Megtalálhatták a székelyek őshazáját, a Csigla mezőt

Kövess minket -on és -en!

Sántha Attila székelyföldi nyelvész szerint a Duna, a Fekete tenger, a Prút és a Dnyeszter folyók által határolt területen lehetett az a Csigla mező, ahová a középkori krónikák szerint visszavonult Attila hunjainak maradéka.

Sántha Attila szerdán a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesületnél mutatta be az elmúlt években végzett kutatásai eredményét, melyek során arra a kérdésre kereste a választ, hol lehetett az a "campo Chigle" melyet Kézai Simon 13. századi krónikaíró a székelyek őshazájának tekint. A Gesta Hungarorum krónika szerint a hun birodalom felbomlása után a hunok maradéka magát székelynek nevezvén e területen élt több évszázadon keresztül, és innen csatlakozott a honfoglaló magyarokhoz.

Amint a nyelvész elmondta, Csigle mezejét a Kárpát-medence megannyi vidékén keresték már, de minden eddigi elmélet csak a helynevek hasonlóságára alapozott. Elmondta: nyelvi vizsgálatok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a Krónikákban leírt Chigle vagy Chigla a Duna tengerbe ömlő legészakibb ága mellett fekvő, ma Ukrajnához tartozó Kiliával lehet azonos.

Sántha Attila elmélete szerint Kézai Simon tulajdonképpen Jordanes 6. századi itáliai történetíró megállapítását veszi át, mely szerint a hunok maradékai Kis-Szkítia peremén telepedtek le, de a helyet Kiliához kötötte, mely az ő korában fontos település volt a Duna mellett. A helynevet pedig azért írta Chiglának, mert tanulmányai alapján észak-olasz írásmódot használt, amelyben a gl a magyar ly-nak felel meg.

Archívum

A nyelvész 16. és 17. századi térképek során azonosította Kilia névváltozatait. Ezek közül Giacomo Cantelli da Vignola 1686-os térképét tartotta a legérdekesebbnek, melyen a térképrajzoló a korábbi térképét korrigálva le is írja, hogy Chigli azonos Kiliával. Sántha Attila arra figyelmeztetett, hogy a Csigla mezejének a Kilia térségével, a Budzsákkal való azonosítása a krónikák, és más írott források egész sor állítását teszi értelmezhetővé.

A kolozsvári előadást vita követte, melyen jelen lévő történészek fogalmaztak meg kritikai észrevételeket Sántha Attila állításaival szemben. Mint elhangzott, semmilyen régészeti kutatás nem erősíti meg azt a feltételezést, hogy a Budzsákot valamikor hunok vagy székelyek népesítették volna be.

 

Kövess minket -on és -en!

A Blood Tribe nemzetiszocialista csoport horogkeresztes zászlókat tűzött ki Dél-Dakota állam fővárosa városházájának lépcsőjére, majd felvonulást tartottak a városban.

A 98 éves ukrán Jaroslav Hunka, a Galícia SS-hadosztály veteránjának a kanadai parlamentben való kitüntetése „meghozta gyümölcsét”, de nyilván nem pozitív értelemben.

A Neokohn című zsidó szupremácista online hírlap egyik olvasója fotózta le a nem hétköznapi matricát.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Harminc éve már, hogy elhunyt a 28. Wallonien önkéntes SS gránátoshadosztály parancsnoka, a második világháború legendás „krónikása”, Léon Degrelle.

Egy fiatal nő tett feljelentést, miután tanúja volt egy antiszemita kifakadásnak a párizsi metrón.

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

Regisztrált az X-re Ilaria Salis olasz EP-képviselő, aki Magyarországon az antifa támadások elsőszámú gyanúsítottjaként lett ismert. 

Ausztrália Victoria szövetségi államának rendőrsége arra készül, hogy vádat emeljen az ausztrál nemzetiszocialista aktivista Jacob Hersant ellen „súlyosan sértő közszereplés” miatt, miután körülbelül 30 maszkos aktivista tömeges deportálásokat követelve demonstrált egy melbourne-i állomáson.

Most, hogy az amerikai kormány félhivatalos szócsövének számító The Washington Post megszellőztette a hírt, szinte már biztosra vehető, hogy az USA egy újabb megnyerhetetlen háborús kalandra készül a Közel-Keleten, ezúttal a jemeni húszik ellen, akiket a napokban ismét terrorszervezetnek nyilvánított, miután három éve éppen a Biden-kormány levette őket erről a listáról.

Jean-Marie Le Pen-t egy a Blood and Honour mozgalomhoz köthető csoport köszöntötte otthonában, ahol együtt énekeltek az idős hazafival.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

A Római Birodalom és Oroszország történelmi példája meggyőzően bizonyítja, hogy a kollektivista-bolsevista ideológia pszichésen-mentálisan beteg társadalmakban alig talál ellenállásra.

A bolsevik terror legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács.

A fehérellenes rendszer disztópikus Titanicja már jó ideje beleütközött a multikulti valóság jéghegyébe, és csak idő kérdése, hogy a lékeken át bezúduló „vibráló sokszínűség” mikor rántja le a mélybe.

1935-ben a Rudolf Hess utasítására létrehozott Német-Amerikai Szövetség (German-American Bund) tagjai, „az új Németország barátai” egy Camp Sigfried névre keresztelt nyári tábort hoztak létre a New York állambeli Long Island-en.

Amerika rohamosan sodródik a harmadik világ felé, közben pedig a harmadik világból özönlő bevándorlók lépnek a fehér amerikai­ak helyébe.

1944. április 3-án szép, napos, szélcsendes tavaszi reggel és délelőtt köszöntötte a főváros és környéke lakóit.

Kalapács alá került a németek titkos irata, az Ír-sziget elfoglalását taglaló Zöld hadművelet, ebből korábban nem ismert tervek is nyilvánosságra kerültek.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

1915. szeptember 6-án gurult le a történelem első tankja a gyártósorról. Néhány nappal később megkezdődött a harckocsi tesztelése, 1916. szeptember 15-én pedig a Somme-nál már élesben is bevetettek tankokat.

Negyvenezer embert gyilkoltak le a jugoszláv partizánok módszeres kegyetlenséggel a második világháború vége felé, de erről nem lehetett beszélni a rendszerváltás előtt.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

John Fitzgerald Kennedy 1963-as berlini beszéde nem az első alkalom volt, amikor az amerikai politikus feltűnő empátiával viseltetett a németek sorsa iránt.