Kövess minket -on és -en!

A háborúk egyik aranyszabálya, hogy az idegen megszállás anyagi terhét (hadisarc, zabrálás stb.) mindig a vesztesek és megszálltak viselik. Így van ez a Nyugat-Európában jelenleg zajló harmadik világbeli megszállás esetében is.

Ellentétben ugyanis a bevándorláspárti lobbi állításával, miszerint az új honfoglalók jelenléte hasznos, sőt elengedhetetlen a nemzetgazdaságok számára, valójában ezek egyre elviselhetetlenebb gazdasági, pénzügyi és társadalmi terhet rónak a többnyire nyakig eladósodott nyugati országokra. Alább a bevándorlás „fekete könyvéből” következik néhány sokkoló és politikailag fölöttébb inkorrekt tény és adat, a gazdaságilag legegészségesebb Németország és Hollandia vonatkozásában.

Németországnak 2016-ban több mint 20 milliárd eurójába került az invázió, az összeg majdnem felét az álszíriai álmenekültek támogatása emésztette fel, a maradékot pedig azok az országok kapták, ahonnan ezek valójában származnak, abból a célból, hogy megelőzzék a kivándorlásukat – a jelek szerint eredménytelenül. (Germany spent 20 billion euros on refugees in 2016, dw.com, 2017. május 24.) A német foglalkoztatási hivatal (BA) jelentése szerint a 2015 januárja óta Németországba „menekült” megszállók alig 7 százaléka dolgozik, ők is többnyire a külön nekik létrehozott (államilag támogatott) „kamu” állásokban kamatoztatják nem létező szaktudásukat. A többiek viszont a német szociális rendszeren (Hartz IV) élősködnek. Nem csoda. A berlini Integrációs és Migrációs Kutatóintézet illetékes osztályvezetője szerint ugyanis a migránsok alig 40 százalékának van – legalábbis saját állításuk szerint – középiskolai végzettsége, 20 százalékuk csak elemi iskolát végzett, a maradék pedig teljesen iskolázatlan. (135 000 Flüchtlinge haben einen regulären Job, bild.de, 2017. május 17.) A BA egyik korábban kiszivárogtatott – a kontrollált média által azonban gondosan a szőnyeg alá söpört – jelentése szerint a menedékkérők alig 8 százaléka vett részt egyetemi szintű képzésen, 11 százaléka szakmai képzésen, 81 százalékuk viszont teljesen iskolázatlan. Ezek az adatok drasztikusan cáfolják a Tagesschau tévéhíradó korábbi állítását, miszerint a menedékkérők 90 százaléka diplomás. (Prognose für 2016: 400.000 neue Sozialfaelle durch Asylkrise, jungefreiheit.de, 2015. október 26.)

Hans-Werner Sinn neves közgazdász, a müncheni Gazdaságkutató Intézet (Ifo) volt igazgatója kétli, hogy a menekülthullám segítheti Németországot gazdaságilag. Éppen ellenkezőleg: alacsony képzettségi szintjük (értsd: képzetlenségük) miatt a bevándorlók gigantikus pénzügyi terhet jelentenek az államnak, és még eléggé optimistának tartja freiburgi kollégája, Bernd Raffelhüschen becslését, aki szerint minden egyes menekült legalább 450 ezer euróba fog kerülni. (Ifo-Chef warnt: Jeder Flüchtling kostet Deutschland 450.000 Euro, focus.de, 2016. március 2.) Ludger Wössmann közgazdász, az Ifo kutatási igazgatója szerint felméréseik kimutatták, hogy a szíriai migránsok nagy része „nyomorúságos” iskolai képzésben részesült, a kétharmaduk alig tud írni és olvasni, „csak a legegyszerűbb számtani problémákat tudják megoldani, és ez azt jelenti, hogy még ha meg is tanulnák a német nyelvet, akkor is nehezen lennének képesek követni az iskolai programot”. („Zwei Drittel können kaum lesen und schreiben”, zeit.de, 2015. december 3.) A megszállók igencsak korlátozott értelmi képességeivel kapcsolatban Heiner Rindemann profeszor, a Cheimnitzi Technikai Egyetem pszichológiai tanszékének vezetője kutatásai alapján arra figyelmeztet, hogy az egyetemi diplomás migránsok átlagos IQ-szintje alig 93, mintegy 10 ponttal kevesebb őshonos szaktársaiknál, és ez a tény „kognitív tévedéseket” fog okozni, káros következményekkel a társadalom egészére nézve. Rindemann egy kortárs német tudóshoz képest meglepő nyíltsággal és éppen ezért személyes kockázatot is vállalva ecseteli az IQ, a kultúra, a siker fontosságát a „fajjal” való kapcsolatukban. Gimnáziumi szintű mérnökök című cikkében azt állítja, hogy az alacsony IQ-szintű nem fehér migránsok importja Németország vesztét fogja okozni. („Wir verteidigen Europas Werte”: Ingenieure auf Realschulniveau, Focus Magazin, 2015. Nr.43)

A kieli Világgazdasági Intézet (IfW) igencsak optimista tanulmánya évente 25-55 milliárd euróra becsüli a menekültek németországi eltartásának költségét. Noha a tanulmány szerint a menekültáradatnak nem lesz pozitív hatása a gazdasági prosperitásra, összességében mégis kezelhetőnek tartja azt a német pénzügyek és gazdaság számára. Más kérdés, hogy a tanulmány a valós tényekkel gyakran hadilábon álló adatokkal operál, például amikor úgy véli, hogy a migránsok alig egyötödének lesznek nehézségei a munkakeresés során, holott éppen fordított a helyzet: amint láttuk, alig hét százalékuk talál munkát – már ha egyáltalán keres. (Refugee influx to cost Germany 25 to 55 billion euros annually, dw.com, 2015. december 11.) Az IfW egy másik kutatórészlege azt állapította meg, hogy a migránsok áradata munkanélküliek százezreivel fogja megterhelni a német gazdaságot, mert közülük csak minden ötvenedik talál munkát, és „sokuknak nincs semmiféle esélyük a munkaerőpiacon”. (Institut errechnet: Nur jeder 50. Flüchtling findet einen Job, bild.de, 2015. december 13.)

A holland igazságügyi minisztérium kormánypolitikai tudományos tanácsának 2016. évi jelentése megállapítja, hogy az 1995 és 1999 között a Hollandiába bevándorlók 65 százalékának nincs munkája, ezért a szociális ellátórendszeren élősködnek, miközben a maradék is olyan munkát végez, amely alig számít gazdaságilag. Ráadásul ez utóbbiak zöme „volt jugoszláv”, tehát fehér európai. A jelentés azt is megemlíti, hogy a „menedékkérők” bűnözési rátája legalább háromszorosa a hollandokénak, és még ez az adat is torzítja a valóságot, a statisztika ugyanis Hollandia színes bőrű állampolgárait is értelemszerűen a „hollandok” közé sorolja. (No time to lose: from reception to integration of asylum migrants, refugeestartforce.eu, 2016. augusztus 18.)

A bevándorláspárti lobbi egyik kedvenc lózungja szerint „a jövőben a bevándorlók fogják fizetni az őshonosok nyugdíjait”. Az előbbiek fényében ez csak kegyes óhajnak tűnik. Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a jövőben is az őshonosok fogják eltartani a bevándorlókat. Legfeljebb majd a nyugdíjaikból.

Kövess minket -on és -en!

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Budaházy György, Barcsa-Turner Gábor és Walter Pál Péter ellen emelt 5 év után (!) vádat az ügyészség, amiért más hazafiakkal együtt egy nyilvánosan meghirdetett, LMBTQP+ rendezvényre szerettek volna bejutni, ahol az iskolai LMBTQP érzékenyítés volt a téma.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.