Kövess minket 
-on és 
-en!
Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.
Az eljárás tíz hónapig húzódott, 12 főt halálra ítéltek, hetet börtönbüntetésre, hármat felmentettek, kettő pedig eredmény/ítélet nélkül zárult.
A kivégzéseket 1946. október 16-án tartották, a korabeli sajtóhírek szerint az elítéltek utolsó délutánjukat levélírással töltötték, utolsó vacsoraként burgonyasalátát, mártást és fekete kenyeret kaptak. A német vezetők kivégzését éjfél után 1 órakor kezdték meg és az hajnali 2 óra 45 percig tartott, a halál beálltáig mindegyikük 10-20 percet szenvedett a kötélen, mire beállt a halál. Utolsó szavaik pedig a következők voltak:
- Joachim Ribbentrop: „Isten óvja meg Németországot! Az utolsó kívánságom, hogy Németország egységes legyen és hogy Kelet és Nyugat között szövetség jöjjön létre. Békét kívánok a világnak”.
- Wilhelm Keitel: „Kérem a Mindenható Istentől, legyen könyörülettel a német nép iránt. Előttem, több mint két millió német katona halt meg hazájáért. Mindent Németországért!”
- Ernst Kaltenbrunner: „Szívem egész melegével szerettem népemet és hazámat. Kötelességemet teljesítettem országom törvényei szerint. Sajnálom, hogy Németországot megosztották olyan emberek, akik sohasem voltak katonák és Németországot olyan bűnökbe döntötték, amelyekben sohasem vettem részt. Éljen Németország!”
- Alfred Rosenbergnek nem volt mondanivalója.
- Hans Franck a katolikus lelkészhez fordulva köszönetet mondott lelki gondozásáért.
- Wilhelm Frick:„Éljen Németország!”
- Julius Streicher tele tüdővel kiáltotta: „Heil Hitler!” Amikor be kellett mondania nevét, szitkozódni kezdett. „Ön úgyis jól tudja – kiáltotta – , most az Istennel van dolgom.” Azután haragos pillantást vetett minden oldalra és hozzátette, „Majd ti is sorra kerültök!”
- Fritz Sauckel: „Ártatlanul halok meg! Igazságtalanul ítéltek el, Isten óvja meg Németországot, legyen ismét nagy”.
- Alfred Jodl: „Isten veled Németország!”
- Arthur Seyss-Inquart: „Remélem, hogy ezekkel a kivégzésekkel lezárul a második világháború tragédiája. Bárcsak béke és megértés uralkodnék a népek között. Hiszek Németországban!”
Hermann Göring az ítélet végrehajtása előtt öngyilkosságot követett el, Martin Bormannt pedig távollétében ítélték halálra – nem tudták, hogy ekkor már halott volt.
A nürnbergi per vádlottjainak listája
Halálraítéltek (12 fő):
Martin Bormann, a Pártkancellária vezetője, Hitler személyi titkára (távollétében ítélték el)
|
|
|
|
|
|
Hans Frank, a Lengyel Főkormányzóság első embere
Wilhelm Frick belügyminiszter, majd a Cseh–Morva Protektorátus vezetője, a nürnbergi faji törvények egyik megalkotója
Hermann Göring birodalmi marsall, a Luftwaffe parancsnoka
Alfred Jodl tábornok, a Wehrmacht vezérkari főnöke
Ernst Kaltenbrunner tábornok, az RSHA vezetője (Reichssicherheitshauptamt, azaz Birodalmi Biztonsági Főhivatal, az apparátus csúcsszerve)
Wilhelm Keitel tábornok, az OKW főparancsnoka (Oberkommando der Wehrmacht – a német haderő főparancsnoksága)
Joachim von Ribbentrop külügyminiszter
Alfred Rosenberg, a keleti megszállt területek minisztere, az NSDAP főideológusa
|
|
|
|
|
|
Fritz Sauckel, a türingiai tartomány Gauleitere – a nemzetiszocialista párt által megbízott regionális vezető –, a munkaprogramok felelőse
Arthur Seyss-Inquart, Hollandia kormányzója, korábban Ausztria kancellárja, az Anschluss egyik előkészítője
Julius Streicher, Frankónia Gauleitere és publicista
Börtönbüntetésre ítéltek (7 fő):
Karl Dönitz (10 év), a német haditengerészet – Kriegsmarine – főparancsnoka 1943-tól
Walther Funk (életfogytiglan), gazdasági miniszter, a Reichsbank vezetője
Rudolf Hess (életfogytiglan), Hitler helyettese 1941-ig, egy béketárgyalási kísérlet során Nagy-Britanniában fogságba esett
Konstantin von Neurath (15 év) külügyminiszter, Ribbentrop elődje, majd 1943-ig a Cseh–Morva Protektorátus vezetője
|
|
|
|
|
|
Erich Raeder (életfogytiglan), a német haditengerészet főparancsnoka 1943-ig
Baldur von Schirach (20 év), 1940-ig a Hitlerjugend vezetője, majd Bécs Gauleitere
Albert Speer (20 év), Hitler főépítésze, 1942-től fegyverkezési miniszter
Felmentettek (3 fő):
Hans Fritzsche rádiókommentátor, a propagandaminisztérium vezető munkatársa
Franz von Papen kancellár (1932), majd 1933–34-ben Hitler kancellárhelyettese, később osztrák, majd török nagykövet
Hjalmar Schacht közgazdász, a Reichsbank vezetője és gazdasági miniszter a második világháború előtt
Ítélet nélkül zárult/meg sem kezdett eljárások (2 fő):
|
|
|
|
|
|
Gustav Krupp von Bohlen und Halbach gyáros, a Krupp Művek vezetője; egy hiba folytán a fia helyett idézték a perbe, de az eljárást egészségi állapota miatt sem folytatták le
Robert Ley, a Német Munkafront vezetője, 1945 októberében öngyilkosságot követett el.
