Kövess minket -on és -en!

A bécsi újévi koncertnek helyt adó hangversenyterem pompája, a híres osztrák zeneszerző-dinasztia, a Strauss család andalító keringői, továbbá vérpezsdítő polkái az Osztrák-Magyar Monarchia idilli hangulatát varázsolják vissza minden január elsején, immár több mint nyolc évtizede.

A televízió jóvoltából napjainkban kilencven országban élőben követhető ünnepi rendezvény történetének azonban nemcsak fényes, hanem kevésbé derűs fejezetei is akadnak manapság. Pedig valaha egy nemzetiszocialista jótékonysági hangversenyként kezdődött a páratlan sikersorozat. 

A bécsi újévi koncert története, ami hangulatában Ferenc József és az Osztrák-Magyar Monarchia időszakának fénykorát idézi fel, a népszerű általános vélekedéssel szemben nem a 19. század második felében, a halhatatlan keringőkirály, Johann Strauss idejében, hanem sokkal később, a második világháború előestéjén kezdődött el.

A legelső bécsi újévi koncert az 1938. márciusi Anschluss, Ausztriának a Harmadik Birodalomba történt beolvasztása utáni évben, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt jótékonysági koncertjeként csendült fel első alkalommal, és nem is január elsején, hanem 1939. december 31-én.

A koncert megrendezésének ötlete a nemzetiszocialista párt bécsi szervezetétől származott, aminek az volt a célja, hogy a párt a hangverseny bevételéből a leginkább rászorulók számára fűtőanyagot vásároljon.

Hitler Adolf vezér és kancellár beszédet mond az Anschluss után, a bécsi Heldenplatzon 1938. március 15-én. Az első bécsi újévi koncertet a nemzetiszocialista párt szervezte meg - FORRÁS: BUNDESARCHIV/O.ANG.

Az a tradíció, hogy a koncert repertoárján mindig a Strauss-dinasztia darabjait játsszák, ugyancsak a nemzetiszocialisták ötlete volt.

Joseph Goebbels berlini propaganda minisztériuma a bécsi koncertet ugyanis kitűnő eszköznek látta ahhoz, hogy az újév estjén felcsendülő koncert közvetítésével a birodalom határain belül és kívül élő németség kulturális egyeségét erősítse.

1958-tól tapsolt a közönség minden évben a Radetzky-indulóra

Az 1939. december 31-én megtartott első koncertet Clemens Krauss karmester dirigálta, a repertoáron ekkor még csak és kizárólag ifj. Johann Strauss művei szerepeltek. Clemens Krauss - Josef Kripps kettő fellépést leszámítva - egyébként egészen 1954-ig vezényelte az újévi hangversenyeket.

Az európai civilizáció számára még reményteli 1941-es év volt az első alkalom, amikor január elsején csendült fel a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje. A hangversenyeket, amelyeket a birodalmi rádió, a Deutsche Rundfunk élőben közvetített, még a második világháború legkritikusabb időszakában, 1945. január elsején, a Harmadik Birodalom végnapjaiban is megtartották, és ekkor hangzott el először a repertoárban Johann Strauss híres Kék Duna keringője, amelyet mind a mai napig az egyik népszerű ráadásként játszanak.

A birodalom összeomlása a bécsi újévi koncertet nem temette maga alá; 1946. január elsején a háborús belövésektől megkímélt, 1870-ben épült Wiener Musikverein pompás Aranytermében ismét megtartották az újévi koncertet.

Idén Andris Nelsons lett karmester vezényelte a Bécsi Filharmonikusok világhírű újévi koncertjét. A lett karmester kérésére megváltoztatták a műsort. 1946 óta egy bizonyos Leopold Weninger átiratában játszották id. Johann Strauss Radetzky-indulóját a Bécsi Filharmonikusok, amiért a finnyás karmester a cenzúráját kérte, az az, hogy Weninger 1932-től az NSDAP párttag volt, egyébként a Bécsi Filharmonikus Zenekar jó barátja. A "nácitalanított" Radetzky-indulóval a zenekar elnöke, Daniel Froschauer szavaival élve, "megszabadultak annak sötét múltjától".

Kövess minket -on és -en!

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.