Kövess minket -on és -en!

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Egyesek azzal vádolják a globalista elitet, hogy titkos népességcsökkentési tervet hajt végre, mások az Afrikában várható népességrobbanásra figyelmeztetnek. Egyesek a gyermektelen életet reklámozzák, mások a nagycsaládot ünnepelik.

Az az elképzelés, hogy az „elit” minimalizálni akarja a bolygó népességét, teljesen légből kapott. Nyilvánvalóan folyamatos törekvés mutatkozik a fehérek lélekszámának csökkentésére és a fehérek színes bőrűekkel való lecserélésére a saját országaikban, de nincs bizonyíték egy gonosz tervre, amelynek célja összességében az emberek számának csökkentése volna. Ha az „elitnek” valóban van népességcsökkentési terve, akkor azt nagyon rosszul hajtja végre. A fősodorbeli globalizációellenes személyiségeknek, akik az „elit” embergyűlöletéről és „sátáni összeesküvéséről” beszélnek, sem bátorságuk, sem intelligenciájuk nincs ahhoz, hogy észrevegyék és kimondják azt a megfigyelhető tényt, hogy a fehérek száma csökken, különösen a nem fehérekéhez viszonyítva.

Főleg Afrikában növekszik a népesség, nagyrészt éppen annak az „elitnek” köszönhetően, amely a konteóhívők szerint az egész emberiséget csökkenteni akarja. Azok, akik túl gyávák vagy túl buták annak felismeréséhez, hogy a valódi népességcsökkenés a fehéreket érinti, arról fantáziálnak, hogy a kétes Covid-vakcinák nem mások, mint az „elit” népességcsökkentő szándékának új eszközei. Valójában azonban szó sincs erről. Az 1,3 milliárdnyi afrikainak alig 17 százaléka kapott oltást a Covid ellen. (When Africans asked for COVID shots, they didn’t get them. Now they don’t want them, reuters.com, 2022.05.18.) Ha a Covid-vakcinák népességcsökkentő eszközök volnának, akkor ismét azt látjuk, hogy az „elit” nem használta fel ezeket éppen ott, ahol a népességnövekedést valóban korlátozni kellene, és az oltások beadásának módja arra utal, hogy nem az egész bolygó népességének csökkentése volt a cél.

Ha tehát nincs titkos terv az emberiség létszámának csökkentésére, akkor mi folyik valójában? Éppen ez ellenkezője. Az „elit” nem a népesség számának csökkentését tervezi, sokkal inkább a növelésére törekszik, vagy legalábbis a nem fehér népesség számának növelésére. Nyugaton szinte minden politikus, szakértő és közgazdász azt ismételgeti, hogy meg kell találnunk a népesség növelésének módját. Szerintük mi a legkedvezőbb módszer erre? Minél több színes bőrű behozatala a fehér országokba.

A Világbank szerint az afrikai gyerekek jelentik az utolsó reményt a nyugati országok számára, hogy megmentsék őket a demográfiai hanyatlástól. (Are Africa’s children our last hope to save us from demographic decline?, brookings.edu, 2022.06.23.) Ennek a hozzáállásnak számos oka van, de a legfontosabb a gazdaság. Egy olyan korban, amikor egyre több munkahelyet fenyeget az automatizálás és a mesterséges intelligencia, egy robusztus és produktív modern ország kulcsa az „elit” szerint az, hogy minél több színes bőrű embert tömjenek bele. Mivel a fehér nők nem szülnek elég gyereket, a fehér nemzetállamoknak pótolniuk kell a hiányt azzal, hogy idegeneket importálnak milliószámra.

Mint például Giorgia Meloni, aki teljesen megszegve azt az ígéretét, hogy nemcsak csökkenti az Olaszországba irányuló bevándorlást, hanem tengeri blokádot is létrehoz az NGO-k migránsokat szállító hajóinak megállítására, maga tervezi 425 ezer migráns behozatalát a „munkaerőpiac hiányosságainak pótlására”. Lefogadható, hogy ezek a „pótmunkaerő-források” többnyire magukkal hozzák a családtagjaikat is, és szinte biztosan végleg maradnak. Valójában Meloni, a „bevándorlásellenes”, a „szélsőjobboldali”, a „nacionalista” politikus legalább egymillió színes bőrűt fog beengedni Olaszországba.

Egyébként a „baloldal” és a „jobboldal” gyakran ugyanazokat a gazdasági érveket használja a bevándorlás igazolására. Állítólag ez a folyamatos bevándorlási hullám biztosítja az európaiaknak azokat az orvosokat, akik elvégzik a műtétjeiket, azokat a mérnököket, akik felépítik és fenntartják az infrastruktúráikat, azokat a zseniket, akik feltalálják a következő nagy találmányokat, azokat az ápolókat, akik gondoskodnak az idős népességükről, azokat a fiatalokat, akik fizetni fogják a nyugdíjaikat, valamint ezek családtagjait, akik részévé válnak a fogyasztói gazdaságnak.

Érdemes feltenni a kérdést: ha ezek a bevándorlók olyan zseniálisak és szorgalmasak, mint amilyennek mondják őket, akkor miért nem tudják a saját országukat prosperálóvá és innovatívvá tenni? Nigéria népessége 2100-ra várhatóan meghaladja az egymilliárd főt, így addigra a világ egyik legnépesebb országa lesz. Mégis, abszolút bizonyossággal kijelenthető, hogy ha valami csoda folytán egyszerűen eltűnne, senki sem venné észre, hogy egymilliárd nigériai hirtelen eltűnt, senki életére nem lenne semmilyen hatással, sem gazdasági, sem politikai, sem tudományos, sem technikai, sem művészeti, sem egyéb szempontból, mert a mennyiségnek, mint tudjuk, semmi köze a minőséghez. Akárcsak az a gondolat, hogy az „elit” milliárdokat próbál kiirtani, az a gondolat is teljes képtelenség, hogy korlátlan mennyiségű szomáliai, afgán és haiti bevándorló gazdasági áldás lehet.

Csang Hadzsun (Ha-Joon Chang), a világ egyik vezető közgazdásza szerint a nagyszabású bevándorlás gazdasági szempontból valójában csak két dolgot eredményez: egyrészt csökkenti a munkaerőköltségeket (a bérszínvonalat), másrészt növeli az eszközértékeket, azaz árakat, különösen a lakhatásét. (23 Things They Don’t Tell You About Capitalism, 2010) Gyakorlatilag minden tanulmány azt mutatja, hogy a harmadik világbeli bevándorlás nem áldást jelent a fehér országok számára, hanem éppenséggel csapást, gazdasági és társadalmi téren egyaránt, de a globalista elit valamiért mégis erőlteti. Ez azonban már egy másik összeesküvés-elmélet. 

Kövess minket -on és -en!

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

Ausztrália szigorú „gyűlölet-bűncselekmények” elleni törvényeket fogadott el, beleértve a terrorista bűncselekmények és a „gyűlöletszimbólumok” felmutatása esetén kiszabható kötelező minimumbüntetést.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Magát nemzetiszocialistának valló fehér ember ítéltek börtönbüntetésre Ausztráliában a nézeteiért. A szigetországban ez az első eset, hogy a bíróság döntése nyomán valaki karlendítésért részesül elzárásban.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

2024. október 19-én egy német nemzetiszocialista párt, a Der Dritte Weg előadást szervezett, amelyen Abdallah Melaouhi, Rudolf Hess egykori ápolója tartott előadást.

Jaroszlav Hunka nyilvánosan elismerte, hogy a második világháború idején önként jelentkezett a Waffen-SS galíciai hadosztályába.

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.