Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1944. április 3-áról 4-ére virradó éjjelen érte az első bombatámadás Budapestet. A 15. amerikai légi hadsereg pusztító, rengeteg polgári áldozatot követő csapása volt a nyitánya annak a csapássorozatnak, mely kis híján az ország teljes szovjet megszállásáig tartott.

A szövetségesek 1945 márciusáig támadtak magyarországi, általuk a Balkánhoz sorolt célpontokat.

"Villogtak a szirénák, dübörögtek a légoltalmi ütegek, kísérteties motorzúgás reszkettette a levegőt a magyar főváros fölött: mint a hivatalos jelentések beszámolnak erről. Középmagyarország több helyén, így a főváros ellen is terrortámadást intéztek az angol-szász repülőgépek. Komor füstoszlopok törtek az ég felé, lángtenger ölelte át egyik- másik lakóházat" – így számolt be az Új Nemzedék című lap április 4-i száma a magyar fővárost a második világháború alatt ért első bombatámadásról.

A 15. amerikai légi hadsereg 1944. április 3-án, az éjjeli órákban támadta meg a magyar fővárost. Az ekkor kezdődött szőnyegbombázással vette kezdetét a Budapestet 1945 márciusáig sújtó légitámadások esztendeje. A cél a vasúti hálózat, az olajgyártó kapacitás és a hadiipar megsemmisítése volt.

Ezt a célt egyértelművé tette az Amerikai Légierő vezérkari főnökének március 28-án 17 óra 05 perckor küldött távirati utasítása a Földközi-tengeri Szövetséges Légierő Algíri Főhadiszállásának. Ebben többek között ez olvasható: "(...) bombázási célpontok a Balkánon: (I) Bukarest, vasúti csomópont, (II) Ploeşti, vasúti csomópont, (III) Budapest, vasúti rendező pályaudvarok, (IV) Szófia és városok Bulgáriában." Az okmány egyértelművé teszi, hogy a Budapest ellen végrehajtott első amerikai bombatámadás hadászati célja a magyarországi vasúti közlekedés bénításával az 1944. tavaszi szovjet offenzívák támogatása, a német utánpótlási szállítások akadályozása volt. Az Egyesült Államok és a brit hadvezetés Magyarországot a Balkán-államok közé sorolta.

Apokaliptikus állapotok a pusztítás után

A felszállt amerikai kötelékek Budapest közelében egy repülőgépgyárat, Budapesten egy rendező pályaudvart bombáztak. A támadó köteléket 137 vadászrepülőgép oltalmazta. A kísérővadászok és a bombázók lövészei 24 ellenséges repülőgép lelövését jelentették.

A Ferencvárosi pályaudvar és környékére összesen 240 db 500 fontos rombolóbomba csapódott be. A BG 29 db Liberatora 11 óra 28 és 42 perc között 6400–7300 méter magasból 290 db 500 fontos rombolóbombát vetett a rendező pályaudvarra. "A célpontot füst takarta – jelentették –, a bombák többsége a füst fedte célpontra és a Csepel-sziget északi végére esett nagy szórással." Felvetődhet a kérdés, ha nem látták a célpontot, akkor mit bombáztak? Azt a tényt, hogy az egy célpontot bombázó kötelékek negyedik-ötödik hulláma a portól és füsttől már nem látott szinte semmit, az amerikai légierő vezérkara a háború végéig nem vette figyelembe – olvashatjuk a Légi Háború Magyarország felett című könyvben.

A magyar fővárost ért kár hatalmas volt, magasra tehető a polgári veszteségek száma, hiszen a találatok számos lakónegyedet és Budapest környéki települést is érintetettek. A Mária Valéria-teleptől egészen a Duna-ágig, illetve a Vágóhídtól – keresztül Pestszenterzsébeten – Kispest középső területéig hullottak a bombák.

"A városból kivezető főútvonalról (Soroksári út - a szerk.) az egyik mellékutcába fordulunk be. De mindjárt meg is állunk… Az úttesten tégladarabok, szerterepült gerendák, ablakdeszkák. (...) Akik az óvóhelyen voltak, mind megmenekültek. Rájuk omlott ugyan a ház, de az óvóhelyek… vészkijáratán kimenekültek. De a kapu alatt emberek vannak. Állítólag egy rendőr, két gyermek és néhány asszony is" – olvasható a Függetlenség című lap tudósításában.

A károkozás és annak hatásai apokaliptikus méreteket öltöttek, nemcsak a fővárosban:

"Az egyik pestkörnyéki városban igen súlyos károk keletkeztek. Zápor módjára zuhantak itt bombák, az egyik éppen a Városháza épületét érte. Kiszakította a középső részét, csak a két tornya maradt épen. Igen sok utcában dőltek romba kis családi házak".

Leállt a közlekedés, tömegek áramlottak az utakon, megkezdődött a spontán kiáramlás is a fővárosból, melyet a kormány azonnal szervezett körülmények közé terelt:

"Menekülők ezrei vonulnak a pestkörnyéki utakon" – olvasható a Pesti Hírlap április 5-i számában. "Most egy katonai autóra kapaszkodom fel. Fel-felvillanó lámpával, állandóin tülkölve halad csak a kocsi a széles-köves úton. Mindenütt emberek, az út két oldalán mennek, munkások,, iparosok, tisztviselők, otthonukba, vagy el az otthonukból. Nincsen erre sem villamos közlekedés, nem megy- a helyiérdekű sem és így gyalog mennek az éjszakában. Néha felvillan egy-egy fehér batyu".

Százezreket evakuáltak Budapestről

Április 4-én összeült a kormány. Első intézkedésével azonnal kiterjesztette a statáriumot a légiriadók alatt elkövetett minden nagyobb bűntényre, rablásra, fosztogatásra, gyilkosságra – és az elsötétítés megsértőire.

A légoltalmi kiürítési kormánybiztos még aznap közleményt adott ki Budapest és közvetlen környékének – Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, valamint Albertfalva és Csepel községek – kiürítésére. A következő napokban meg is kezdődött a veszélyeztetett körzetek kiürítése. Valószínűleg több százezer emberről van szó. A vonatok nagy számából mintegy 200–300 ezer főre lehet következtetni. A későbbi támadások során e helyeken már lényegesen kisebb volt a lakosság vesztesége.

Az első támadás áldozatait még ünnepélyes között temették el, később, amikor a légicsapások szinte összefolytak, erre természetesen már nem volt lehetőség:

"A hétfői terrortámadás hősi halottainak első csoportját csütörtökön délután helyezték örök nyugalomra a rákoskeresztúri temetőben. Az egyszerű fekete koporsók, mint katonák sorakoztak egymás mellett (…) Negyvenhat felismerhetetlenségig összeroncsolt hős áldozat névtelenül került egy hatalmas közös sírtáblába" – írja az Új Nemzedék április 8-án.

Üvegcserép-tenger a Nagykörúton

A következő nagyobb bombatámadás június 25-ről 26-ra virradó éjszaka érte a fővárost. A RAF 205. BG-je (75 db Wellington, 21 db Liberator és 8 db Halifax) indult Budapest és Csepel olajfinomítóinak bombazására. A 104 brit éjszakai nehézbombázóból 100 ért a célterület fölé, és 165,56 tonna bombát – jórészt gyújtóbombát – dobtak le. A kiteljesedő bombázóoffenzíva 1944 júliusában érte el a csúcspontját. A legerősebb szövetséges bombatámadás 1944. július 2-án érte hazánkat.

A fővárost ért amerikai terrortámadások közül (a korabeli sajtó egyöntetűen így nevezte a légitámadásokat) a június 25-i volt az egyik legpusztítóbb. A Pesti Hírlap tudósítója így számol be az immár a belvárost is elérő légicsapások következményeiről, az amerikai szemszögből a "Balkán részeként" támadott Nagykörúton botorkálva a támadás éjjelén:

"Csak úgy csikorog a sok üvegcserép a lábunk alatt. Óriási porfelhő van, alig látunk valamit, de már rengeteg ember verődött össze a szomszéd házakból is. A légoltalmi őrség tagjai, rendőrök figyelmeztetik a kíváncsiskodókat, hogy a beomlott épületről bármely pillanatban téglák zuhanhatnak le, menjenek tovább. Valami drótba botlunk bele. Éppen akkor hallatszik a sötétben a figyelmeztető kiáltás: Vigyázat, elszakadt a villany drót! (…) Virradatkor már jobban látni a pusztítást, az ismert körúti kávéház neonbetűit is a járdára dobta a légnyomás. A villamos csak a körút sarkáig közlekedik a nagy keresztutcán. Mindenütt lakóházat találtak el (…)"

Az 1944 nyarán a Magyar Királyságot ért légicsapások számos, akkor még csak néhány esztendeje visszatért, korábban elcsatolt városunkat is érintették. Itt sem voltak tekintettel a polgári lakosságra a szövetséges erők. Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című költeményében olvasható:

"Ezerkilencszáznegyvennégy június másodikán
nagyvárad szőnyegbombázásakor egy anyának
négy szép gyermeke maradt a romok alatt
kettő négy hat nyolc
éves korukban ölték meg őket
mondja el minden esztendőben a feleségem
amikor már idáig ér a naptár-igazítással
ez az ő békeverse
poklot miattuk ki reszket
aki győzött aki vesztett?"

A Liberatorok után a földön is "felszabadítanak"

1944 nyarától már nemcsak a levegőből érték csapások Magyarországot. Az Európából a sztálini parancs alapján minél nagyobb területet megszállni igyekvő, zsákmányra éhes szovjet erők a nyár folyamán az 1. M. Kir. Hadsereggel szívós harcot folytatva, a Kárpátok térségében megközelítették a magyar határt. Augusztus 20-tól a szövetséges hadászati légierők elsőrendű feladata lett Magyarországon a 2. és 3. Ukrán Frontok támadásának hadászati biztosítása, majd szeptember elejétől Magyarország rákényszerítése a háborúból való kiválásra.

A hónap végétől rendszeressé váltak a szovjet harcászati és hadműveleti bombázókötelékek magyarországi célpontok elleni támadásai is. A sorozatos és nagy erejű angol–amerikai, illetve szovjet légitámadásoknak egyik célja az volt, hogy a német–magyar légierő megtörésével, bázisai pusztításával segítsék a német Dél-Ukrajna hadseregcsoport gyors szétzúzását, a másik pedig az, hogy a magyarországi, észak-szerbiai, illetve dél-erdélyi vasúti csomópontok bombázásával megakadályozzák a német erők kivonását Romániából, és a német–magyar csapatok nyugat–keleti irányú átcsoportosítását.

1944 augusztusának végére nemcsak a légi, hanem a szárazföldi hadműveletek is elérték Magyarországot.

Az 1944 október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után az angol–amerikai, illetve a szovjet légierők tevékenysége gyakran átfedi egymást, és bár van a Szovjetunió és a szövetségesek között egy megállapodás, hogy az Egyesült Államok hadászati bombázói a támadó Vörös Hadsereg előtti 300 kilométeres sávon belül – az esetleges tévedések elkerülése végett – nem hajtanak végre bombatámadást, a gyakorlatban ezt nem tartották be.

A Budapest elleni légitámadásai során az amerikai légierő összesen 3 336 bombázógépet bevetve, 77 935 darab, 7 475,07 metrikus tonna (8.239,85 rövid tonna) tömegű bombát dobott le.

A Magyarország elleni utolsó bombatámadás 1945. március 26-án került sor, ekkor a 304. Wing Liberatorai Szombathely pályaudvarát bombázták.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

A 19 éves Sai Varshith Kandulát többek között az elnök és családja, illetve az alelnök és családja testi épségének veszélyeztetésével vádolhatják meg.

„Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá” – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel.

Bocsánatkérő közleményt adott ki a Michigani Állami Egyetem, miután a szombat esti meccs előtt Adolf Hitler képe jelent meg az eredményjelzőn – írja a CNN nyomán a 24.

A New Hampshire-i főügyész hivatala polgárjogi pert indított egy nemzetiszocialista csoport ellen, amiért megzavartak egy transznemű deiváns által gyermekeknek előadott érzékenyítést egy helyi kávézóban.

1886-ban egy tucatnyi fajvédő nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy árjákból álló kolóniát.

Egy helyi zsidó felsőbbrendűségi csoport és állami törvényhozók kiakadtak a Nashville belvárosában a tartott nemzetiszocialista felvonulás miatt.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

A 350 kilós német birodalmi sas bronzszobrát, amely a Graf Spee nehézcirkálót díszítette egykor, még 2006 elején emelték ki a tengerből Uruguay partjainál.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Megdöbbentően enyhe ítélettel úszta meg a hírhedt baloldali Antifa-vezér, Lina Engel azt a büntetőpert, amelyet a drezdai Legfelsőbb Bíróság (regionális bíróság) állambiztonsági szenátusa folytatott le 2021 szeptembere és 2023 májusa között.

Az olasz legfelsőbb bíróság, a semmítőszék foglalt állást az olasz szélsőjobboldali, hazafias csoportok találkozóin, megemlékezésein országszerte használt köszöntési formáról.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.

A Patriot Front fehér nacionalista csoport öt tagját börtönbüntetésre ítélték, mert „összeesküvést szőttek” egy idahói LGBTQ+ Pride-vonaglás ellen.

Alig néhány hónappal a harcok után elindult a feleslegessé vált eszközök hasznosítása a megszállt és kettészakított Németországban.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

Újabban a gázai tragédia elhomályosította azt a még tragikusabb tényt, hogy az ukrajnai testvérháborúban immár két éve gyilkolja egymást a világ legveszélyeztetettebb demográfiai kisebbsége, a világnépesség alig 2 százalékát (!) képviselő javakorabeli (20–40 éves) fehér férfi, eddig több százezres veszteséget okozva önmagának.

Háromezer katona és civil halt kínhalált a szovjet Vörös Hadsereg által a szegedi Csillagbörtönben 1944 októberétől 1945 nyaráig működtetett hadifogolytáborban.

A cionista német hatóságok vizsgálódnak, ugyanis egy olyan videó terjedt el, amelyben egy hazafias viseletbe öltözött férfi osztogatott léggömböket óvodásoknak.

A „Historical Figures” – egy új mesterséges intelligencián alapuló chatbot alkalmazás – lehetővé teszi, hogy a történelem 20 ezer híres személyiségének bármelyikével beszélgessen az ember.