Kövess minket -on és -en!

Egy New York állambeli veteránkórházban hosszú gyűlölködés után 2014-ben, 88 évesen halt meg Richard Marowitz zsidó származású amerikai katona.

A zsidó amerikai a háború után arról vált hírhedté, hogy miután a második világháború végén Adolf Hitler müncheni lakásában megtalálta a német vezér keménykalapját, dühében laposra taposta.

 "Esküszöm, hogy láttam benne Hitler az arcát" - mondta a veterán egy interjúban, amelyet még 2001-ben adott az AP hírügynökségnek a haditettről, melyről élete végéig büszkén beszélt mindenkinek.

Marowitzot több társával együtt 1945. április 30-án, Hitler öngyilkosságának napján küldték a Harmadik Birodalom vezérének müncheni lakásába, hogy átkutassák azt. Az akkor 19 éves cserkész az egyik szoba egyik szekrényében, egy székre állva találta meg a fekete selyemből készült keménykalapot az A. H. monogrammal. Miután rájött, hogy mit jelöl a rövidítés, Marowitz dühében addig ugrált a kalapon, amíg laposra nem taposta.

Későbbi élménybeszámolóiban büszkén mesélte, hogy szerinte Hitler azért vetett véget az életének, mert megtudta, hogy "egy vézna zsidó kölyök taposta meg kedvenc kalapját".

Ez a "vézna zsidó kölyök" végül a széttaposott kalapot ellopta és magával vitte az Egyesült Államokba, és sok évvel később délcegen vitte azokra az elmesélő estekre is, amelyeket a háborúról tartott az New York állambeli Albany környéki iskolákban. A történetét olyan jól és annyiszor előadta, hogy abból végül könyv és 2003-ban "Hitler kalapja" címmel dokumentumfilm is készült az Egyesült Államokban.

Sokat látott kalapot végül a család egy múzeumnak adományozta - közölte apja halála után az elhunyt Richard Marowitz fia, Larry Marowitz.

Kövess minket -on és -en!

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Az argentin rendőrség letartóztatott egy férfit Buenos Airesben, aki egy nagy mennyiségű, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomból származó eredeti fegyvert tartott a házában, amelyek a Wehrmacht és a Waffen-SS szimbólumaival voltak díszítve – közölték a hatóságok.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.