Kádár hóhérai 18. születésnapja után 11 nappal végezték ki Mansfeld Pétert

Kövess minket -on és -en!

Mansfeld Péter ipari tanuló, 1956-os mártírt 1959. március 21-én végezték ki. Neve a megtorlások kegyetlenségének jelképévé vált, elszántsága és szembenállása a rendszerrel és az azt képviselő bírósággal, a börtönélmények hatására vált egyre erőteljesebbé.

1941. március 10-én született Budapesten, szülei 1946-ig saját üzlettel rendelkező fodrászok voltak. 1950-ben elváltak, fiuk rövid időre intézetbe került, de anyja hamarosan újra magához vette. Az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után esztergályos ipari tanuló lett.

1956 októberében csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A harcokban nem vett részt: gépkocsin szállított fegyvert és élelmiszert. Összekötőként járt az óbudai Schmidt-kastélyban és a Szabad Nép-székházban. November 5-én behatolt Piros László volt belügyminiszter villájába, ahonnan fegyvert hozott el, amelyet otthon elrejtett. A forradalom bukása után folytatta az iskolát. 1957-ben kisebb lopások sorozatát követte el, ezért egy év börtönbüntetésre ítélték, de a végrehajtást három év próbaidőre felfüggesztették.

Jelentések

1958. februárban barátjával elhatározták, hogy fegyveres csoportot alakítanak. Rendőrök és munkásőrök lefegyverzése révén kívántak fegyvereket szerezni. Február 17-én elrabolták az osztrák követség előtt posztoló rendőrt, akit lefegyvereztek, majd szabadon engedtek. További akcióik nem jártak eredménnyel. Tervezték bebörtönzött ismerősök kiszabadítását, a feljelentőkön is bosszút akartak állni.

1958. február 19-én tartóztatták le. Első fokon 1958. november 21-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték szervezkedésben való részvétel és egyéb bűncselekmények vádjával. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1959. március 19-én halálbüntetésre súlyosbította. Két nap múlva, március 21-én - tizenegy nappal tizennyolcadik születésnapja után - kivégezték.

Hintsch György Irgalmatlanul címmel 1994-ben dokumentumfilmet készített róla. 1996-ban posztumusz Magyar Örökség kitüntető címet kapott. 2002-ben felavatták emléktábláját a Csepeli Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában. Történetéről 2006-ban mutatták be a Mansfeld című kanadai-magyar-német koprodukcióban készült filmet. 2007-ben avatták fel emlékművét - Melocco Miklós alkotását - a budai I. kerületben. 2011-ben utcát neveztek róla.

Kövess minket -on és -en!

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Az amerikai típusú káosz legutóbbi franciaországi epizódjának állítólagos katalizátora egy 17 éves arab Lewis Hamilton-imitátor halála volt, akit a rendőrség lelőtt, mert egy belvárosi rodeót követő igazoltatása közben megpróbált elmenekülni az autójával.

Miután Japán feltétel nélkül kapitulált 1945-ben, a szigetország egykori miniszterelnöke, Tódzsó Hideki ellen elfogatóparancs lépett életbe.

Alig egy évvel a pozsonyi diadal után a Magyar Nagyfejedelemség ismét brutális erejű lovagsereget vert szét.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

519 ellenséges harckocsi, csaknem 1000 harcjármű, 150 löveg, 4 páncélvonat, 70 partra szállító jármű, egy-egy cirkáló, romboló és csatahajó kilövése – röviden így foglalható össze az egyik legeredményesebb, legtöbb kitüntetéssel rendelkező második világháborús német katona, a pilótaász Hans-Ulrich Rudel katonai teljesítménye.

Közeledik a Becsület Napja, ilyenkor pedig egyre sűrűbben jelennek meg azok a hangok, melyek igyekeznek megkérdőjelezni Budapest védelmének fontosságát, a küzdelem heroikus voltát.

A kétszer is elsüllyesztett, második világháborús hadihajó horvátországi szórakozóhelyként fejezte be az életét.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.