Kövess minket -on és -en!

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A XI. nyári olimpiai játékok megrendezésének jogát 1931-ben ítélték oda az akkor még a Weimari Köztársaság időszakát élő Németországnak, a két évvel később hatalomra jutott nemzetiszocialista párt pedig megörökölte azt.

A zsidók és liberálisok uralta demokráciákban természetesen többen szót emeltek ellene, hogy a markánsan antiszemita és patrióta nézeteket képviselő nemzetiszocialista Németország fővárosában rendezzék a játékokat, az olimpiai bizottság mégsem vette el a rendezés jogát Berlintől, mivel Adolf Hitler megígérte, hogy a színes bőrű és nem árja sportolókat és látogatókat semmilyen megkülönböztetés nem éri majd.

Az olimpia idején az új rend igyekezett megmutatni magát a világ felé; a szervezők korábban sohasem látott pompát vonultattak fel, ekkor indult a Görögországból a játékok helyszínére szállított olimpiai láng hagyománya, ekkor történt a világ első televíziós közvetítése, Leni Riefenstahl filmrendező, Hitler kedvenc filmese pedig grandiózus, kétrészes dokumentumfilmet készített az eseményről.


Mindenáron szeretett volna találkozni Hitlerrel az amerikai nő

A vagyonos amerikai földbirtokos George de Vries, aki tejgazdaságot üzemeltetett a kaliforniai Norwalkban, és 43 éves felesége, Carla szándékosan az olimpiához időzítették nyári európai körutazásukat, melynek során több országot is bejártak – a csúcspontot természetesen a német főváros és a világ legnagyobb sporteseménye jelentette. Carla nem titkolt vágya az volt, hogy Berlinben járva személyesen találkozhasson a Harmadik Birodalom legnagyobb „sztárjával”, Adolf Hitlerrel, azonban valószínűleg ő sem gondolta, hogy a nagy találkozásra tényleg sor kerül majd.

Augusztus 15-én az 1500 méteres férfi gyorsúszás döntőjekor a házaspár 30 ezer emberrel együtt izgult a lelátón, Carla figyelme azonban a medencéről a nézőtér felé terelődött, amikor nem messze tőlük megpillantott egy rendkívül ismerős arcot. Hitler nem elkülönített díszpáholyban, hanem a nézők között, az első sorban, közvetlenül a medence mellett nézte a versenyt az idős August von Mackensen tábornok és más vendégei társaságában – a Führerre természetesen a lelátó előtt strázsáló fekete egyenruhás SS-őrök csapata vigyázott.

Itt az idő, most vagy soha, ilyen lehetőség nem adódik többet – gondolta a turistanő, ezzel gyorsan felpattant a helyéről, és Hitler szektorához sétált, ahol megkérdezte az őröket, aláírathatja-e a jegyét a Führerrel; az SS-legények nemmel feleltek, a tűzrőlpattant asszony azonban nem fogadta el az elutasító választ, kicselezte a jól megtermett őröket, és egy szempillantás alatt kedvence előtt termett. Hitler jól látható meglepődéssel fogadta a hölgyet, mégis belement, hogy autogramot adjon neki; Carlának azonban ennyi nem volt elég, miközben a Führer aláírta a jegyet, váratlanul odahajolt hozzá, és megpróbálta arcon csókolni.

A puszizkodás láthatóan jókedvre derítette Hitlert, de megpróbált elhajolni hódolója elől, miközben tekintetével az akkor már körülöttük álló őrökre sandított, persze megőrizve jó kedélyét, arcára a meglepetés mellett nevetés ült ki. A nézőközönség is hangos nevetéssel reagált a váratlan, mókás eseményre, Mrs. De Vries pedig nyugodtan visszasétált a helyére, és zavartalanul folytatódott a sportesemény.

A német sajtó nem verte nagy dobra az apró közjátékot, ám az amerikai turistanő és a Führer váratlan találkozására az olimpián rengeteg más országot képviselő sajtósok azonnal lecsaptak, és kisebb szenzációként tálalták az esetet: Carlával még a The New York Times is interjút készített, melyben úgy nyilatkozott, azért nem tervezte ennyire rendhagyóra a nagy találkozást. Egyébként semmilyen különös oka nem volt rá, amiért szeretett volna a német vezérrel találkozni, de lenyűgözte őt a Hitler körül kialakult „sztárkultusz”.

Carla de Vries később többször is ismét az újságok híroldalain találta magát, egy alkalommal például sikeresen lebeszélt az öngyilkosságról egy elmegyógyintézeti pácienst, az 1939-es masszív tejipari sztrájk idején pedig férjével együtt szerepeltek a hírekben. A Hitlerrel puszizkodó amerikai hölgy egyébiránt hosszú, békés életet élt, 1985-ben, 92 éves korában hunyt el szerettei körében.

Kövess minket -on és -en!

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Az aHang nevű baloldali civilszervezet egyik koordinátora fordult Budapest rendőr-főkapitányához, hogy betiltasson vele egy magánrendezvényt – írja a Magyar Jelen.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

„Ne egyen annyit Carius, ha haslövést kap, nem tesz jót!” Tréfálkozott Schwaner őrnagy Otto Cariusszal, a Wehrmacht 502. nehézpáncélos-osztálya 2. századának parancsnokával 1944. július 24-én reggel.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

A brit uralkodó osztály teljes mozgósítást rendelt el a néger suhanc által megkéselt fehér kisgyerekek halála miatt kirobbant spontán tiltakozás leverésére. 

„Tovább építjük a forradalmi kommunizmust Magyarországon, hogy az egész emberiség felszabadulhasson a kapitalizmus pusztító járma alól!” – olvasható a nyíltan szélsőbaloldali Fáklya mozgalom közösségi oldalán.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.

Az Európai Unió Tanácsa pénteken felvette a terrorista szervezetek uniós listájára a Bázis (The Base) nevű, 2018-ban alapított amerikai nemzetiszocialista szervezetet – derült ki a testület közleményéből.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.