Kövess minket -on és -en!

1944. november harmadikán egy szovjet páncélos jelent meg Budapest határában, ezzel pedig kezdetét vette Budapest százkét napon át tartó ostroma.

A szovjetek nyolcvanezer katonát vesztettek, további negyedmillióan pedig nagyobb sérüléseket szenvedtek, a német és magyar erők soraiból pedig százezren hiányoztak a fegyverek február 13-i elcsendesedésekor.

Azóta több mint hetvennégy év telt el, a kortársak által a sztálingrádi csatához hasonlított ostrom nyomai azonban ma is láthatók a város utcáin.

Ezeket a nyomokat gyűjti össze a három és fél éve született Golyószórta falak nevet viselő blog, ami kerületenként listázza a háború utolsó hónapjainak ma is látható mementóit.

Ezek közül gyűjtöttük össze a legbeszédesebbeket.

I. Batthyány utca 61.

 

Az 1956-os nyomokat is őrző Magyar Nemzeti Levéltár, I. Bécsi kapu tér

 

I. Ostrom utca 1.

 

Az öt éve felújított, az 1956-os eseményekre is emlékeztető II. Retek utca 15. földszinti kőburkolata

 

V. Papnövelde utca 3.

 

VI. Andrássy út 47.

 

VI. Weiner Leó utca 13.

 

VIII. József utca 14.

 

 

VIII. Mária utca 54.

 

IX. Mátyás utca 15.

 

XII. Kiss János altábornagy utca 49.

 

A jól láthatóan javított, de a nyomokat így még láthatóbban viselő XII. Magyar jakobinusok tere 7.

Kövess minket -on és -en!

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből.