Kövess minket -on és -en!

Nem Ferdinand Porsche, hanem egy magyar tervező álmodta meg a népszerű Volkswagen Bogarat. Ő az itthon alig ismert Barényi Béla, aki 1997. május 30-án halt meg, 90 éves korában.

1907-ben, a magyar katonatiszt, Barényi Jenő és egy dúsgazdag osztrák gyáros lányának kapcsolatából született Barényi Béla. Amikor 19 évesen elvégezte a bécsi műszaki főiskolát, azonnal egy osztrák autógyárnál jelentkezett mérnöki munkára. Akkoriban az autózás még csak a kiváltságosoknak adatott meg, ezért Barényi egészen fiatalon egy olcsó népautóról fantáziált. Az első terveit még a főiskolán készítette, majd 1929-ben közzétette az általa megálmodott gépkocsi minden részletét.

Naiv volt, hiszen ő lepődött meg a legjobban, hogy 1936-ban Ferdinand Porsche – Adolf Hitler kérte fel, hogy tervezzen olcsó népautót – elő állt azzal az autóval, amely látványában és műszaki megoldásaiban is az ő papírra vetett terveit másolta.

Barényi ekkor még nem perelt, hanem a munkába temetkezett. 1939-ben a Mercedes-Benznél jelentkezett mérnöknek. Hosszú évtizedekig szabad kezet kapott és megteremtette a Mercedes egyik fő vonzerejét, a biztonságot. A magyar mérnöknek – akinek az élete során több mint kétezerötszáz találmánya volt, sokkal több, mint Edisonnak – köszönhetjük például az autóknál alkalmazott gyűrődőzónát (a baleseteknél életeket ment), de a fejtámla kifejlesztésénél is ott volt.

II. világháború után hódító útjára induló Volkswagen Bogár miatt a Porsche-család addig ünnepeltette magát, míg a magyar mérnök aztán beperelte a gyárat. Az igazát akarta, így bár több millió eladott autó után kaphatta volna meg a jogos részesedését, csupán egyetlen nyugat-német márkát kért a bíróságon. A pereskedés végén a testület kimondta, hogy a népszerű autó valójában Barényi tervei alapján készült. Nem volt nehéz megállapítani, hiszen a Bogár kocsiszekrénye, a motorja és a váltója is az alapján készült, amit Barényi öt évvel Porsche tervei előtt kitalált. Az már csak hab a tortán, hogy a legendássá vált Porschék látványa is Barényitől ered, de itt végül nem perelt.

Ő találta ki a biztonsági zárat, az ő ötlete volt, hogy a műszerfal puha, lekerekített formában készüljön, így kisebb a balesetveszély, és még arra is figyelt, hogy a Mercedes emblémája az ütközésnél hátra hajoljon, nehogy sérülést okozzon.

A magyar mérnöknek még az életében szobrot emeltek a német Nemzeti Múzeumban és utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban. Nem mellékesen pedig beválasztották Amerikában az autóipari Halhatatlanok Csarnokába. Magyarországon Kecskeméten – a Mercedes-gyár megjelenése miatt – lett egy Barényi Béla utca, de hol van ez ahhoz képest, ahogyan külföldön emlékeznek a magyar mérnökre. Barényi Béla végül 1997-ben, 90 éves korában aludt el örökre.

Kövess minket -on és -en!

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Lemondták a londoni Wireless Festivalt, és minden jegytulajdonos teljes visszatérítést kap, miután az antiszemita megnyilatkozásairól is ismert Kanye West amerikai rappernek megtiltotta a belépést az Egyesült Királyságba a londoni belügyminisztérium.