Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy New York állambeli veteránkórházban hosszú gyűlölködés után 2014-ben, 88 évesen halt meg Richard Marowitz zsidó származású amerikai katona.

A zsidó amerikai a háború után arról vált hírhedté, hogy miután a második világháború végén Adolf Hitler müncheni lakásában megtalálta a német vezér keménykalapját, dühében laposra taposta.

 "Esküszöm, hogy láttam benne Hitler az arcát" - mondta a veterán egy interjúban, amelyet még 2001-ben adott az AP hírügynökségnek a haditettről, melyről élete végéig büszkén beszélt mindenkinek.

Marowitzot több társával együtt 1945. április 30-án, Hitler öngyilkosságának napján küldték a Harmadik Birodalom vezérének müncheni lakásába, hogy átkutassák azt. Az akkor 19 éves cserkész az egyik szoba egyik szekrényében, egy székre állva találta meg a fekete selyemből készült keménykalapot az A. H. monogrammal. Miután rájött, hogy mit jelöl a rövidítés, Marowitz dühében addig ugrált a kalapon, amíg laposra nem taposta.

Későbbi élménybeszámolóiban büszkén mesélte, hogy szerinte Hitler azért vetett véget az életének, mert megtudta, hogy "egy vézna zsidó kölyök taposta meg kedvenc kalapját".

Ez a "vézna zsidó kölyök" végül a széttaposott kalapot ellopta és magával vitte az Egyesült Államokba, és sok évvel később délcegen vitte azokra az elmesélő estekre is, amelyeket a háborúról tartott az New York állambeli Albany környéki iskolákban. A történetét olyan jól és annyiszor előadta, hogy abból végül könyv és 2003-ban "Hitler kalapja" címmel dokumentumfilm is készült az Egyesült Államokban.

Sokat látott kalapot végül a család egy múzeumnak adományozta - közölte apja halála után az elhunyt Richard Marowitz fia, Larry Marowitz.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Négynapos utazás után 1945. február 6-án érkeztünk Bajáról Temesvárra. Verőfényes délelőttön vagoníroztunk ki. Az éhségtől és a szomjúságtól elgyötör emberek nagy része megrohamozta az olvadó havat, és marokszámra tömte a szájába.

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

A patrióta fiatalra házmester jellemű járókelők hívták ki a rendőröket, miután a zászlót mutatta fel nekik.

Egykor négy légvédelmi ágyú állt annak a toronynak a tetején, amely ma szállodaként működik Hamburg belvárosában. 

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Az ottawai orosz nagykövet szerint a kanadai hatóságok „hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket”.

A Neokohn című zsidó szupremácista online hírlap egyik olvasója fotózta le a nem hétköznapi matricát.

Kijut az Európai Parlamentbe az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis. Olasz lapok szerint ezzel az ellene indult eljárásnak is vége a mentelmi jogának köszönhetően.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

Az NZóna Podcast tematikus Homo Viator sorozata ezúttal az 1945-ös budavári kitörést és a Becsület Napját vizsgálja világnézeti szempontból.

„Tovább építjük a forradalmi kommunizmust Magyarországon, hogy az egész emberiség felszabadulhasson a kapitalizmus pusztító járma alól!” – olvasható a nyíltan szélsőbaloldali Fáklya mozgalom közösségi oldalán.

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

Amint azt tudjuk, a Fidesz „nemzeti és keresztény” rendszerében nincs helye annak, hogy a hazafiak közterületen megemlékezzenek az 1945-ös budavári kitörés hőseiről, ellenben a szélsőbaloldali antifasiszta csoportok a tavalyi események dacára is demonstrálhatnak a mai napon.