Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A magyar munkás és kisember pedig nem felejtette el »a virágok népszavazását«.

Látta a visszatért Felvidék, majd Erdély és a Bácska magyar munkásságát, amely 1938 után virággal, tyúkkal, kaláccsal, piros-fehér-zöld lobogókkal és valami nagyszerű nemzeti és szociális öntudattal elsőként áradt ki a gyárakból, hogy boldogan ölelje meg a m. kir. honvédség bevonuló tagjait. A felsőház feudalistái hiába buktattak kormányt a kassai bevonulásra indított különvonaton és hiába kiáltották oda az öreg csáklyások a bemutatkozó felvidéki képviselők szociális igehirdetésére, hogy »ez a benesi szellem«. A rendszer alatt megrendült a föld. A kaszinók öreg pókhálóját elfújta a magyar nacionalista és szocialista gondolat szele, amely nem a Barna Házban, hanem a Trianonban elnyomott milliók és a nyomorgó magyar dolgozók lelkében született meg.”

Ezeket a sorokat nem más vetette papírra, mint halhatatlan írónk, újságírónk, Marschalkó Lajos. Olyan etalon ő a mai kor valódi jobboldalának, akinek sorai vezérlő fáklyaként világítanak előttünk az egyre sötétebb és aggasztóbb utunkon. Ebben a pár mondatban minden benne van, amit a korszakról és annak politikai, társadalmi viszonyairól tudni érdemes.

De mit is ünneplünk ezúttal? 1938. november 2-án született meg az első bécsi döntés, amelynek értelmében – az igazságos etnikai elv mentén – visszatért az Anyaországhoz Felvidék déli része. 11 927 km2 területet kaptunk vissza, köztük olyan városokkal mint Kassa vagy Rimaszombat. 540 ezer magyar tért haza majdnem 20 év után.

Az első bécsi döntés volt az a történelmi esemény, amely az évtizedes nehézségek után talán először tette fel a pontot az i-re, legalábbis külpolitikai, revíziós szempontból bizonyosan. A Horthy-korszak egyik legmeghatározóbb alappillére éppen ez, vagyis az elvesztett területek visszaszerzése volt. S bár már akkor vita volt arról, hogy milyen elvek mentén és mennyi területet tudunk így, vagy úgy visszakapni, abban mindenki egyetértett, hogy a Trianonban történtek csak átmeneti állapotok. Így tört meg a jég november 2-án, a Belvedere-ben, ahol német és olasz döntőbíráskodás révén meghúzták és ratifikálták a végső határokat.

Ekkor – mármint ’38 novemberében – még egyértelműen úgy tűnt, hogy a születendő Új Európa két nagy állama Németország és Olaszország képes rendet tenni a feldúlt kontinensen, és messze igazságosabb Európát tudnak alkotni, mint amilyet a Népszövetség alkotott. Teljes béke persze sosem létezett és ebben a földi életben nem is fog sosem, de 1938 novemberében még minden esély megvolt arra, hogy annyi szenvedés és kín után talán jobbra fordul a kontinens, s ezáltal a mi sorsunk is. Kétségkívül a Horthy-rendszer beágyazottságát és népszerűségét növelte mind a kettő bécsi döntés, amely rendszer ugyan messze nem volt tökéletes, de 2020-ban talán egyetérthetünk abban, hogy szó szerint visszasírjuk.

Ahogy Marschalkó tökéletesen megfogalmazza, “az öreg csáklyások”, a “felsőház feudalistái” még ezekben az örömteli időkben is azon dolgoztak, hogy ássák alá az ébredező magyar nemzeti és szociális szellemet, s bár mesterkedésük gyakran célba ért, végső győzelmet saját maguktól nem is arathattak volna. Mondjuk így sem arattak. Mert amit éveken keresztül oly’ elszántan próbáltak elsöpörni, azt végül a bolsevizmus söpörte el, csakhogy a “csáklyásokkal” együtt.

Aki látta az Észak felé! című pótolhatatlan dokumentumfilmet, az saját szemével lehetett tanúja ennek a nemzeti és szociális ébredésnek. Ott volt mélyen a felszabadult, ünneplő tömegben, a veterán aggastyán katonák legördülő örömkönnyeiben, a fiatal baka elszántságában, az életerős fiatal magyar leányokban. Noha ez a “kis magyar valóság”, ez a mélyről feltörő ébredés sajnos nem tartott sokáig, minden egyes momentuma a mai napig erős támpont azoknak, akik még 2020-ban is képesek egy szebb és jobb világról álmodni. Pontosan ez az oka annak, hogy a két világháború közötti Magyarországot mind a mai napig mostohagyerekként kezeli a történettudomány és a politikai közbeszéd is egyaránt. Befeketítik, rágalmazzák, ugyanakkor a hibáit viszont gyakran pozitívumként mutatják be.

Ilyen viszonyok közepette egyáltalán nem könnyű bármilyen téren is érvényesülni annak, aki a Horthy-korszakot úgy igyekszik bemutatni, hogy az méltó helyet kapjon a magyar történelem színpadán. Annak jó és rossz oldalát egyaránt megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország utoljára abban az időben, ’45 előtt volt felszálló ágban, ennek pedig egyik legjobb fokmérője pontosan az a két bécsi döntés, melyek közül az elsőnek ma van 82. évfordulója.

Az áhított nemzeti és szociális ébredéstől azóta egyre távolabb és távolabb kerültünk, pedig 82 év a történelemben ugyan soknak hangzik, de valójában nagyon is minimális. Noha úgy látszik, hogy ezt a vitathatatlan tényt a modern világunk és az egyre rohamosabb technikai fejlődés felülírja, egyértelműen rossz irányba haladunk. Az Új Európa álmai a bolsevista tankok és az angolszász terrorbombázások sodrásában szertefoszlottak, hogy aztán átadják helyüket ennek a pusztuló, dekadens fertőnek, amiben mindennapjainkat tengetjük.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Május 9-én hajnalban nyolc határozott ember betört az újvidéki Crni Ovan közösségi kávézóba, ahol felforgatták az asztalokat és a székeket, s az elborított bútorokra kifeszítették Vajdaság tartomány zászlaját – szomorkodik a szélsőbalos Mérce.

A „fehér felsőbbrendűséget” nevezte a legsúlyosabb terrorfenyegetésnek az Egyesült Államok számára Joe Biden Washingtonban.

Egy hazafias zenekar a „fehér hatalomról” és az „árja végzetről” zenélt egy orosz katonai bázison – rémüldözik az estéről készült videó láttán az amerikai zsidó-liberális Vice magazin.

Szigorúbb fellépést kér számos zsidó szupremácista prominens a TikTok vezetőitől „a platformon elharapózó antiszemita tartalmak ellen”.

Egy szövetségi esküdtszék 63 vádpontban ítélte el Robert Bowerst, azt az ötvenéves férfit, aki 2018 októberében tizenegy zsidóval végzett egy pittsburghi zsinagógában.

Adolf Hitler egyik beszédének 30 másodperces részletét játszották be a hangosbeszélőn az osztrák vasúttársaság (ÖBB) egyik vonatán, mielőtt a járat beért volna Bécsbe, írja a BBC.

Kampánycsapatának egyik tagja hozta zsidó-liberális támadások kereszttüzébe az elnökjelöltségért induló kormányzót.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

„A magyar vérbíróságok előtt lefolyt pörök során arról az Európáról volt szó, ahol szellemi síkon nincsenek nagy és kis nemzetek, hanem ahol minden nemzet egyaránt teljesíti kötelességét a nagy európai gondolat jegyében. A perek kulisszája mögött nem volt szó a nagy Angliáról és a kis Lengyelországról és az Európa keleti részén fekvő még kisebb Magyarországról. Ott Európáról, a szellem Európájáról, a lassan ködbevesző Pax Romana anyagon, téren és időn felül álló európai szellemiségről volt szó.”

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

A New Hampshire-i főügyész hivatala polgárjogi pert indított egy nemzetiszocialista csoport ellen, amiért megzavartak egy transznemű deiváns által gyermekeknek előadott érzékenyítést egy helyi kávézóban.

Ki árja, félvér, nem-árja – a félvérek és nem-árják jogállása – a nem-árják állampolgársága, házassága, hivatalviselése – a harctéri szolgálatból eredő kiváltságok, ésatöbbi.

Körözést adott ki Yaroslav Hunka 98 éves kanadai állampolgár, a Waffen-SS Galícia ukrán hadosztályának veteránja ellen az orosz belügyminisztérium.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

A kárpáti harcok során elszakadtam alakulatomtól, a visszatérés lehetetlenné vált. Hazamentem Kecskemétre. Ott városszerte olvasható volt a felhívás: a volt katonák jelentkezzenek a szovjet parancsnokságon. Jelentkeztem.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

Egy fagylaltárus remek üzleti lehetőséget láthatott abban, hogy furgonjával az auschwitzi emlékmúzeum bejárata előtt parkoljon le, hogy az odalátogató turistáknak árulja a fagyit.

A 19 éves Sai Varshith Kandulát többek között az elnök és családja, illetve az alelnök és családja testi épségének veszélyeztetésével vádolhatják meg.