vett a szlovák rendőrség egy akciója során Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Kannibálszigetnek vagy a halál szigetének nevezik a Szibériában, az Ob folyó mentén található Nazino-szigetet, amely a sztálini terror egyik legsötétebb fejezetének helyszínéül szolgált.

1886-ban egy tucatnyi fajvédő nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy árjákból álló kolóniát.

1945. február 11-én Budapest védői lőszer és élelmiszer hiánya miatt úgy határoztak, hogy a még éppen maradt néhány páncélos fedezete alatt megkísérlik az ostromgyűrű áttörését és ha sikerül, átvágják magukat a német-magyar vonalig.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Még tartott a háború – 1944 októberében kerültem fogságba. A szovjet katonák leszereltek bennünket, olyannyira, hogy még a fehérneműnket is elvették. Akik ellenkezni vagy netán szökni próbáltak – lelőtték.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

  Bár keveset hallani róla, Angliában is elég népes tábora volt az olasz fasizmus és a német nemzetiszocializmus híveinek.

Franciaországban már évek óta egy alacsony intenzitású etnikai háború zajlik, az idegen megszállók által évente felgyújtott 40 ezer gépkocsival, hogy rendszeres ámokfutásaiknak csak az anyagi természetű pusztításait említsük.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

A Sztálin halálát követő amnesztiának köszönhetően, 1953. november 25-én térhettek haza a Gulagról az első magyar politikai rabok.

A német Wehrmacht katonái 1940. június 14-én egyetlen lövés nélkül foglalták el a „fény városát”.

Mikor is volt a másnap? Nem tudni. A válaszhoz ugyanis ismernünk kellene Sztálin halálának napját, csakhogy a szovjet pártvezér végóráinak históriája a könyvtárnyi irodalom ellenére máig találgatásokkal, talányokkal teli.