Kövess minket -on és -en!

Nem Ferdinand Porsche, hanem egy magyar tervező álmodta meg a népszerű Volkswagen Bogarat. Ő az itthon alig ismert Barényi Béla, aki 1997. május 30-án halt meg, 90 éves korában.

1907-ben, a magyar katonatiszt, Barényi Jenő és egy dúsgazdag osztrák gyáros lányának kapcsolatából született Barényi Béla. Amikor 19 évesen elvégezte a bécsi műszaki főiskolát, azonnal egy osztrák autógyárnál jelentkezett mérnöki munkára. Akkoriban az autózás még csak a kiváltságosoknak adatott meg, ezért Barényi egészen fiatalon egy olcsó népautóról fantáziált. Az első terveit még a főiskolán készítette, majd 1929-ben közzétette az általa megálmodott gépkocsi minden részletét.

Naiv volt, hiszen ő lepődött meg a legjobban, hogy 1936-ban Ferdinand Porsche – Adolf Hitler kérte fel, hogy tervezzen olcsó népautót – elő állt azzal az autóval, amely látványában és műszaki megoldásaiban is az ő papírra vetett terveit másolta.

Barényi ekkor még nem perelt, hanem a munkába temetkezett. 1939-ben a Mercedes-Benznél jelentkezett mérnöknek. Hosszú évtizedekig szabad kezet kapott és megteremtette a Mercedes egyik fő vonzerejét, a biztonságot. A magyar mérnöknek – akinek az élete során több mint kétezerötszáz találmánya volt, sokkal több, mint Edisonnak – köszönhetjük például az autóknál alkalmazott gyűrődőzónát (a baleseteknél életeket ment), de a fejtámla kifejlesztésénél is ott volt.

II. világháború után hódító útjára induló Volkswagen Bogár miatt a Porsche-család addig ünnepeltette magát, míg a magyar mérnök aztán beperelte a gyárat. Az igazát akarta, így bár több millió eladott autó után kaphatta volna meg a jogos részesedését, csupán egyetlen nyugat-német márkát kért a bíróságon. A pereskedés végén a testület kimondta, hogy a népszerű autó valójában Barényi tervei alapján készült. Nem volt nehéz megállapítani, hiszen a Bogár kocsiszekrénye, a motorja és a váltója is az alapján készült, amit Barényi öt évvel Porsche tervei előtt kitalált. Az már csak hab a tortán, hogy a legendássá vált Porschék látványa is Barényitől ered, de itt végül nem perelt.

Ő találta ki a biztonsági zárat, az ő ötlete volt, hogy a műszerfal puha, lekerekített formában készüljön, így kisebb a balesetveszély, és még arra is figyelt, hogy a Mercedes emblémája az ütközésnél hátra hajoljon, nehogy sérülést okozzon.

A magyar mérnöknek még az életében szobrot emeltek a német Nemzeti Múzeumban és utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban. Nem mellékesen pedig beválasztották Amerikában az autóipari Halhatatlanok Csarnokába. Magyarországon Kecskeméten – a Mercedes-gyár megjelenése miatt – lett egy Barényi Béla utca, de hol van ez ahhoz képest, ahogyan külföldön emlékeznek a magyar mérnökre. Barényi Béla végül 1997-ben, 90 éves korában aludt el örökre.

Kövess minket -on és -en!

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

„Neonáci csoporthoz tartozás”, valamint más „szélsőséges bűncselekmények” gyanúja miatt 20 személyt őrizetbe vett a szlovák rendőrség egy akciója során Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.