Kövess minket -on és -en!

Az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek az Irma hurrikán pusztítása után is a fehérekre támadtak.

A természeti csapások csalhatatlan pontosságú empirikus módszerként szolgálnak a különböző társadalmak civilizáltságának, kulturális szintjének, szolidaritási képességének, legfőképpen pedig kohéziós erejének mérésére. Irma, a Karib-szigetekre lecsapó hurrikán is kiváló szociobiológiai teszternek bizonyult, ugyanis nemcsak a térség – így a francia–holland Szent Márton-sziget – infrastruktúráját tarolta le, hanem a harmonikus rasszok közötti kapcsolatok illúzióját is. Ugyanúgy, mint 2005-ben nővére, a Katrina nyomán New Orleansban, az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek ekkor is a fehérekre támadtak. A fősodratú média persze szokásához híven „szűrte” (vagyis cenzúrázta) az efféle – politikailag fölöttébb inkorrekt – információkat, néhány helyi forrás, amatőr felvételek és a közösségi hálókra feltöltött „élménybeszámolók” alapján azonban többé-kevésbé fogalmat alkothattunk magunknak a történtekről. Ízelítőképpen, a teljesség igénye nélkül…

A francia külbirtokok minisztere „a saját szeme láttára végrehajtott fosztogatásokról” számolt be, a holland miniszterelnök pedig „súlyos problémáról” beszélt. Szent Márton-sziget holland oldalán az Alge­meen Dagblad napilap által megszólaltatott egyik tanú „revolverrel és machetével felfegyverzett embereket látott az utcán”. Egy helyi lakos szerint egyenesen közlekedési dugót okoztak a fosztogatók kamionjai. (Irma: les secours confrontés au pillage et aux intempéries dans les Caraibes, journaldemontreal.com, 2017. szeptember 8.) A sziget francia oldalán az egyik tanú elmondta, hogy miután a fegyverraktárakat kifosztották és több barátjára is rálőttek, önvédelmi milíciák alakultak a lakónegyedek védelmére a fegyveres bandák ellen. Sandrine Rampay helyi lakos írja közösségi oldalán: „Körbejártam a szigetet… mindenhol pusztítás. Senkit sem kíméltek meg… ez maga a dzsungel! Mit csinál az állam? … a fosztogatók egész buszokat töltenek meg mindazzal, amit találnak… marakodnak a zsákmányon!” (Aprés Irma et avant José, des habitants de Saint-Martin témoignent du chaos, 20 minutes.fr, 2017. szeptember 9.) „Egész éjjel lőttünk a fosztogatókra”, mondja az egyik önvédelmi milícia tagja. Valószerűtlen jelenet, amelynek felelősségét a rendőri erőkre hárítja: „Erre jártak, és azt mondták nekünk, hogy védjük meg magunkat, ahogy tudjuk. Egy hétig egyedül leszünk, és remélik, hogy van fegyverünk, és lőjünk csak nyugodtan (a fosztogatókra), vagy dobjunk közéjük Molotov-koktélokat.” („Les gendarmes nous ont dit: ‚défendez-vous comme vous pouvez’”: face au pillage, des habitants de Saint-Martin prennent les armes, lci.fr, 2017. szeptember 9.) A Szent Márton-sziget ma? Ez a Mad Max és a Függetlenség napja, a legteljesebb káosz. A társadalmi élet összes kódja szétrobbant. (…) előbb fosztogatók tucatjai vették birtokba az utcát, aztán nagyobb sebességre kapcsoltak, most már a szigeten jól ismert szervezett bandákkal, amelyek igyekeztek megvédeni a területüket és meghódítani újakat, mindez a kábítószer- és fegyverkereskedelemmel kapcsolatos leszámolások alapján. (…) Mindezek a gonosztevők úgy lófrálnak az utcákon, mint a zsákmányra leső ragadozók. A nők számára különösen kockázatos a szigeten. Egyesek kénytelenek elbarikádozni magukat, attól félve, hogy nemi erőszak áldozatává válnak…(Saint-Martin: la vérité sur l’insécurité depuis le passage d’Irma, rci.fm, 2017. szeptember 9.) „Majdnem egy háborúban álló országot mondanánk”, tódítja egy, a szigeten tartózkodó guade­loupe-i újságírónő „a fosztogatási jeleneteket” említve. (Irma: „scéne d’horreur” a Saint-Martin, le bilan va s’alourdir, dhnet.be, 2017. szeptember 7.) „A férjem és a fiam halálos veszélyben van, ahogyan a szigetlakók nagy része. Ez maga a polgárháború. (…) Gengszterbandák kirabolták a vámházat, és ellopták az ott tárolt fegyverkészletet. Maszkot és csuklyát viselve kószálnak a szigeten, és megtámadják a még épségben álló házakat, amelyekbe a lakók behúzódtak”, meséli könnyeivel küszködve egy toulouse-i születésű orvosnő, aki 25 éve él a szigeten. Szavait más szigetlakók tanúvallomásai is megerősítik, akik a közösségi oldalakon azt mesélik, hogy ezek a gengek betörik a házak kapuit, és azt mondják: „Fehérek, kifelé!” (Ouragan Irma: „Mon mari et mon fils sont en danger de mort, c’est la guerre ci­vile”, ladepeche.fr, 2017. szeptember 8.) Szent Márton-szigeten a fosztogatók elkezdték megrohanni a szállodákat és az üzleteket. Azok, akik a holland területen maradtak, azt mondták, hogy „polgárháborús” helyzet alakult ki a puskákkal és késekkel felfegyverzett fosztogatók rajtaütései nyomán. (Looters „armed with machetes and guns” ransack hotels on St.Marteen after Hurricane Irma, metro.co.uk, 2017. szeptember 10.) Az Irma hurrikántól összezúzott Karib-szigetek túlélőit fegyveres fosztogatók félemlítik meg… A Virgin-szigetekről a pusztítás és erőszak képeit festik túlélők, figyelmeztetve, hogy a helyzet tovább romolhat… (Survivors of Irma beg for aid and face armed looters as they brace for Jose, theguardian.com, 2017. szeptember 10.)

Ilyen körülmények között senki sem hitte el, hogy a halottak száma alig tucatnyi. Kérdés, hogy a valódi mérleg valaha megállapítható-e, és hogy a hatóságok valaha hajlandók lesznek-e nyilvánosságra hozni. Ami ekkor történt a Karib-szigeteken, az anticipáció és allegória is egyben, nemcsak Franciaország, hanem egész Európa számára: előzetes ízelítő abból, hogy mi vár rá, és nyilvánvaló jelkép a jövőjére nézve. Amit egy ciklon okozott az Antillákon, ugyanazt a bevándorlók fogják okozni a földrészünkön. A rasszok békés egymás mellett élése kudarcra van ítélve, mert csak egy utópia, amelyet az „elit” és a média prédikál, de elég egy katasztrófa is, hogy kiderüljön a lényegi törékenysége. Mostanra a tömeges bevándorlás már aláaknázta a nyugati társadalmakat. A külvárosokban, a lakótelepeken néger–arab bűnbandák uralkodnak, az állam gyakran visszavonul, és kiszolgáltatja őshonos polgárait a vadaknak. Szó szerint ez történt Szent Mártonon is. Macron szerint ugyanis „nem normális”, hogy „ilyen sok fegyver van forgalomban”, és addig is, amíg lefegyverzi őket, felszólította a (fehér) szigetlakókat, hogy „semmiképpen se vetemedjenek önvédelemre”! (Macron veut „désarmer” Saint-Martin, europe1.fr, 2017. szeptember 13.) Ha ilyen az elnökük, a franciáknak már tényleg nincs szükségük ellenségekre.

Kövess minket -on és -en!

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.