A Hunyadi- és a Szent László-állás

Kövess minket -on és -en!

Az 1943-as „Kárpátvédelem” elgondolásakor határozták el az Árpád-vonal előtti hadműveleti előtér megerődítését.

Erre a terep különösen alkalmas volt, mert a Kárpátok fő hegyvonulatának hágóit, azaz a magyar határt csak néhány irányból lehetett megközelíteni.

Tekintettel arra, hogy a kérdéses terület már hadműveleti terület volt, civil munkaerőt nem, csak műszaki csapatokat és különleges munkaszolgálatos alakulatokat vehettek igénybe az építéshez. Ezért a Kárpátok előhegyeiben a legfontosabb irányok lezárását a fővezérség-közvetlen műszaki alakulatok parancsnoksága a 101. műszaki parancsnokság hatáskörébe utalta. Az Erődítési Parancsnokság pedig fokozott ütemben folytatta az Árpád-vonal állássá való kiépítését.

Hírek

A hadműveleti előterep megerődítésére két állást hoztak létre. A Hunyadi-állás az Északkeleti-Kárpátok hágóit lezáró erődítések legkülső vonala volt. Nem képezett összefüggő védelmi vonalat. Műszakilag megerődített támpontokból, völgyzárakból, műszaki zárakból és az azokat fedező fa- és földerődök, illetve reteszállások rendszeréből állt. A Keleti-Beszkidekhez és a Máramarosi-havasokhoz vezető utakat zárta le a völgyek bejáratánál. Déli végpontja a Csorna Hora előterében lévő Zabie, Mikulicsin és Jaremcsa helységek térsége volt, fontosabb támpontjait a Javornik és a Gorgan előterében, a Tatár-hágó felé vezető úton Gyeljatyinnál, a Toronyai-hágó előtt Zielonánál és a Vereckei-hágóhoz felvezető úton, Sztrijnél építették ki. A Hunyadi-állás északi végpontja a Magura lábainál, az Uzsoki-szoros felé vezető völgyben, Turka volt.

A Szent László-állás 1943-ig nem kapott nevet, nem is számított külön vonalnak, a Keleti-Kárpátokban, az ezeréves határok mentén kijelölt felvételi állás volt: az Árpád-vonal előretolt állásrendszereként a Keleti-Beszkidek és a Máramarosi-havasok hágóit, illetve azok megközelítési útjait zárta le a korabeli magyar határon. Létrehozását az Árpád-vonallal egy időben kezdték. A „Kárpát-védelem”-elgondolásban az ezeréves határok külön szerepet kaptak, a Szent László-állást ezért felvételi állásként jelölték ki, hogy a Hunyadi-állás és az Árpád-vonal között legyen még egy terepszakasz, ahol a védők esetleges visszavonuláskor megkapaszkodhatnak. Műszakilag megerődített, körkörösen védhető század-, illetve zászlóalj-támpontokból és reteszállásokból85 állt, 1944 augusztusában megkönnyítette az magyar 1. hadsereg visszavonulását az Árpád-vonalba, de hosszabb ideig nem tartották.

A második világháborús erődvonalak Magyarországon – az Árpád-vonal kivételével – a tábori erődítés elemeire épültek. Ezekben a megerődített vonalakban széleskörűen alkalmazták a műszaki zárak különböző elemeit, azaz:

1. az ellenség mozgását időlegesen feltartóztató akadályokat (rendszereket), továbbá
2. a fenti célra a terepen (harcmezőn) telepített műszaki berendezéseket és műszaki harceszközöket (illetve azok összességét).

A műszaki zárak jellegük szerint lehettek rombolások vagy telepített zárak (rendszerek), működésük szerint pedig robbanó vagy nem robbanó zárak. A robbanó műszaki zárak elemei az aknák. A második világháborúban gyalogsági, harckocsi-, szállításgátló, deszant elleni, építményromboló és egyéb aknákat használtak. A telepített aknákból gyalogsági, harckocsi- vagy vegyes aknamezőket alakítottak ki. Alkalmaztak irányított aknákat, irányított aknamezőket, valamint aknacsapdákat is. A nem robbanó műszaki zárak erődítési, hidrotechnikai, elektromos zárak, torlaszok vagy rombolások lehettek. A második világháború idején az erődítési zárak közé tartoztak a harckocsiárkok, a harckocsifalak, a harckocsibuktatók, a tüskésdrótakadályok és a torlaszok. A drótakadályok helyhez kötöttek (kerítések, hálók) vagy hordozhatók (dróthengerek, sündisznók, spanyolbakok) lehettek. Az (aktív vagy passzív) hidrotechnikai zárak elárasztások, elmocsarasítások és eljegesítések lehettek. Az elektromos zárakhoz tartoztak a villamos árammal telített kerítések, drótakadályok. A torlaszokhoz sorolhatók a harckocsiakasztók, a harckocsitorony-korlátok, a döntött fatorlaszok, barikádok, hó- és jéggátak. A rombolások út- és vasútrombolások, illetve a vasúti forgalmi berendezések rombolásai lehettek.

A műszaki zárak tervszerű, összefüggő alkalmazásával műszaki zárrendszereket hoztak létre. A műszaki zárakat túlnyomórészt műszaki alakulatok telepítették, más fegyvernemekhez tartozó kötelékek bevonásával. A műszaki záróharc a hézagok, térközök lezárásának (egy) módja volt a védelem során. A műszaki záróövek általában védőállások előtt épültek ki. A tűzfegyverekkel nem védett műszaki zárak erősebb támadással szemben általában nem tudták betölteni hivatásukat.

A megerődített vonalak legfontosabb részét a fő ellenállási öv képezte. A fő ellenállási öv a fő ellenállási vonalból, annak reteszállásaiból és a biztosítási övből állt86 mélységben tagolt, összefüggő sávként, amit az ellenség várható támadásának irányába kiépített támpontok és erődítések, illetve az azokat árkokkal vagy tűzrendszerrel összekötő állások, reteszállások, közlekedőárkok és óvóhelyek alkottak. A fő ellenállási öv ideális esetben alkalmas volt a peremvonalon áttört ellenség megállítására, és az eredeti védelmi rendszer helyreállítására.

Szombathelyi vezérezredes 1943 december utolsó napjaiban látogatott el a Wehrmacht főparancsnokságának főhadiszállására. Hitler ez alkalommal is új német erők bevetését, a szovjet támadás visszaverését helyezte kilátásba. A magyar „Kárpátvédelem”-tervekkel kapcsolatban nem volt észrevétele, de a megszálló hadosztályok hazahozatalához nem járult hozzá.

Archívum

A magyar kormánynak határozott elképzelése volt az 1944-es esztendőre vonatkozóan. Kállay Miklós miniszterelnök 1954-ben, New Yorkban született visszaemlékezéseiben a következőket írta: „miután a Vörös Hadsereg eléri a Kárpátokat, és azt tapasztalják, hogy a magyaroknak nincs támadó szándékuk, akkor Moszkvában »kétszer is meggondolják« mielőtt a honvéd védőállásokat frontálisan megrohannák. Számukra sokkal egyszerűbb és kevesebb időveszteséggel járna, ha a főellenség, a németek ellen a Kárpátoktól északra, a lengyel síkságon, vagy délen a román alföldön keresztül folytatnák offenzívájukat. Miért vesztegetnék idejüket feleslegesen a Kárpátok leküzdésével az oroszok, egy másodrangú hadszíntéren, amikor Magyarországot széles körben megkerülhetik és így időt, és vért takaríthatnának meg.”

A Kárpátok védelmére alkalmazott magyar hadsereg egykori vezérkari főnöke, Jolsvai Győző vezérkari ezredes, így emlékszik vissza ezekre a napokra:

„A honvéd vezérkar főnöke 1944. január 2-án az érintett magasabb parancsnokokat a tervek szerint a számukra kijelölt, jövendő felvonulási területeikre az Árpád-állásba rendelte azok megszemlélésére és felülvizsgálatára az alábbiak szerint:

10. hadosztály (Kaposvár) Kőrösmező–Tatár-hágó,
7. hadosztály (Sopron) Királymező–Pantyr-hágó,
16. hadosztály (Szolnok) Szinevér, Ökörmező, Toronyai-hágó,
1. hegyi dandár (Beszterce) Huszt és attól keletre a második lépcsőben.
Ezek az alakulatok képezték volna az 1. hadsereget:
6. hadosztály (Komárom) Volóc, Beszkid-hágó,
20. hadosztály (Eger) Vezérszállás, Vereckei-hágó,
24. hadosztály (Ungvár) Fenyvesvölgy, Uzsoki-hágó,
2. hegyi dandár (Munkács) Perecseny, Szolyva körzetébe második lépcsőnek.
174Ezek a seregtestek a 3. hadsereg alakulatai lettek volna. A két hadsereg mögött az 1. pc. hadtestparancsnok alárendeltségében az:
1. pc. hadosztály (Budapest) Munkács területére,
2. pc. hadosztály (Kecskemét) Ungvár területére,
1. lovas hadosztály (Nyíregyháza) Szobránc területére, mindhárom, mint tartalék.
Békeelhelyezésben marad:
13. hadosztály (Szabadka) a délvidéki partizántevékenység féken tartására,
25. hadosztály (Nagyvárad) és a
27. székely könnyű hadosztály (Marosvásárhely) a román magatartás iránti bizalmatlanság [miatt] és [az] esetleges átállás ellensúlyozására.
A Kárpát-védelem ellátására a tervezet szerinti erők bőségesen elegendőek lettek volna. A szovjet főerők valószínű támadása a Kárpátoktól északra eső területen kelet–nyugati 175irányban volt várható. Ez a védelem jelentős erőket vonhatott el a szovjetektől a főirányban támadó főerők oldalának biztosítására és egy esetleges ellentámadás elhárítására.” 

Ilyen erők felvonultatása csak általános mozgósítás elrendelésével volt megoldható, ezért 1944. január 6-án elrendelték 1. hadsereg mozgósítását, a 3. hadsereg mozgósítását ugyanakkor elhalasztották, mert úgy vélték, hogy a megszálló hadosztályok visszavonása a Kárpátok vonalára elegendő erőt képez majd az eredeti feladat megoldásához.

Völgyzárak a Tatár-hágó mögött

Kövess minket -on és -en!

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Miközben a Föld népessége (lényegében Afrikának köszönhetően) folyamatosan növekszik, a fehérek létszáma egyre csökken, mindenekelőtt egy bizonyos fehérellenes lobbi szisztematikus erőfeszítései következtében.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Az amerikai neobolsevik rezsim feudális hierarchiájában értelemszerűen legfe­lül tanyázó, sőt egyenesen piedesztálra emelt feketék elsősorban a rabszolga őseik által a déli gyapotföldeken végzett ingyenmunka kompenzálásaként akarják kirázni a gatyájukból fehér hűbéreseiket.

Az Egyesült Államokban találták meg az Olaszországban bemutatott, Samuel Goldwyn producer 1923 nyarán készített, The Eternal City című filmjét, Benito Mussolinival egy jelentős szerepben.

1874. április 25-én született Guglielmo Marconi, a drótnélküli távíró Nobel-díjas olasz feltalálója.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Történelmileg egyedül azok a sokszínű birodalmak, államok voltak stabilak, amelyek az egyes etnikumokat szigorúan hierarchizálták.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

1921. május 1-jén Nagykőrösön látta meg a napvilágot nemes Molnár Gyula ezredes és Langer Jozefin gyermekeként.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Személyi kultusza csúcsán egy egész évig tartott Rákosi Mátyás születésnapja: ajándékokkal halmozták el, a legelső magyarnak nevezték, Kossuth és Rákóczi elébe helyezték.

2005. június 21-én harcát megharcolva hosszú, sok szenvedéssel járó, súlyos betegség után Ujlaki Miklós egy montreáli kórházban átlépett egy talán szebb és jobb másik világba és nem maradt utána más, csak egy javarészt megsárgult papírhalom.