Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy New York állambeli veteránkórházban hosszú gyűlölködés után 2014-ben, 88 évesen halt meg Richard Marowitz zsidó származású amerikai katona.

A zsidó amerikai a háború után arról vált hírhedté, hogy miután a második világháború végén Adolf Hitler müncheni lakásában megtalálta a német vezér keménykalapját, dühében laposra taposta.

 "Esküszöm, hogy láttam benne Hitler az arcát" - mondta a veterán egy interjúban, amelyet még 2001-ben adott az AP hírügynökségnek a haditettről, melyről élete végéig büszkén beszélt mindenkinek.

Marowitzot több társával együtt 1945. április 30-án, Hitler öngyilkosságának napján küldték a Harmadik Birodalom vezérének müncheni lakásába, hogy átkutassák azt. Az akkor 19 éves cserkész az egyik szoba egyik szekrényében, egy székre állva találta meg a fekete selyemből készült keménykalapot az A. H. monogrammal. Miután rájött, hogy mit jelöl a rövidítés, Marowitz dühében addig ugrált a kalapon, amíg laposra nem taposta.

Későbbi élménybeszámolóiban büszkén mesélte, hogy szerinte Hitler azért vetett véget az életének, mert megtudta, hogy "egy vézna zsidó kölyök taposta meg kedvenc kalapját".

Ez a "vézna zsidó kölyök" végül a széttaposott kalapot ellopta és magával vitte az Egyesült Államokba, és sok évvel később délcegen vitte azokra az elmesélő estekre is, amelyeket a háborúról tartott az New York állambeli Albany környéki iskolákban. A történetét olyan jól és annyiszor előadta, hogy abból végül könyv és 2003-ban "Hitler kalapja" címmel dokumentumfilm is készült az Egyesült Államokban.

Sokat látott kalapot végül a család egy múzeumnak adományozta - közölte apja halála után az elhunyt Richard Marowitz fia, Larry Marowitz.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az USA-ban egyre több fehér gyakorolja a kereszténység „afrikanizált” változatát, az ún. karizmatikus (evangéliumi) protestantizmust.

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.

A rendőrök elfogták két feltételezett kivitelezőjét a hétfőn történt józsefvárosi rajtaütésnek, ahol öt-hat kapucnis, feketébe öltözött aktivista vette kezelésbe a Fáklya nevű szélsőséges baloldali szervezet vetítését a józsefvárosi „Kesztyűgyár” nevezetű közösségi házban.

Bár lehetetlen pontosan megállapítani, hogy a második világháború során hány szovjet állampolgár harcolt valamilyen formában a németek oldalán, a szakértők többsége abban egyetért, hogy számuk akár az 1,4-1,5 milliót is elérhette.

Az ottawai orosz nagykövet szerint a kanadai hatóságok „hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket”.

Eredménytelennek nevezte az olasz baloldal a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terrorista, Ilaria Salis szabadon engedéséért folytatott politikai kampányát Giorgia Meloni miniszterelnök az RAI1-nek adott televíziós interjúban.

Tizenhárom, „szélsőjobboldali mozgalmakhoz tartozó” embert letartóztattak vasárnapra virradóra Párizsban, miközben horogkereszteket festettek a földre a 17. kerületben – közölték a helyi francia hatóságok.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Akármennyi bűnnel is vádolják, a Führer is csak ember volt, aki ráérős óráikban sokszor egészen hétköznapi hobbiknak hódolt.

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. 

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

A szélsőliberális-zsidó Euronews azon örvendezik, hogy egy belgiumi flamand „szélsőjobboldali” aktivistát ítélt el a helyi bíróság, pusztán azért, mert gyakorolta a szólásszabadsághoz való jogát. Ez természetesen „jogállami” megoldásnak számít Brüsszelben.

A német munkásoknak kedvező első munkareformok egyike a fizetett évi szabadság létrehozása volt.