Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy New York állambeli veteránkórházban hosszú gyűlölködés után 2014-ben, 88 évesen halt meg Richard Marowitz zsidó származású amerikai katona.

A zsidó amerikai a háború után arról vált hírhedté, hogy miután a második világháború végén Adolf Hitler müncheni lakásában megtalálta a német vezér keménykalapját, dühében laposra taposta.

 "Esküszöm, hogy láttam benne Hitler az arcát" - mondta a veterán egy interjúban, amelyet még 2001-ben adott az AP hírügynökségnek a haditettről, melyről élete végéig büszkén beszélt mindenkinek.

Marowitzot több társával együtt 1945. április 30-án, Hitler öngyilkosságának napján küldték a Harmadik Birodalom vezérének müncheni lakásába, hogy átkutassák azt. Az akkor 19 éves cserkész az egyik szoba egyik szekrényében, egy székre állva találta meg a fekete selyemből készült keménykalapot az A. H. monogrammal. Miután rájött, hogy mit jelöl a rövidítés, Marowitz dühében addig ugrált a kalapon, amíg laposra nem taposta.

Későbbi élménybeszámolóiban büszkén mesélte, hogy szerinte Hitler azért vetett véget az életének, mert megtudta, hogy "egy vézna zsidó kölyök taposta meg kedvenc kalapját".

Ez a "vézna zsidó kölyök" végül a széttaposott kalapot ellopta és magával vitte az Egyesült Államokba, és sok évvel később délcegen vitte azokra az elmesélő estekre is, amelyeket a háborúról tartott az New York állambeli Albany környéki iskolákban. A történetét olyan jól és annyiszor előadta, hogy abból végül könyv és 2003-ban "Hitler kalapja" címmel dokumentumfilm is készült az Egyesült Államokban.

Sokat látott kalapot végül a család egy múzeumnak adományozta - közölte apja halála után az elhunyt Richard Marowitz fia, Larry Marowitz.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A „magyar forradalomért való lelkesedés” miatt, vagy 1956-ot csupán ürügyként felhasználva 257 személy ellen alkalmaztak megtorlást a Szovjetunióban. 

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

A fejlesztők számára „kínos” problémákba futott a Google képgeneráló mesterséges intelligenciája, a javításig nem is lehet tőle emberábrázolást kérni.

Bocsánatkérő közleményt adott ki a Michigani Állami Egyetem, miután a szombat esti meccs előtt Adolf Hitler képe jelent meg az eredményjelzőn – írja a CNN nyomán a 24.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

Magántermészetű programok és a propagandagépezet irányításának helyszíne volt a Haus am Bogensee, Joseph Goebbels egykori villája. 

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

A balközép zöldpárt berlini politikusa Adolf Hitlert éltette, amikor a rendőrök éppen alkoholtesztre vitték.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Lapos képernyős televízió, külön mosdó és négy darab emeletes ágy – ilyen körülmények között tartják fogva Ilaria Salist, a milánói terroristát, az antifa támadások első rendű vádlottját.

Az alábbi nyilatkozatot Paula Hitler (1896. január 21. - 1960. június 1.), a Führer egyetlen lánytestvére 1957-ben tette, újra kifejezve meggyőződését, ahogy 12 évvel korábban, szeretett fivérének halálát követően.