Kövess minket -on és -en!

Nem Ferdinand Porsche, hanem egy magyar tervező álmodta meg a népszerű Volkswagen Bogarat. Ő az itthon alig ismert Barényi Béla, aki 1997. május 30-án halt meg, 90 éves korában.

1907-ben, a magyar katonatiszt, Barényi Jenő és egy dúsgazdag osztrák gyáros lányának kapcsolatából született Barényi Béla. Amikor 19 évesen elvégezte a bécsi műszaki főiskolát, azonnal egy osztrák autógyárnál jelentkezett mérnöki munkára. Akkoriban az autózás még csak a kiváltságosoknak adatott meg, ezért Barényi egészen fiatalon egy olcsó népautóról fantáziált. Az első terveit még a főiskolán készítette, majd 1929-ben közzétette az általa megálmodott gépkocsi minden részletét.

Naiv volt, hiszen ő lepődött meg a legjobban, hogy 1936-ban Ferdinand Porsche – Adolf Hitler kérte fel, hogy tervezzen olcsó népautót – elő állt azzal az autóval, amely látványában és műszaki megoldásaiban is az ő papírra vetett terveit másolta.

Barényi ekkor még nem perelt, hanem a munkába temetkezett. 1939-ben a Mercedes-Benznél jelentkezett mérnöknek. Hosszú évtizedekig szabad kezet kapott és megteremtette a Mercedes egyik fő vonzerejét, a biztonságot. A magyar mérnöknek – akinek az élete során több mint kétezerötszáz találmánya volt, sokkal több, mint Edisonnak – köszönhetjük például az autóknál alkalmazott gyűrődőzónát (a baleseteknél életeket ment), de a fejtámla kifejlesztésénél is ott volt.

II. világháború után hódító útjára induló Volkswagen Bogár miatt a Porsche-család addig ünnepeltette magát, míg a magyar mérnök aztán beperelte a gyárat. Az igazát akarta, így bár több millió eladott autó után kaphatta volna meg a jogos részesedését, csupán egyetlen nyugat-német márkát kért a bíróságon. A pereskedés végén a testület kimondta, hogy a népszerű autó valójában Barényi tervei alapján készült. Nem volt nehéz megállapítani, hiszen a Bogár kocsiszekrénye, a motorja és a váltója is az alapján készült, amit Barényi öt évvel Porsche tervei előtt kitalált. Az már csak hab a tortán, hogy a legendássá vált Porschék látványa is Barényitől ered, de itt végül nem perelt.

Ő találta ki a biztonsági zárat, az ő ötlete volt, hogy a műszerfal puha, lekerekített formában készüljön, így kisebb a balesetveszély, és még arra is figyelt, hogy a Mercedes emblémája az ütközésnél hátra hajoljon, nehogy sérülést okozzon.

A magyar mérnöknek még az életében szobrot emeltek a német Nemzeti Múzeumban és utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban. Nem mellékesen pedig beválasztották Amerikában az autóipari Halhatatlanok Csarnokába. Magyarországon Kecskeméten – a Mercedes-gyár megjelenése miatt – lett egy Barényi Béla utca, de hol van ez ahhoz képest, ahogyan külföldön emlékeznek a magyar mérnökre. Barényi Béla végül 1997-ben, 90 éves korában aludt el örökre.

Kövess minket -on és -en!

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Kanye West legújabb bejegyzésében megvédte a horogkeresztes pólók árusítását, és azt állította, hogy már nem áll zsidók irányítása alatt.

Hanna S., egy német antifa terrorista ellen emeltek vádat Németországban. A német ügyészek szerint a vádlott feltételezhetően ahhoz a bandához tartozott, amely erőszakos támadásokat hajtott végre Budapesten.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.