Kövess minket -on és -en!

Az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek az Irma hurrikán pusztítása után is a fehérekre támadtak.

A természeti csapások csalhatatlan pontosságú empirikus módszerként szolgálnak a különböző társadalmak civilizáltságának, kulturális szintjének, szolidaritási képességének, legfőképpen pedig kohéziós erejének mérésére. Irma, a Karib-szigetekre lecsapó hurrikán is kiváló szociobiológiai teszternek bizonyult, ugyanis nemcsak a térség – így a francia–holland Szent Márton-sziget – infrastruktúráját tarolta le, hanem a harmonikus rasszok közötti kapcsolatok illúzióját is. Ugyanúgy, mint 2005-ben nővére, a Katrina nyomán New Orleansban, az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek ekkor is a fehérekre támadtak. A fősodratú média persze szokásához híven „szűrte” (vagyis cenzúrázta) az efféle – politikailag fölöttébb inkorrekt – információkat, néhány helyi forrás, amatőr felvételek és a közösségi hálókra feltöltött „élménybeszámolók” alapján azonban többé-kevésbé fogalmat alkothattunk magunknak a történtekről. Ízelítőképpen, a teljesség igénye nélkül…

A francia külbirtokok minisztere „a saját szeme láttára végrehajtott fosztogatásokról” számolt be, a holland miniszterelnök pedig „súlyos problémáról” beszélt. Szent Márton-sziget holland oldalán az Alge­meen Dagblad napilap által megszólaltatott egyik tanú „revolverrel és machetével felfegyverzett embereket látott az utcán”. Egy helyi lakos szerint egyenesen közlekedési dugót okoztak a fosztogatók kamionjai. (Irma: les secours confrontés au pillage et aux intempéries dans les Caraibes, journaldemontreal.com, 2017. szeptember 8.) A sziget francia oldalán az egyik tanú elmondta, hogy miután a fegyverraktárakat kifosztották és több barátjára is rálőttek, önvédelmi milíciák alakultak a lakónegyedek védelmére a fegyveres bandák ellen. Sandrine Rampay helyi lakos írja közösségi oldalán: „Körbejártam a szigetet… mindenhol pusztítás. Senkit sem kíméltek meg… ez maga a dzsungel! Mit csinál az állam? … a fosztogatók egész buszokat töltenek meg mindazzal, amit találnak… marakodnak a zsákmányon!” (Aprés Irma et avant José, des habitants de Saint-Martin témoignent du chaos, 20 minutes.fr, 2017. szeptember 9.) „Egész éjjel lőttünk a fosztogatókra”, mondja az egyik önvédelmi milícia tagja. Valószerűtlen jelenet, amelynek felelősségét a rendőri erőkre hárítja: „Erre jártak, és azt mondták nekünk, hogy védjük meg magunkat, ahogy tudjuk. Egy hétig egyedül leszünk, és remélik, hogy van fegyverünk, és lőjünk csak nyugodtan (a fosztogatókra), vagy dobjunk közéjük Molotov-koktélokat.” („Les gendarmes nous ont dit: ‚défendez-vous comme vous pouvez’”: face au pillage, des habitants de Saint-Martin prennent les armes, lci.fr, 2017. szeptember 9.) A Szent Márton-sziget ma? Ez a Mad Max és a Függetlenség napja, a legteljesebb káosz. A társadalmi élet összes kódja szétrobbant. (…) előbb fosztogatók tucatjai vették birtokba az utcát, aztán nagyobb sebességre kapcsoltak, most már a szigeten jól ismert szervezett bandákkal, amelyek igyekeztek megvédeni a területüket és meghódítani újakat, mindez a kábítószer- és fegyverkereskedelemmel kapcsolatos leszámolások alapján. (…) Mindezek a gonosztevők úgy lófrálnak az utcákon, mint a zsákmányra leső ragadozók. A nők számára különösen kockázatos a szigeten. Egyesek kénytelenek elbarikádozni magukat, attól félve, hogy nemi erőszak áldozatává válnak…(Saint-Martin: la vérité sur l’insécurité depuis le passage d’Irma, rci.fm, 2017. szeptember 9.) „Majdnem egy háborúban álló országot mondanánk”, tódítja egy, a szigeten tartózkodó guade­loupe-i újságírónő „a fosztogatási jeleneteket” említve. (Irma: „scéne d’horreur” a Saint-Martin, le bilan va s’alourdir, dhnet.be, 2017. szeptember 7.) „A férjem és a fiam halálos veszélyben van, ahogyan a szigetlakók nagy része. Ez maga a polgárháború. (…) Gengszterbandák kirabolták a vámházat, és ellopták az ott tárolt fegyverkészletet. Maszkot és csuklyát viselve kószálnak a szigeten, és megtámadják a még épségben álló házakat, amelyekbe a lakók behúzódtak”, meséli könnyeivel küszködve egy toulouse-i születésű orvosnő, aki 25 éve él a szigeten. Szavait más szigetlakók tanúvallomásai is megerősítik, akik a közösségi oldalakon azt mesélik, hogy ezek a gengek betörik a házak kapuit, és azt mondják: „Fehérek, kifelé!” (Ouragan Irma: „Mon mari et mon fils sont en danger de mort, c’est la guerre ci­vile”, ladepeche.fr, 2017. szeptember 8.) Szent Márton-szigeten a fosztogatók elkezdték megrohanni a szállodákat és az üzleteket. Azok, akik a holland területen maradtak, azt mondták, hogy „polgárháborús” helyzet alakult ki a puskákkal és késekkel felfegyverzett fosztogatók rajtaütései nyomán. (Looters „armed with machetes and guns” ransack hotels on St.Marteen after Hurricane Irma, metro.co.uk, 2017. szeptember 10.) Az Irma hurrikántól összezúzott Karib-szigetek túlélőit fegyveres fosztogatók félemlítik meg… A Virgin-szigetekről a pusztítás és erőszak képeit festik túlélők, figyelmeztetve, hogy a helyzet tovább romolhat… (Survivors of Irma beg for aid and face armed looters as they brace for Jose, theguardian.com, 2017. szeptember 10.)

Ilyen körülmények között senki sem hitte el, hogy a halottak száma alig tucatnyi. Kérdés, hogy a valódi mérleg valaha megállapítható-e, és hogy a hatóságok valaha hajlandók lesznek-e nyilvánosságra hozni. Ami ekkor történt a Karib-szigeteken, az anticipáció és allegória is egyben, nemcsak Franciaország, hanem egész Európa számára: előzetes ízelítő abból, hogy mi vár rá, és nyilvánvaló jelkép a jövőjére nézve. Amit egy ciklon okozott az Antillákon, ugyanazt a bevándorlók fogják okozni a földrészünkön. A rasszok békés egymás mellett élése kudarcra van ítélve, mert csak egy utópia, amelyet az „elit” és a média prédikál, de elég egy katasztrófa is, hogy kiderüljön a lényegi törékenysége. Mostanra a tömeges bevándorlás már aláaknázta a nyugati társadalmakat. A külvárosokban, a lakótelepeken néger–arab bűnbandák uralkodnak, az állam gyakran visszavonul, és kiszolgáltatja őshonos polgárait a vadaknak. Szó szerint ez történt Szent Mártonon is. Macron szerint ugyanis „nem normális”, hogy „ilyen sok fegyver van forgalomban”, és addig is, amíg lefegyverzi őket, felszólította a (fehér) szigetlakókat, hogy „semmiképpen se vetemedjenek önvédelemre”! (Macron veut „désarmer” Saint-Martin, europe1.fr, 2017. szeptember 13.) Ha ilyen az elnökük, a franciáknak már tényleg nincs szükségük ellenségekre.

Kövess minket -on és -en!

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Az európai szuverenista jobboldal szőke üdvöskéje, Eva Vlaardingerbroek lelkendezve tudatja egymillió követőjével az X-en, hogy reményei szerint Donald Trump tervezett vámintézkedései „az EU végének a kezdetét” fogják jelenteni, mert visszahozhatják a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és így majd összeomlik az EU gazdasági „szükségességének” hazugsága.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.