Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Alig egy évvel a pozsonyi diadal után a Magyar Nagyfejedelemség ismét brutális erejű lovagsereget vert szét.

A történelemkönyvek az egyszerűség kedvéért általában külön tárgyalják a hagyományosan a pozsonyi csatával lezártnak tekintett magyar honfoglalást, majd az azután következő „kalandozások” idejét. Ugyan a töredékes források és a ritka tárgyi emlékek miatt még ma is rengeteg a megválaszolatlan vagy megválaszolhatatlan kérdés, teljes biztonsággal nem igazolható hipotézis ezzel az időszakkal kapcsolatban, az azonban egyértelműnek tekinthető, hogy e két eseménysorozat nem választható el élesen egymástól.

Őseink már a honfoglalás előtt és alatt is bekapcsolódtak a nyugat-európai államok közötti harcokba, hadjárataik során pedig természetesen zsákmányt is szereztek, a későbbi, elsősorban rablóhadjáratoknak tekintett akcióik pedig sokáig legalább annyira szolgálták az esetleg támadni szándékozó szomszédos hatalmak meggyengítésének célját is.

Másodszor tört belénk a bicskájuk

Jó példa minderre a 908. augusztus 3-án vívott eisenachi csata. Egy évvel korábban, 907 júliusában a honfoglalók Pozsonynál döntő vereséget mértek a keleti frank király támogatását is maga mögött tudó Luitpold bajor őrgróf nagy seregére, amelynek célja a Kárpát-medencei „betolakodók” kiűzése, de legalábbis móresre tanítása lett volna.

Ez az ütközet élénken él a magyar történelmi emlékezetben a mai napig, miközben az egy évvel későbbi, eisenachi csatának sokan a létezéséről sem tudnak.

Válogatott lovagok mentek haza véres fejjel

Pedig a Szászországban, Burghard őrgróf szintén „válogatott lovagokból” álló serege ellen aratott győzelem katonai értelemben nem volt kisebb haditett, a diadal mértéke is hasonló volt: a források szerint az őrgróf mellett más főurak, valamint egy püspök is holtan maradt a csatatéren.

A nyugati sereg szétverése védtelenül hagyta a közeli tartományokat a magyarok előtt, akik éltek is a lehetőséggel, majd a következő néhány évben hadjáratok sorát vezették a Keleti Frank Birodalom területére.

Ha ragaszkodunk a hagyományos felosztáshoz, akkor az eisenachi csatát a „kalandozó” magyarok első nagy győzelmeként könyvelhetjük el, de közben azt se felejtsük el, hogy a birodalom „felprédálása” egyben egyfajta preventív védekezési stratégiának sem volt utolsó, hiszen a kifosztott vidékekről senkinek nem volt elegendő ereje offenzívát indítani a rettegett magyarok ellen.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Alexander Netlingnek jellegzetes megjelenést kölcsönöz a horogkereszt és számos más fajvédő szimbólum, amelyet különösen jól látható helyre tetováltak.

Tudom, hogy a történelem igazságos oldalán állok, és nem akarom, hogy politikai nézeteimért ítéljenek el – nyilatkozta a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terroristanő, Ilaria Salis a La Stampa olasz napilapban megjelent interjúban.

Tetovált „náci” jelképek miatt két és fél évi felfüggesztett szabadságvesztéssel zárult egy három évvel ezelőtti ausztriai nyaralás egy magyar férfi számára. Az illető vesztét az okozta, hogy egy tónál fürdőruhára vetkőzött.

A közelmúltban az amerikai Massachusetts állambeli West Brookfield városában a zsidókat célzó „sértő üzeneteket” tartalmazó visszazárható zacskókat osztottak szét, ami médiahisztériát váltott ki.

Ismét nyilatkozott antifa erőszaktevő Ilaria Salis börtönben szerzett barátnője, Carmen Giorgio, hogy a magyar börtönállapotok „rémségeiről” beszéljen.

Feltételesen szabadlábra helyezték Nikosz Mikaloliakoszt, az Arany Hajnal görög nemzetiszocialista gyökerű politikai párt alapítóját és vezetőjét, miután letöltötte 13 éves börtönbüntetésének egy részét.

Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból.

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

A német hazafit a rendőrség szerint „a migránsok elleni gyűlölet vezérelte”, külföldről származó, invazív hátterű szomszédait akarta felrobbantani.

Ami Magyarországon az 1945-ös budavári kitörés évfordulója, a Becsület Napja, az Bulgáriában a Lukov-menet.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

Eva Braun és Adolf Hitler kapcsolatának története közismertnek mondható: a népvezér politikusért, majd teljhatalmú államférfiért rajongó nő a Führer legbelsőbb köreibe is bejárással bírt, ám a politikába beleszólása nem volt, végül pedig a halálba is követte őt.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

Kannibálszigetnek vagy a halál szigetének nevezik a Szibériában, az Ob folyó mentén található Nazino-szigetet, amely a sztálini terror egyik legsötétebb fejezetének helyszínéül szolgált.