Kövess minket -on és -en!

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

A hat férfi és egy nő ellen folyó eljárás 2026 júliusáig tart a kelet-németországi Drezdában, ítélet ezután várható. Két férfit – Johann G.-t és Paul M.-t – azzal is gyanúsítanak, hogy két éve részt vettek Budapesten a becsület napja résztvevői elleni támadásokban. A csoporthoz tartozik „Maja T.” (Simeon Ravi Trux) is, akit tavaly adtak ki Magyarországnak.

Trux a nyáron éhségsztrájkba kezdett, hogy a fogvatartási körülményei ellen tiltakozzon, de júliusra annyira leromlott az állapota, hogy át kellett szállítotani egy börtönkórházba.

Az ügyészség szerint Johann G. vezető szerepet játszott az Antifa Ostban: támadásokat tervezett és embereket toborzott. Paul M.-mel együtt harci tréningeket is szervezett, a hozzájuk köthető raktárakban pedig kalapácsokat, paprikasprayt, álruhákat és mobiltelefonokat találtak a hatóságok.

A német belügyminisztérium szóvivője a hónap elején úgy fogalmazott:

„Az Antifa Ost által jelentett fenyegetés az utóbbi időben jelentősen csökkent. A csoport vezetői és különösen erőszakos tagjait már elítélték, vagy jelenleg is őrizetben vannak.”

Az Egyesült Államok a hónap elején terrorszervezetté nyilvánította az Antifa Ostot. A német AfD üdvözölte a washingtoni döntést, és felszólította a berlini kormányt, hogy kövesse az amerikai példát. A német külügyminisztérium azonban csupán annyit közölt, hogy „tudomásul vették azt”.

Kövess minket -on és -en!

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.