Kövess minket -on és -en!

Sántha Attila székelyföldi nyelvész szerint a Duna, a Fekete tengera Prút és a Dnyeszter folyók által határolt területen lehetett az a Csigla mező, ahová a középkori krónikák szerint visszavonult Attila hunjainak maradéka.

Sántha Attila szerdán a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesületnél mutatta be az elmúlt években végzett kutatásai eredményét, melyek során arra a kérdésre kereste a választ, hol lehetett az a "campo Chigle" melyet Kézai Simon 13. századi krónikaíró a székelyek őshazájának tekint. A Gesta Hungarorum krónika szerint a hun birodalom felbomlása után a hunok maradéka magát székelynek nevezvén e területen élt több évszázadon keresztül, és innen csatlakozott a honfoglaló magyarokhoz.

Amint a nyelvész elmondta, Csigle mezejét a Kárpát-medence megannyi vidékén keresték már, de minden eddigi elmélet csak a helynevek hasonlóságára alapozott. Elmondta: nyelvi vizsgálatok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a Krónikákban leírt Chigle vagy Chigla a Duna tengerbe ömlő legészakibb ága mellett fekvő, ma Ukrajnához tartozó Kiliával lehet azonos.

Sántha Attila elmélete szerint Kézai Simon tulajdonképpen Jordanes 6. századi itáliai történetíró megállapítását veszi át, mely szerint a hunok maradékai Kis-Szkítia peremén telepedtek le, de a helyet Kiliához kötötte, mely az ő korában fontos település volt a Duna mellett. A helynevet pedig azért írta Chiglának, mert tanulmányai alapján észak-olasz írásmódot használt, amelyben a gl a magyar ly-nak felel meg.

A nyelvész 16. és 17. századi térképek során azonosította Kilia névváltozatait. Ezek közül Giacomo Cantelli da Vignola 1686-os térképét tartotta a legérdekesebbnek, melyen a térképrajzoló a korábbi térképét korrigálva le is írja, hogy Chigli azonos Kiliával. Sántha Attila arra figyelmeztetett, hogy a Csigla mezejének a Kilia térségével, a Budzsákkal való azonosítása a krónikák, és más írott források egész sor állítását teszi értelmezhetővé.

A kolozsvári előadást vita követte, melyen jelen lévő történészek fogalmaztak meg kritikai észrevételeket Sántha Attila állításaival szemben. Mint elhangzott, semmilyen régészeti kutatás nem erősíti meg azt a feltételezést, hogy a Budzsákot valamikor hunok vagy székelyek népesítették volna be.

 

Kövess minket -on és -en!

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.