Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az 1943-as „Kárpátvédelem” elgondolásakor határozták el az Árpád-vonal előtti hadműveleti előtér megerődítését.

Erre a terep különösen alkalmas volt, mert a Kárpátok fő hegyvonulatának hágóit, azaz a magyar határt csak néhány irányból lehetett megközelíteni.

Tekintettel arra, hogy a kérdéses terület már hadműveleti terület volt, civil munkaerőt nem, csak műszaki csapatokat és különleges munkaszolgálatos alakulatokat vehettek igénybe az építéshez. Ezért a Kárpátok előhegyeiben a legfontosabb irányok lezárását a fővezérség-közvetlen műszaki alakulatok parancsnoksága a 101. műszaki parancsnokság hatáskörébe utalta. Az Erődítési Parancsnokság pedig fokozott ütemben folytatta az Árpád-vonal állássá való kiépítését.

A hadműveleti előterep megerődítésére két állást hoztak létre. A Hunyadi-állás az Északkeleti-Kárpátok hágóit lezáró erődítések legkülső vonala volt. Nem képezett összefüggő védelmi vonalat. Műszakilag megerődített támpontokból, völgyzárakból, műszaki zárakból és az azokat fedező fa- és földerődök, illetve reteszállások rendszeréből állt. A Keleti-Beszkidekhez és a Máramarosi-havasokhoz vezető utakat zárta le a völgyek bejáratánál. Déli végpontja a Csorna Hora előterében lévő Zabie, Mikulicsin és Jaremcsa helységek térsége volt, fontosabb támpontjait a Javornik és a Gorgan előterében, a Tatár-hágó felé vezető úton Gyeljatyinnál, a Toronyai-hágó előtt Zielonánál és a Vereckei-hágóhoz felvezető úton, Sztrijnél építették ki. A Hunyadi-állás északi végpontja a Magura lábainál, az Uzsoki-szoros felé vezető völgyben, Turka volt.

A Szent László-állás 1943-ig nem kapott nevet, nem is számított külön vonalnak, a Keleti-Kárpátokban, az ezeréves határok mentén kijelölt felvételi állás volt: az Árpád-vonal előretolt állásrendszereként a Keleti-Beszkidek és a Máramarosi-havasok hágóit, illetve azok megközelítési útjait zárta le a korabeli magyar határon. Létrehozását az Árpád-vonallal egy időben kezdték. A „Kárpát-védelem”-elgondolásban az ezeréves határok külön szerepet kaptak, a Szent László-állást ezért felvételi állásként jelölték ki, hogy a Hunyadi-állás és az Árpád-vonal között legyen még egy terepszakasz, ahol a védők esetleges visszavonuláskor megkapaszkodhatnak. Műszakilag megerődített, körkörösen védhető század-, illetve zászlóalj-támpontokból és reteszállásokból85 állt, 1944 augusztusában megkönnyítette az magyar 1. hadsereg visszavonulását az Árpád-vonalba, de hosszabb ideig nem tartották.

A második világháborús erődvonalak Magyarországon – az Árpád-vonal kivételével – a tábori erődítés elemeire épültek. Ezekben a megerődített vonalakban széleskörűen alkalmazták a műszaki zárak különböző elemeit, azaz:

1. az ellenség mozgását időlegesen feltartóztató akadályokat (rendszereket), továbbá
2. a fenti célra a terepen (harcmezőn) telepített műszaki berendezéseket és műszaki harceszközöket (illetve azok összességét).

A műszaki zárak jellegük szerint lehettek rombolások vagy telepített zárak (rendszerek), működésük szerint pedig robbanó vagy nem robbanó zárak. A robbanó műszaki zárak elemei az aknák. A második világháborúban gyalogsági, harckocsi-, szállításgátló, deszant elleni, építményromboló és egyéb aknákat használtak. A telepített aknákból gyalogsági, harckocsi- vagy vegyes aknamezőket alakítottak ki. Alkalmaztak irányított aknákat, irányított aknamezőket, valamint aknacsapdákat is. A nem robbanó műszaki zárak erődítési, hidrotechnikai, elektromos zárak, torlaszok vagy rombolások lehettek. A második világháború idején az erődítési zárak közé tartoztak a harckocsiárkok, a harckocsifalak, a harckocsibuktatók, a tüskésdrótakadályok és a torlaszok. A drótakadályok helyhez kötöttek (kerítések, hálók) vagy hordozhatók (dróthengerek, sündisznók, spanyolbakok) lehettek. Az (aktív vagy passzív) hidrotechnikai zárak elárasztások, elmocsarasítások és eljegesítések lehettek. Az elektromos zárakhoz tartoztak a villamos árammal telített kerítések, drótakadályok. A torlaszokhoz sorolhatók a harckocsiakasztók, a harckocsitorony-korlátok, a döntött fatorlaszok, barikádok, hó- és jéggátak. A rombolások út- és vasútrombolások, illetve a vasúti forgalmi berendezések rombolásai lehettek.

A műszaki zárak tervszerű, összefüggő alkalmazásával műszaki zárrendszereket hoztak létre. A műszaki zárakat túlnyomórészt műszaki alakulatok telepítették, más fegyvernemekhez tartozó kötelékek bevonásával. A műszaki záróharc a hézagok, térközök lezárásának (egy) módja volt a védelem során. A műszaki záróövek általában védőállások előtt épültek ki. A tűzfegyverekkel nem védett műszaki zárak erősebb támadással szemben általában nem tudták betölteni hivatásukat.

A megerődített vonalak legfontosabb részét a fő ellenállási öv képezte. A fő ellenállási öv a fő ellenállási vonalból, annak reteszállásaiból és a biztosítási övből állt86 mélységben tagolt, összefüggő sávként, amit az ellenség várható támadásának irányába kiépített támpontok és erődítések, illetve az azokat árkokkal vagy tűzrendszerrel összekötő állások, reteszállások, közlekedőárkok és óvóhelyek alkottak. A fő ellenállási öv ideális esetben alkalmas volt a peremvonalon áttört ellenség megállítására, és az eredeti védelmi rendszer helyreállítására.

Szombathelyi vezérezredes 1943 december utolsó napjaiban látogatott el a Wehrmacht főparancsnokságának főhadiszállására. Hitler ez alkalommal is új német erők bevetését, a szovjet támadás visszaverését helyezte kilátásba. A magyar „Kárpátvédelem”-tervekkel kapcsolatban nem volt észrevétele, de a megszálló hadosztályok hazahozatalához nem járult hozzá.

A magyar kormánynak határozott elképzelése volt az 1944-es esztendőre vonatkozóan. Kállay Miklós miniszterelnök 1954-ben, New Yorkban született visszaemlékezéseiben a következőket írta: „miután a Vörös Hadsereg eléri a Kárpátokat, és azt tapasztalják, hogy a magyaroknak nincs támadó szándékuk, akkor Moszkvában »kétszer is meggondolják« mielőtt a honvéd védőállásokat frontálisan megrohannák. Számukra sokkal egyszerűbb és kevesebb időveszteséggel járna, ha a főellenség, a németek ellen a Kárpátoktól északra, a lengyel síkságon, vagy délen a román alföldön keresztül folytatnák offenzívájukat. Miért vesztegetnék idejüket feleslegesen a Kárpátok leküzdésével az oroszok, egy másodrangú hadszíntéren, amikor Magyarországot széles körben megkerülhetik és így időt, és vért takaríthatnának meg.”

A Kárpátok védelmére alkalmazott magyar hadsereg egykori vezérkari főnöke, Jolsvai Győző vezérkari ezredes, így emlékszik vissza ezekre a napokra:

„A honvéd vezérkar főnöke 1944. január 2-án az érintett magasabb parancsnokokat a tervek szerint a számukra kijelölt, jövendő felvonulási területeikre az Árpád-állásba rendelte azok megszemlélésére és felülvizsgálatára az alábbiak szerint:

10. hadosztály (Kaposvár) Kőrösmező–Tatár-hágó,
7. hadosztály (Sopron) Királymező–Pantyr-hágó,
16. hadosztály (Szolnok) Szinevér, Ökörmező, Toronyai-hágó,
1. hegyi dandár (Beszterce) Huszt és attól keletre a második lépcsőben.
Ezek az alakulatok képezték volna az 1. hadsereget:
6. hadosztály (Komárom) Volóc, Beszkid-hágó,
20. hadosztály (Eger) Vezérszállás, Vereckei-hágó,
24. hadosztály (Ungvár) Fenyvesvölgy, Uzsoki-hágó,
2. hegyi dandár (Munkács) Perecseny, Szolyva körzetébe második lépcsőnek.
174Ezek a seregtestek a 3. hadsereg alakulatai lettek volna. A két hadsereg mögött az 1. pc. hadtestparancsnok alárendeltségében az:
1. pc. hadosztály (Budapest) Munkács területére,
2. pc. hadosztály (Kecskemét) Ungvár területére,
1. lovas hadosztály (Nyíregyháza) Szobránc területére, mindhárom, mint tartalék.
Békeelhelyezésben marad:
13. hadosztály (Szabadka) a délvidéki partizántevékenység féken tartására,
25. hadosztály (Nagyvárad) és a
27. székely könnyű hadosztály (Marosvásárhely) a román magatartás iránti bizalmatlanság [miatt] és [az] esetleges átállás ellensúlyozására.
A Kárpát-védelem ellátására a tervezet szerinti erők bőségesen elegendőek lettek volna. A szovjet főerők valószínű támadása a Kárpátoktól északra eső területen kelet–nyugati 175irányban volt várható. Ez a védelem jelentős erőket vonhatott el a szovjetektől a főirányban támadó főerők oldalának biztosítására és egy esetleges ellentámadás elhárítására.” 

Ilyen erők felvonultatása csak általános mozgósítás elrendelésével volt megoldható, ezért 1944. január 6-án elrendelték 1. hadsereg mozgósítását, a 3. hadsereg mozgósítását ugyanakkor elhalasztották, mert úgy vélték, hogy a megszálló hadosztályok visszavonása a Kárpátok vonalára elegendő erőt képez majd az eredeti feladat megoldásához.

Völgyzárak a Tatár-hágó mögött

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Tasmania a zsidó-liberális média tálalása szerint „történelmet írt azzal, hogy Ausztrália első államaként betiltotta a náci tisztelgést”.

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Az NZóna Podcast tematikus Homo Viator sorozata ezúttal az 1945-ös budavári kitörést és a Becsület Napját vizsgálja világnézeti szempontból.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

Az USA-ban egyre több fehér gyakorolja a kereszténység „afrikanizált” változatát, az ún. karizmatikus (evangéliumi) protestantizmust.

Újabban a gázai tragédia elhomályosította azt a még tragikusabb tényt, hogy az ukrajnai testvérháborúban immár két éve gyilkolja egymást a világ legveszélyeztetettebb demográfiai kisebbsége, a világnépesség alig 2 százalékát (!) képviselő javakorabeli (20–40 éves) fehér férfi, eddig több százezres veszteséget okozva önmagának.

Az egykori SS-tagok végzetes fogyatkozásával már egyre nehezebb háborús pereket rendezni, ezért újabb és újabb ajvékolni való után nézve több osztrák tartományról is „kiderítették”, hogy ott még mindig „nácik által komponált himnuszok” vannak érvényben.

Elítéltek egy angol antiszemita aktivistát, aki a rendőrség szerint „neonáci hitet vallott”, mert meg akart támadni egy sussexi zsinagógát.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

Évtizedekig agyonhallgatták a világtörténelem legsúlyosabb, legtöbb – 9343 – áldozatot követelő hajókatasztrófáját, a Wilhelm Gustloff 1945. január 30-án történt megtorpedózását.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

Amerika rohamosan sodródik a harmadik világ felé, közben pedig a harmadik világból özönlő bevándorlók lépnek a fehér amerikai­ak helyébe.

A New Hampshire-i főügyész hivatala polgárjogi pert indított egy nemzetiszocialista csoport ellen, amiért megzavartak egy transznemű deiváns által gyermekeknek előadott érzékenyítést egy helyi kávézóban.

Az osztrák kormány bejelentése szerint 2025-re elkészülhet az épület felújítása, és 2026-ban kezdődhet meg benne a munka.