Kövess minket -on és -en!

Nem Ferdinand Porsche, hanem egy magyar tervező álmodta meg a népszerű Volkswagen Bogarat. Ő az itthon alig ismert Barényi Béla, aki 1997. május 30-án halt meg, 90 éves korában.

1907-ben, a magyar katonatiszt, Barényi Jenő és egy dúsgazdag osztrák gyáros lányának kapcsolatából született Barényi Béla. Amikor 19 évesen elvégezte a bécsi műszaki főiskolát, azonnal egy osztrák autógyárnál jelentkezett mérnöki munkára. Akkoriban az autózás még csak a kiváltságosoknak adatott meg, ezért Barényi egészen fiatalon egy olcsó népautóról fantáziált. Az első terveit még a főiskolán készítette, majd 1929-ben közzétette az általa megálmodott gépkocsi minden részletét.

Naiv volt, hiszen ő lepődött meg a legjobban, hogy 1936-ban Ferdinand Porsche – Adolf Hitler kérte fel, hogy tervezzen olcsó népautót – elő állt azzal az autóval, amely látványában és műszaki megoldásaiban is az ő papírra vetett terveit másolta.

Barényi ekkor még nem perelt, hanem a munkába temetkezett. 1939-ben a Mercedes-Benznél jelentkezett mérnöknek. Hosszú évtizedekig szabad kezet kapott és megteremtette a Mercedes egyik fő vonzerejét, a biztonságot. A magyar mérnöknek – akinek az élete során több mint kétezerötszáz találmánya volt, sokkal több, mint Edisonnak – köszönhetjük például az autóknál alkalmazott gyűrődőzónát (a baleseteknél életeket ment), de a fejtámla kifejlesztésénél is ott volt.

II. világháború után hódító útjára induló Volkswagen Bogár miatt a Porsche-család addig ünnepeltette magát, míg a magyar mérnök aztán beperelte a gyárat. Az igazát akarta, így bár több millió eladott autó után kaphatta volna meg a jogos részesedését, csupán egyetlen nyugat-német márkát kért a bíróságon. A pereskedés végén a testület kimondta, hogy a népszerű autó valójában Barényi tervei alapján készült. Nem volt nehéz megállapítani, hiszen a Bogár kocsiszekrénye, a motorja és a váltója is az alapján készült, amit Barényi öt évvel Porsche tervei előtt kitalált. Az már csak hab a tortán, hogy a legendássá vált Porschék látványa is Barényitől ered, de itt végül nem perelt.

Ő találta ki a biztonsági zárat, az ő ötlete volt, hogy a műszerfal puha, lekerekített formában készüljön, így kisebb a balesetveszély, és még arra is figyelt, hogy a Mercedes emblémája az ütközésnél hátra hajoljon, nehogy sérülést okozzon.

A magyar mérnöknek még az életében szobrot emeltek a német Nemzeti Múzeumban és utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban. Nem mellékesen pedig beválasztották Amerikában az autóipari Halhatatlanok Csarnokába. Magyarországon Kecskeméten – a Mercedes-gyár megjelenése miatt – lett egy Barényi Béla utca, de hol van ez ahhoz képest, ahogyan külföldön emlékeznek a magyar mérnökre. Barényi Béla végül 1997-ben, 90 éves korában aludt el örökre.

Kövess minket -on és -en!

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.