Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.
A XI. nyári olimpiai játékok megrendezésének jogát 1931-ben ítélték oda az akkor még a Weimari Köztársaság időszakát élő Németországnak, a két évvel később hatalomra jutott nemzetiszocialista párt pedig megörökölte azt.
A zsidók és liberálisok uralta demokráciákban természetesen többen szót emeltek ellene, hogy a markánsan antiszemita és patrióta nézeteket képviselő nemzetiszocialista Németország fővárosában rendezzék a játékokat, az olimpiai bizottság mégsem vette el a rendezés jogát Berlintől, mivel Adolf Hitler megígérte, hogy a színes bőrű és nem árja sportolókat és látogatókat semmilyen megkülönböztetés nem éri majd.
Az olimpia idején az új rend igyekezett megmutatni magát a világ felé; a szervezők korábban sohasem látott pompát vonultattak fel, ekkor indult a Görögországból a játékok helyszínére szállított olimpiai láng hagyománya, ekkor történt a világ első televíziós közvetítése, Leni Riefenstahl filmrendező, Hitler kedvenc filmese pedig grandiózus, kétrészes dokumentumfilmet készített az eseményről.
Mindenáron szeretett volna találkozni Hitlerrel az amerikai nő
A vagyonos amerikai földbirtokos George de Vries, aki tejgazdaságot üzemeltetett a kaliforniai Norwalkban, és 43 éves felesége, Carla szándékosan az olimpiához időzítették nyári európai körutazásukat, melynek során több országot is bejártak – a csúcspontot természetesen a német főváros és a világ legnagyobb sporteseménye jelentette. Carla nem titkolt vágya az volt, hogy Berlinben járva személyesen találkozhasson a Harmadik Birodalom legnagyobb „sztárjával”, Adolf Hitlerrel, azonban valószínűleg ő sem gondolta, hogy a nagy találkozásra tényleg sor kerül majd.
Augusztus 15-én az 1500 méteres férfi gyorsúszás döntőjekor a házaspár 30 ezer emberrel együtt izgult a lelátón, Carla figyelme azonban a medencéről a nézőtér felé terelődött, amikor nem messze tőlük megpillantott egy rendkívül ismerős arcot. Hitler nem elkülönített díszpáholyban, hanem a nézők között, az első sorban, közvetlenül a medence mellett nézte a versenyt az idős August von Mackensen tábornok és más vendégei társaságában – a Führerre természetesen a lelátó előtt strázsáló fekete egyenruhás SS-őrök csapata vigyázott.
Itt az idő, most vagy soha, ilyen lehetőség nem adódik többet – gondolta a turistanő, ezzel gyorsan felpattant a helyéről, és Hitler szektorához sétált, ahol megkérdezte az őröket, aláírathatja-e a jegyét a Führerrel; az SS-legények nemmel feleltek, a tűzrőlpattant asszony azonban nem fogadta el az elutasító választ, kicselezte a jól megtermett őröket, és egy szempillantás alatt kedvence előtt termett. Hitler jól látható meglepődéssel fogadta a hölgyet, mégis belement, hogy autogramot adjon neki; Carlának azonban ennyi nem volt elég, miközben a Führer aláírta a jegyet, váratlanul odahajolt hozzá, és megpróbálta arcon csókolni.
|
|
|
|
|
|
A puszizkodás láthatóan jókedvre derítette Hitlert, de megpróbált elhajolni hódolója elől, miközben tekintetével az akkor már körülöttük álló őrökre sandított, persze megőrizve jó kedélyét, arcára a meglepetés mellett nevetés ült ki. A nézőközönség is hangos nevetéssel reagált a váratlan, mókás eseményre, Mrs. De Vries pedig nyugodtan visszasétált a helyére, és zavartalanul folytatódott a sportesemény.
A német sajtó nem verte nagy dobra az apró közjátékot, ám az amerikai turistanő és a Führer váratlan találkozására az olimpián rengeteg más országot képviselő sajtósok azonnal lecsaptak, és kisebb szenzációként tálalták az esetet: Carlával még a The New York Times is interjút készített, melyben úgy nyilatkozott, azért nem tervezte ennyire rendhagyóra a nagy találkozást. Egyébként semmilyen különös oka nem volt rá, amiért szeretett volna a német vezérrel találkozni, de lenyűgözte őt a Hitler körül kialakult „sztárkultusz”.
Carla de Vries később többször is ismét az újságok híroldalain találta magát, egy alkalommal például sikeresen lebeszélt az öngyilkosságról egy elmegyógyintézeti pácienst, az 1939-es masszív tejipari sztrájk idején pedig férjével együtt szerepeltek a hírekben. A Hitlerrel puszizkodó amerikai hölgy egyébiránt hosszú, békés életet élt, 1985-ben, 92 éves korában hunyt el szerettei körében.
