Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
A két világháború során a szemben álló felek előszeretettel bíztak meg négylábúakat is harci feladatokkal.
Becslések szerint csak a britek és szövetségeseik összesen 20 ezer kutyát vetettek be az első világháború négy éve alatt a nyugati fronton. Feladatuk igen sokrétű volt: szállították a felszerelést, segítséget nyújtottak a senki földjén megsérült katonáknak, részt vettek az őrjáratokban.
Sőt - mind közül ez volt a legveszélyesebb - amolyan postaszolgálatot is végeztek, ha az egységek közötti kommunikációs kapcsolatok valamilyen oknál fogva megszakadtak.
Egyes kutyák a lövészárkok tetején mint őrszemek teljesítettek szolgálatot, s csendben jelezték gazdáiknak, ha valaki megközelítette a drótakadályt. A Dundee Evening Telegraph egyik 1916-os tudósítása érzékletesen írja le a harci kutyák szerepét: „Az őrszem nem ugat, legfeljebb egy csendes morgással jelzi az ellenséges erő közeledését”.
Az, hogy milyen fajtát alkalmaztak, a négylábúakra osztott szereptől függött: a brit Vöröskereszt például vérebeket és Airedale terriert vetett be, őket arra képezték ki, hogy felkutassák a sebesülteket. Néhány eb a fentieknél jóval egyszerűbb, de annál hasznosabb feladatot kapott: patkányokat fogtak a lövészárkokban vagy éppen kabalák voltak - állítólag Hitler is ebből a célból tartott egyet maga mellett.
Egy elektromos vezetéket szállító német eb 1917 szeptemberében
|
|
|
|
|
|
Francia katonák egy kutyát képeznek ki 1915-ben, hogy sebesülteket kutasson fel, miközben lőnek rá
A Német Vöröskereszt kutyái a front felé tartanak
Stubby "őrmester" volt a nagy háború legtöbb kitüntetést szerzett ebe: az amerikai hadsereg kutyája előre jelezte a gáztámadást, sérült bajtársakat kutatott fel, egyszer pedig elfogott egy kémet
Gáztámadás St. Quentin közelében 1918-ban - egy német katona a felvételkészítéskor küldte útjára üzenetvivő kutyáját
|
|
|
|
|
|
