Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.
Az elnevezés mára már kicsit megkopott, de azért még használatos. Azonban, ahogy a mellékelt ábra mutatja, immáron nem csak antiszemita körökben, hiszen Judapesten már található „zsidó Budapest” tematikájú Judapest Store, amelyet zsidók működtetnek. Hát, humoruk az van, el kell ismerni. Meg persze akarva akaratlanul az arcunkba tolják, hogy Magyarország fővárosa kiknek a kezében is van valójában.
A szivárványos kipa sajnos innen is hiányzik (fotó: Koncz Márton - We Love Budapest)
A Judapest Store igazából egy kellékbolt, ahol ajándéktárgyakkal, dísztárgyakkal, könyvekkel, „a hagyományos zsidó élet kellékeivel” találkozhat az ember, vásárlás esetén pedig díszítheti velük otthonát. És igen... ha az ember végignézi a kínálatot, itt a szó szoros értelmében van minden. „Csodálatos széderestékhez” egy szakajtóra való szédertál (ha a limitált, feláras verziót vásárolja, hirtelen megjelenik otthonában kiegészítő gyanánt Gyöngyösi Márton és Nagy Ervin is), judapestes pólók, hátizsákok, de a személyes kedvencem a szivárványszínű kipa „a szerelem szerelmeseinek”, amely valószínűleg nagy népszerűségnek örvend, ugyanis a webshop szerint elfogyott. Kissé kilóg a sorból, de az összképet nézve nagyon is érthető, hogy a boltban könyveket is kapni. Természetesen vagy a zsidó identitást erősítő, vagy történelemmel kapcsolatos könyvekről beszélünk, így például több kötetet találunk itt Ungváry Krisztián celebtörténésztől, egy életre elég adagot a holokauszt témaköréből, de „a Mussolini-imádat anatómiáját” is feltárják nekünk, már ha érdekel minket.
Persze mindez nem meglepő, zsidó bolt és természetesen zsidó identitás sem létezhet „nácizás” és „holokausztozás” nélkül, ki is teszik hát az ablakba. 2024-ben, a magyarországi zsidó reneszánsz idején ezt meg is tehetik, ők pedig tisztában vannak mindezzel.
Kávéspoharakon díszelgő jiddis szavak, no és persze "jó hangulat" (fotó: Koncz Márton - We Love Budapest)
Idén februárban egy bemutatóban is szerepeltek a We Love Budapest oldalon. Ebből kiderül, hogy a bolt megálmodói és tulajdonosai, Schön Edina és Büchler András 2019-ben judaikakurzust tartottak a MOME-n, ahol zsidó iparművészeti kellékeket készítettek a diákok vizsgaanyagként, mindezt Schön Edina pedig „zsidó gyorstalpalónak” nevezte, ahol „azok a diákok is tanulhattak a zsidóság vallási és kulturális vonatkozásairól, akiknek korábban ismeretlen volt a téma.” Sok eladó terméket zsidó művészek készítettek, Schön elmondása szerint a tárgyak lehetőséget adnak arra, hogyha egy fiatal nem is vallásos (mármint a zsidó fiatalokra gondol), „de szeretne kötődni a zsidósághoz”, ezek a tárgyak „megadják a kötődési pontokat” nekik. Szerinte sok ilyen fiatal van. Ezen felül a Judapest a turistákat is megcélozza, például olyan termékekkel, amelyek a zsidónegyed történetére utalnak. Ilyen ma a „tomboló fasizmus” Magyarországon. Judapestes zsidó volt, szivárványszínű kipa, minden, mi szem-szájnak ingere. Ha ilyen a „tombolás”, akkor milyen lenne, ha nem tombolna?
|
|
|
|
|
|
Mindig van valami mókás abban, amikor egy csoportosulás egy felé irányuló bíráló, negatív kifejezést átvesz és maga is hasznosítja, mondjuk feltételezem azon már nem nevetnének olyan jót, hogyha valaki hasonló névvel nyitna boltot... hogy úgy mondjam gyökeresen ellentétes tematikával és árucikkekkel. Ami számomra mégis a legtanulságosabb volt, hogy az iparművészeti árucikkekkel párhuzamosan – amelyekre az ember maximum megcsóválja a fejét, és elgondolkodik, mi lett mára Budapestből, aztán megy tovább a dolgára – hezitálás nélkül beválogattak a zsidók szemszögéből pozitív történeti műveket, amelyek egyszersmind a gójok agymosására, egysíkú nézetrendszer kialakítására is tökéletesen alkalmasak. Számomra – meg persze számukra is – ez teljességgel azt üzeni, hogy a magyarországi zsidóság kulturális, faji öntudata elválaszthatatlan azoktól a 20. századi tényezőktől, amelyeket ez a közösség minduntalan ismételget globális szinten (is). Ők nem velünk élnek, hanem mellettünk.
