Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Magyar családok ezrein ejtett sebet az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere, amivel északi szomszédunk célja magyar kisebbség felszámolása és "nemzetállam" megteremtése volt.

Az első bécsi döntéssel 1938-ban Magyarországnak a nyugati nagyhatalmak hallgatólagos jóváhagyásával sikerült visszaszereznie a Trianonban elvett észak-magyarországi egy részét. Visszatért a Felvidék 11 927 négyzetkilométeres, 86 százalékban magyarok lakta déli sávja, gyakorlatilag megvalósult az etnikai revízió.

Párizs még szigorúbb volt

A II. világháború végén azonban sem az igazságos határok, sem Anglia és Franciaország beleegyezése nem számított, a magyar ügy csak a magyarokat érdekelte, a "nagyok" átnyúltak felettünk. Pontosabban azon szomszédos kis országok érdekeit vették figyelembe, amelyek segítették a győzelmet.

Így esett, hogy az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében nemcsak a trianoni határokat állították vissza Csehszlovákiával szemben (is), de még újabb három faluról is le kellett mondanunk Pozsony mellett a Duna bal partján. A területi veszteség mellett fájó és rendkívül szomorú következményeket okozva a dokumentum nem fogalmazott meg kisebbségvédelmi rendelkezéseket az utódállamok számára.

Meg akart szabadulni a magyaroktól

Hazánkra a Hitler utolsó csatlósa bélyeget ragasztották, Csehszlovákiát viszont Németország áldozatának tartották, a győztesek oldalán fejezte be a háborút, amit Edvard Beneš csehszlovák elnök maradéktalanul ki is használt. Célja a csehszlovák nemzetállam megteremtése volt, a kisebbségek elleni fellépésének mondva csinált indoka pedig, hogy országa 1938-39-es széthullásáért a magyar és német lakosság felelős.

A kollektív bűnösség elve mentén sorra születtek a megalázó, jogfosztó rendeletek, vagyonelkobzások. A lényeg persze az volt, hogy fizikailag megszabaduljon a nem szláv népelemektől, pofonegyszerű megoldásként úgy, hogy deportálja őket. Csakhogy 1945 nyarán, a potsdami konferencián erre csak a németek esetén kapott engedélyt.

Az elnök összesen 200 ezer háborús bűnösnek kikiáltott magyart akart eltávolítani, a többiekre reszlovakizáció várt – írja a Rubicon.hu. Magyarán kényszerrel próbálta "visszaolvasztani" a szlovák nemzetbe. Talán felesleges megjegyezni, de az érintettek ősei soha nem voltak szlovákok.

Lakosságcsere

A már említett jogfosztó intézkedések egyrészt az asszimilációt erőltették, másrészt zsarolni lehetett velük a magyar kormányt. Gyöngyösi János külügyminiszter több tárgyalás után végül 1946. február 27-én aláírta az úgynevezett csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt. E szerint ugyanannyi felvidéki magyar költözik Magyarországra, ahány magyarországi szlovák kíván Csehszlovákiában élni.

A feltételek viszont a legkevésbé sem voltak egyenlőek. A hazai szlovákok önkéntes alapon, egy jobb, új élet reményében indultak útnak, nacionalista szervezetek kampányainak hatására. Mint ez a részlet a Sloboda című magyarországi szlovák lap felhívásából:

Dél-Szlovákia földje, ahová le akarunk telepíteni benneteket, ragyogó, bőven termő, zsíros földű síkság […] Az a föld csak a szlovák ember dolgos kezére vár, aki szeretettel művelné meg. Rátok vár! Hív benneteket! Gyertek! Jelenjen meg a ti arcotokon is annak az embernek a nyugalma, aki büszkén áll a saját földjén. Sorakozzatok fel a jó, nyugodt szlovák parasztok sorába!

A felvidéki magyarok esetén szó sem volt önkéntességről, őket kijelölték, hogy házukat, addig felépített életüket hátrahagyva távozzanak.

Személyes tragédiák

Az áttelepítés megkezdését 1946 őszére tervezték, ám a csehszlovák fél egyoldalúan kijelentette, hogy a távozó magyarok ingóságaikat sem vihetik magukkal, ezért a folyamat hónapokra megakadt.

A csehszlovák kormány ekkor ismét a zsarolás eszközéhez nyúlt: több tízezer magyart deportált a Szudéta-vidékre, ahol az addigra már kitelepített németek helyén élő cseh telepesek cselédeiként kellett kényszermunkát végezniük.

Prága végül mégis engedett az ingóságok kérdésében, 1947 áprilisában megindulhattak az első transzportok. Sok hazai szlovák "jól járt", mert itthoni szerény körülményei közül felvidéki módos gazda birtokára került, a magyarok jellemzően fordítva, sokkal rosszabb feltételek között kellett új életet kezdeniük. Az egyén szintjén viszont mindkét oldal megszenvedte a hatalom játékát.

A szomorú és értelmetlen lakosságcsere eredményeként 60 ezer magyarországi szlovák hagyta el hazánkat, helyükre 76 ezer, felvidéki otthonát elhagyni kényszerült magyar érkezett.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Kevesen tudják, ki az az olasz, akit közel egy éve tartanak fogva egy magyar börtönben azzal a váddal, hogy 2023-ban antifasiszta támadásokban vett részt a magyar fővárosban – írta meg az olasz il Giornale nyomán a Magyar Nemzet.

Nem távolítják el a Brandenburg an der Havelben található Szent Péter és Szent Pál székesegyház egyik középkori „antiszemita” szobrát – közölték az egyházi tisztviselők.

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.

A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes hegység területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak.

Az egykori SS-tagok végzetes fogyatkozásával már egyre nehezebb háborús pereket rendezni, ezért újabb és újabb ajvékolni való után nézve több osztrák tartományról is „kiderítették”, hogy ott még mindig „nácik által komponált himnuszok” vannak érvényben.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

„A közelgő győzelem lehetőséget ad Németországnak az európai zsidókérdés megoldására, ami véleményem szerint kötelességünk is. A kívánatos megoldás: minden zsidót kitenni Európából.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Jól emlékszem, 1945. január 19-e volt. Mi, gyerekek már feküdtünk szüleim Barcika alsói házában. Éjszaka két pulin zörgetett be, puskával a vállán: értem jöttek.

Bár 25 évig népszerű és sikeres polgármesterként hihetetlen lendületet adott Kapfenberg városának, a Franz Feketéről elnevezett stadiont január elsejétől már nem hozzá kapcsolódva emlegetik majd.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

Megbüntették Kubában az állami zenei szervezetek hét tisztviselőjét, miután az általuk szervezett halloweeni partin egy Hitler-jelmez nyerte az első díjat – írja az AFP.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 23-án.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Azokat az ausztrálokat, akik nyilvánosan nemzetiszocialista tisztelgést mutatnak be Victoria államban, tetemes pénzbírsággal vagy akár egy év börtönnel is sújthatják az új törvényjavaslat értelmében.

„Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá” – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel.

Az osztrák kormány bejelentése szerint 2025-re elkészülhet az épület felújítása, és 2026-ban kezdődhet meg benne a munka.

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Egyre aktívabb a kanadai határon túl az amerikai Goyim Defense League (Gój Védelmi Liga) nevű csoport, amely antiszemita felvilágosító anyagok terjesztését végzi a lakónegyedekben.

1944 nyara végén már nemcsak az oroszok, hanem az átállt románok is támadtak bennünket, aminek következtében a Zemplén megyei Zalkod községben fogságukba estem.

Most, hogy az amerikai kormány félhivatalos szócsövének számító The Washington Post megszellőztette a hírt, szinte már biztosra vehető, hogy az USA egy újabb megnyerhetetlen háborús kalandra készül a Közel-Keleten, ezúttal a jemeni húszik ellen, akiket a napokban ismét terrorszervezetnek nyilvánított, miután három éve éppen a Biden-kormány levette őket erről a listáról.

A nyugati szövetségesek és Németország között többször is volt hadifogolycsere a második világháború alatt, ám ezeket nem volt könnyű megszervezni.