Antifasiszták rugdostak halálra egy identitárius aktivistát Lyonban

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info

Kövess minket -on és -en!

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

A tragédia előtt ebben a városban tartott előadást Rima Hassan EP-képviselő, aki a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország formációban politizál, viszont antiszemita nézeteket vall, és elítélte Izrael terrorgépezetének gázai népirtását, illetve támogatja a Hamász harcát is a terrorállam ellen, amiért egyébként eljárást is indítottak ellene a filoszemita hatóságok.

Az előadás helyszíne elé demonstrációt hirdetett a Collectif Némésis identitárius-feminista szervezet, amely első hallásra ugyan furcsa kettősséget rejthet, ám ez a mozgalom elveti a baloldali feminizmust, a nővédelmet pedig a bevándorlók által elkövetett zaklatásokból vezeti le.

Programok

Az identitárius-feminista nőakivisták biztonságára férfi mozgalmár-társaik ügyeltek, a beszámolók szerint ekkor történtek a tömeges szóváltások, atrocitások, hozzávetőlegesen 50 fő között, ami azért nem kis szám egy ilyen kicsi demonstráción, többen meg is sérültek.

A matematika szakos egyetemista, katolikus Quentin is a nőaktivistákat védelmező férfiak között volt, a tömeges atrocitásokat követően támadták meg őt és két társát egy szűkebb utcában. A támadók maszkos antifasiszták voltak, a Jeune Garde szervezetéhez tartoznak.

Quentint elgáncsolták, elesett, aminek következtében be is ütötte a fejét, majd elájult, de ettől függetlenül tovább rugdosták. Súlyos fejsérüléseket szenvedett, de ekkor még felállt és elindult hazafelé, ám később ismét elájult. Kórházba szállították, ahol kiderült, hogy vérömleny került az agyába, melybe a későbbiekben bele is halt a 23 éves fiatal.

Az eset végigsöpört Franciaországon és sokan megszólaltak a haláleset kapcsán. Lyon polgármestere és a város önkormányzata elítélte az erőszakot, de akkora port kavart a brutális gyilkosság, hogy még Macron is részvétét nyilvánította ki, és kijelentette, hogy „a gyilkos gyűlöletnek nincs helye Franciaországban”, valamint nyugalomra és önmérsékletre szólított fel.

Részvétet nyilvánított Marion Maréchal-Le Pen, az Identité Libertés párt EP-képviselője, Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és EP-képviselője, illetve a Nemzeti Tömörülésben politizáló Marine Le Pen is. Tradicionalista katolikus körök pedig virrasztásokat, rózsafüzér imádságokat végeztek a lelki nyugalmáért.

A rendőrségi nyomozás jelenleg is folyik, ám ismerve a franciaországi állapotokat, meglehetősen kétséges, hogy a támadók elnyerik-e méltó büntetésüket. Egyelőre „vizsgálják a pontos körülményeket”.

Programok

A szebb napokat látott Nyugat-Európán sajnos egyre inkább eluralkodni látszik a káosz, miközben a civilizációnk megrontói kényelmesen, kárörvendően figyelik az eseményeket.

Kövess minket -on és -en!

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Manapság valószínűleg a „holokauszt tagadása” és a „náci bűnök kisebbítése” miatt beperelnék Mihail Gorbacsovot, ha most vallaná be, hogy nem a németek, hanem a szovjetek mészároltak Katynban.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

A németek az első világháború folyamán nem tudták elkerülni a kétfrontos háborút. Több mint húsz évvel később a Führernek egy merész tervre volt szüksége Franciaország térdre kényszerítésére.

Napjaink tömegemberét folyamatosan üzenetekkel bombázza a tömegmédia. Ez a médiatikus információáradat fokozatosan olyan szubjektív képzetet (a szó szoros értelmében vett kényszerképzetet) kelt benne a valóságról, amely valóságosabbnak tűnik neki, mint maga a tényleges (objektív) valóság.

A második világháborúhoz kapcsolódó megtorlássorozat, beleértve a fogolylétszám-kiegészítést és a málenkij robotot, csaknem egymillió magyart érintett.

Alapvetés, hogy az 1945 utáni magyar emlékezetpolitikát, s így az ebből folyó identitáspolitikát alapjaiban határozta meg világháborús vereségünk, a szovjet bolsevizmus győzelme.

Egy kicsit furcsa lehet elsőnek, hogy a négerek szolgáltak volna a rabszolgatartó államok hadseregében. Pedig megtörtént, ám ezt nem szokták megemlíteni az Amerikai Konföderációs Államokkal kapcsolatban.

Az USA már nem egy liberális ország, és nem is „vegytiszta” kapitalista. Az amerikai olvasztótégelyben nemcsak a fajokat és az etnikumokat, hanem a szocializmust és a kapitalizmust is igyekeznek összekeverni.

1894. április 26-án, tehát 128 évvel ezelőtt született Rudolf Hess (teljes nevén és németesen írva: Rudolf Walter Richard Heß), kinek személyét a mai napig számos legenda fedi, és jelenleg is sarkalatos igazodási pont, már amennyiben kíváncsiak vagyunk, valójában kiknek a kezében van a hatalom.

Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.