Árjábbak voltak egy átlag németnél a paraguayi mennoniták

Kövess minket -on és -en!

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Mivel az erőszakmentességet és a politikától való távolmaradást hirdető felekezet tagjai elé itt is számos olyan akadályt gördítettek, amelyek megnehezítették, hogy hűségesek maradjanak az elveikhez, sokan kivándoroltak Észak-Amerikába, akik pedig bíztak a békésebb jövőben, azok legkésőbb Sztálin uralma idején elhagyták Volga menti otthonukat. A német egy archaikus változatát beszélő, munkaszeretetéről is ismert közösség tagjai többek között Paraguayban leltek új otthonra.

A mennoniták nemzetiszocialistákkal való együttműködése a második világháború vége óta évtizedeken át tabunak számított. A paraguayi mennonita közösség tagjainak tilos volt a témáról beszélniük. A tabu csak akkor kezdett megdőlni, amikor az 1980-as években Josef Mengele felkutatására irányuló próbálkozások a fernheimi kolóniában élő mennonitákra irányították a figyelmet, mivel felmerült, hogy a doktort ők rejtegetik.

Archívum

A témában rendezett legutóbbi konferenciát a fernheimi kolónia központjában, Filadelfiában tartották. „A fajvédő mozgalom és nemzetiszocializmus a paraguayi mennoniták körében” címmel megrendezett konferencián mintegy 200-an gyűltek össze, nem messze attól a helytől, ahol 73 évvel ezelőtt egy napon a mennonita mentalitástól szokatlan csetepaté zajlott. A Paraguayi Mennoniták Történelméért és Kultúrájáért Társaság elnöke, Uwe Friesen szerint a konferencia egy „új értelmezés lehetőségét” villantotta fel évtizedekkel az események után. Az elnök úgy véli, fontos, hogy „úgy vegyük figyelembe a tényeket, elemezzük és mutassuk be az eseményeket, hogy az – részben anabaptista örökségünkre építve, részben azt propagálva – a békét szolgálja”.

A témában az első konferenciát 2015-ben tartották Münsterben, amely az ott 1534-ben lezajlott anabaptista felkelés miatt kulcsfontosságú szerepet játszott a mennonita felekezet létrehozásában. A történészek kanadai, hollandiai, paraguayi és brazíliai nácibarát közösségekről is szó volt, valamint elhangzott, hogy abban az időben, amikor Adolf Hitler hatalma csúcsán volt, a mennoniták egynegyede élt a Harmadik Birodalomban. A konferenciát a Mennonita Történelmi Társulat szervezte, amely 1933-ban részben maga is a III. Birodalom állam fajbiológiai kutatásainak támogatására jött létre.

Fernheimet 1930-ban Sztálin elől menekülő mennoniták alapították, akiket a német kormány is segített. „Mi, a paraguayi chaco német mennonitái is nagy izgalommal veszünk részt szeretett Szülőföldünk eseményeiben, és tapasztaljuk meg a német faj nemzeti forradalmát” – írták a kolónia vezetői hatalomra jutását követően a Führernek. A nemzetiszocialisták a mennoniták vérének tisztaságára hivatkozva arra buzdították a felekezet tagjait, hogy térjenek vissza Európába. Antropológusok meg is vizsgálták a mennonitákat, és arra jutottak, árjábbak az átlag németeknél. Becslések szerint a fernheimi kolónia 80 százaléka készen állt arra, hogy Heim ins Reich programja keretében a Harmadik Birodalomba települjön, a tervet azonban a második világháború kitörése meghiúsította.

A fernheimi lakosok között nem volt egyetértés abban, hogyan lehet fenntartani a Harmadik Birodalom iránti hűséget, és a konfliktus végül meglehetősen elfajult. Hatalmi harc kezdődött, amelynek középpontjában a kolónia igazgatása, a német nyelvű iskolák feletti ellenőrzés és a hazatérés lehetőségének kérdése állt. Néhány fiatal férfi botokkal és ostorokkal igyekezett érvényt szerezni akaratának, és súlyosan bántalmazták hat, velük szembehelyezkedő társukat. A véres események maguk után vonták az amerikai diplomaták, valamint a paraguayi hadsereg beavatkozását, és végül a fő elkövetők száműzetéséhez vezettek.

*A címlapképen Heinrich Himmler (jobbról a harmadik) a Molotschna mennonita kolónia zászlófelvonási ceremóniáján vesz részt 1942-ben, Ukrajnában.

Kövess minket -on és -en!

A Neokohn című zsidó szupremácista online hírlap egyik olvasója fotózta le a nem hétköznapi matricát.

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

A gondolatbűnöző politikus azért állt bíróság elé, mert egy 2021-es gyűlésen a „Mindent Németországért!” szavakat használta. Ez ugyanis Németországban bűncselekménynek számít.

A legutóbbi Ohio állambeli események, melyek a közelmúltban történt fehér fajvédő felvonulások mintáját követik, zsidók és liberálisok felzúdulását váltotta ki helyben és országosan is.

Brandon Russellt, egy amerikai nemzetiszocialista csoport vezetőjét bűnösnek találták abban, hogy Maryland áramellátó rendszerét akarta támadni egy „terrorista összeesküvésben” – közölte az Egyesült Államok Ügyészsége.

Kommandósok és bilincsek nélkül jelent meg legutóbbi tárgyalásán az antifa támadások elsőrendű vádlottja. Az olasz nőnek az ügyben ez volt a harmadik tárgyalása, de vallomást mindeddig még nem tett az ülések idején.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

Szülővárosában, a nyugat-franciaországi La Trinité-sur-Merben szűk családi körben eltemették Jean-Marie Le Pent, a francia Nemzeti Front alapítóját.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

Tíz éve, hogy elhalkultak a „rózsaszínű tapsok”. Tíz éve, hogy barátunk és bajtársunk, a Titkolt Ellenállás egykori énekese, Cseresznye György végleg itt hagyta földi életét és a Hadak Útjára költözött – kezdődik a beszámoló a Légió Hungária lapján.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta Németországot, ami bosszúért kiáltott az égre.

Rákosi elégedetten nyugtázhatta a perek után, hogy a „Gazda” balján ülhetett egy, a Kremlben rendezett lakomán, ami óriási kiváltságnak számított. 

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

A német Wehrmacht katonái 1940. június 14-én egyetlen lövés nélkül foglalták el a „fény városát”.

Az egyenlőséget hirdető kommunista vezetők a nyugati javak élvezetétől rendre megkímélték a tömegeket. Azt már régóta tudni lehetett, hogy Rákosi Cadillackel járt, de milyen luxuskarórát hordott a pártvezér? 

Több, mint fél évszázada, hogy a magyar fajvédô újságírás egyik legutolsó óriásának kezéből végleg kiesett a toll.

Napjaink világpolitikájának, a tömegek általános irányulásainak, életszemlélet alatti életszemléletének (valójában bambaságának) meghatározó tényezője és ereje az Amerikai Egyesült Államok.

Lengyelországban 2008 óta április 13. a katyni vérengzés áldozatainak emléknapja,  mert 1943-ban a németek ezen a napon hozták nyilvánosságra, hogy a szovjet belügyi szervek 1940 tavaszán fogságba esett lengyel tiszteket mészároltak le. A bűntény áldozatainak száma megközelíti a 22 ezret.

Oroszország fővárosa évszázadokon át Szentpétervár volt, aztán Lenin 1918-ban külföldi inváziótól tartva Moszkvát nevezte ki új központnak (pontosabban régi-újnak, mert korábban már volt cári főváros).

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt.