Kövess minket 
-on és 
-en!
I. Géza magyar király sírhelyére bukkanhattak rá a váci középkori templom feltárásán dolgozó régészek.
Az ásatás vezetője, Batizi Zoltán a Múlt-kor kérdésére elmondta, hogy teljes bizonyossággal nem állítható, hogy az Árpád-házi uralkodó temetkezési helyét találták meg, de minden bizonyíték ebbe az irányba mutat. Az ásatás során a sírgödörből emberi csontok is előkerültek, de kicsi a valószínűsége, hogy ezek I. Géza maradványai lennének.
Vácon a vár területén már 1979 óta – előbb szakaszosan, majd 1988-tól folyamatosan – folytak az ásatások, 2000-ben pedig dr. Tettamonti Sarolta vezetésével a székesegyház feltárása is megkezdődött. Az ásatások 2002-től kezdve 11 éven át szüneteltek, ám 2013 októberében a váci önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásának köszönhetően folytatódhatott a terület feltárása – számolt be az eddigi munkálatokról a Múlt-kornak Batizi Zoltán.
A kutató I. Géza feltételezett sírhelyével kapcsolatban a Múlt-kor kérdésére kifejtette, csak akkor lehetne minden kétséget kizáróan az Árpád-házi királyhoz kötni a temetkezési helyet, ha – 11. századi gazdag mellékletekkel együtt – a maradványait is megtalálták volna, enélkül azonban egyelőre annyit lehet mondani, hogy a sírhely valószínűleg az uralkodó számára készült. A szakértő azonban számos érvet hozott fel amellett, hogy valóban Szent László bátyjának sírjára bukkant rá.
„A Képes Krónika hosszan foglalkozik a mogyoródi csata előzményeként egy csodás látomással, amelyre Vácott, pontosabban Vác helyén került sor. A Krónika szerint László herceg látta, hogy Géza fejére az égből korona kerül, és ezt a seregük katonái között elterjesztve jobb eséllyel indultak csatába. A mogyoródi ütközet után Géza foglalta el a magyar trónt, és a Krónika szerint visszatért Lászlóval, hogy a korábbi látomás helyszínén egyházat alapítson. A Krónika leírja, hogy a testvérpárnak ekkor újabb csodában volt része. Amikor az alapítandó egyház helyén gondolkodtak, egy agancsain égő gyertyákat hordozó szarvas jelent meg a közelükben. Vitézeik üldözőbe vették az állatot, de az egy magas partfalról a Dunába ugorva eltűnt előlük. A Krónika szerint ezen a magas partfalon alapította meg Géza király a Szűz Mária-székesegyházat, amelyben halála után örök nyugalomra helyezték” – magyarázta a kutató.
„A korszakban a templomok alapítóit, donátorait az egyházak közepére temették – így helyezték el többek között Szent István sírját is az általa alapított székesfehérvári bazilikában. A most megtalált váci sírhely a székesegyház főhajójának középtengelyében található, és a templom keleti és nyugati végétől is egyforma távolságra fekszik” – tette hozzá a régész.
A 110-es objektumként feltárt gödör mérete alapján egy kővel kialakított falú temetkezésnek vélhető, bár a kőkeretet elbontották valamikor, legalábbis a feltárt szerszámnyomok erre utalnak. A ferencesek a 18. századi Historia Domusban feljegyezték, hogy az új székesegyház építése során a középkori templomban több keresztet, selyemruha-maradványokat és egyéb mellékleteket tartalmazó főpapi temetkezést találtak. A sírok kőanyagát kitermelték a még folyamatban lévő építkezéshez, így valószínűleg ők a sírkamra szétbontói – egészítette ki mondandóját a kutató.
A sírgödörben a régészek emellett 18. századi kerámiára, valamint emberi csontmaradványokra is rábukkantak. „A gödör mélyén két medencelapát és néhány más csont egy kupacban került elő, de kicsi a valószínűsége, hogy ezek I. Gézához köthetők. A gazdagnak vélt főpapi, valamint a királyi nyugvóhelyet feltételezhetően már a tatárjáráskor kirabolták, ha azonban Géza király sírja csodával határos módon átvészelte volna a tatárok egyéves uralmát, a várat és a várost több mint egy évszázadon át birtokló törökök már szinte bizonyosan megtalálták” – számolt be az ásatásvezető a Múlt-kornak. „Az is elképzelhető, hogy a kirabolt kőkeretes sírba a király csontjainak eltávolítása után egy püspök vagy más előkelő is temetkezett. A templomból ismert egy másik, kisebb, bolygatatlan, kőkeretes temetkezőhely, melyben öt egymás utáni temetkezést, azaz öt csontvázat sikerült feltárni 2014-ben”– folytatta a szakember.
|
|
|
|
|
|
Hozzátette, nem zárható ki, hogy a templom közepén lévő sírgödörben talált, összevissza dobált csontok némelyike I. Gézához tartozik, de ezt a kérdést csak genetikai vizsgálatokkal lehetne tisztázni. Minden csonttöredéket meg kellene vizsgálni, majd össze kellene hasonlítani az uralkodó egyik közeli rokona maradványaiból – például unokája, II. (Vak) Béla feltételezett koponyacsontjából vagy öccse, Szent László koponyaereklyéjéből – vett mintákkal, ehhez azonban nem állnak rendelkezésre megfelelő források, tekintve, hogy egyetlen csontvizsgálat több tízezer forintba kerül. Batizi Zoltán végül arra is kitért, hogy a váci önkormányzattól a feltárások idei költségeinek fedezésére kapott összeg már szinte teljesen elfogyott, de reméli, hogy a következő évben az NKA támogatásával folytatódhat a kutatás.
(Múlt-Kor nyomán)
