Kövess minket 
-on és 
-en!
Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.
Maga az elnevezés még 1923-ban született meg, azaz jó tíz évvel korábban, minthogy Adolf Hitler 1933 januárjában hatalomra került volna.
A kifejezést az elsősorban kultúrával foglalkozó kritikus, Arthur Möller van den Bruck használta először, 1923-ban megjelent könyve is ezt a címet kapta. A Das Dritte Reich a német nacionalizmus mellett szállt síkra, és az volt a víziója, hogy a születendő új ország a szocialista és a konzervatív mozgalmak és eszmék harmonikus fúziójaként jönne létre.
Adolf Hitlert az év végén a sikertelen müncheni hatalommegragadási kísérlet után börtönbe zárták, ezután kezdte el írni a landsbergi fegyházban a Mein Kampf című művét, ami 1925-ben jelent meg, és nagy hatást váltott ki. Ebben a Harmadik Birodalom kifejezést egyáltalán nem említette, a történészek kutatásai viszont alátámasztották, hogy tisztában volt Van den Bruck munkásságával.
A Führer 1933-as kancellári kinevezése előtt a Harmadik Birodalom elnevezés már egyre inkább elterjedtté vált, és összekapcsolták Hitler mozgalmával, noha ő maga nem használta a kifejezést, sőt az is tévhit, hogy a hivatalos propaganda szorgalmazta volna a használatát.
A magyar sajtó 1930-ban írt először a Harmadik Birodalomról. Akkor a hírhedten zsidó-liberális Estben arról tudósítottak, hogy „csak németvérűek lehetnek a polgárai ennek a homályos szimbólumba vesző birodalomnak”. Azt is megemlítették a cikkben, hogy ennek az új alapokon szerveződő országnak – szerintük – a katolikusok sem lehetnek majd a polgárai.
A német nemzetiszocialistákban már hatalomra kerülés előtt felerősödött az a gondolat, hogy az általuk felépítendő államnak két szellemi örököse van, és ezért a politikai tevékenységet szélesebb kontextusba helyezték, amivel sokakat megnyertek.
|
|
|
|
|
|
És hogy melyik volt a két előző birodalom, aminek a nyomába akartak lépni?
Az egyik a hatalmas területeket magába foglaló Német-római Császárság, amelynek alapítása 962-re tehető, az alapjai 800-ra vezethető vissza. A birodalom több, mint ezer évet élt Európa közepén, és 1806-ban bomlott fel. A második birodalom az 1871-től 1918-ig működő Németország volt, aminek Otto von Bismarck volt az első kancellárja. A megszűnés 1918-as évében ért véget az első világháború, ami egyet jelentett a másik németek irányította birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával is.
Az ötletgazda, Van den Bruck egyébként figyelmeztetett könyvének bevezető szövegében, hogy „a Harmadik Birodalom gondolata talán a legvégzetesebb az összes illúzió közül, amelynek valaha is engedtek. Németország elveszhet a Harmadik Birodalom álmától”. Maga a szerző azt már nem érhette meg, hogy a Harmadik Birodalom elnevezés egyre inkább elterjedt, mert 1925-ben végzett magával.
A Harmadik Birodalom szóösszetétel hanyatlása végül megelőzte a nemzetiszocialista Németország leverését: a propagandaminisztérium egy 1939-es rendeletben kifejezetten megtiltotta a használatát, és hivatalossá tette a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) kifejezést, amit aztán mindegyik propagandakiadványban és a beszédekben is használtak.
