Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek az Irma hurrikán pusztítása után is a fehérekre támadtak.

A természeti csapások csalhatatlan pontosságú empirikus módszerként szolgálnak a különböző társadalmak civilizáltságának, kulturális szintjének, szolidaritási képességének, legfőképpen pedig kohéziós erejének mérésére. Irma, a Karib-szigetekre lecsapó hurrikán is kiváló szociobiológiai teszternek bizonyult, ugyanis nemcsak a térség – így a francia–holland Szent Márton-sziget – infrastruktúráját tarolta le, hanem a harmonikus rasszok közötti kapcsolatok illúzióját is. Ugyanúgy, mint 2005-ben nővére, a Katrina nyomán New Orleansban, az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek ekkor is a fehérekre támadtak. A fősodratú média persze szokásához híven „szűrte” (vagyis cenzúrázta) az efféle – politikailag fölöttébb inkorrekt – információkat, néhány helyi forrás, amatőr felvételek és a közösségi hálókra feltöltött „élménybeszámolók” alapján azonban többé-kevésbé fogalmat alkothattunk magunknak a történtekről. Ízelítőképpen, a teljesség igénye nélkül…

A francia külbirtokok minisztere „a saját szeme láttára végrehajtott fosztogatásokról” számolt be, a holland miniszterelnök pedig „súlyos problémáról” beszélt. Szent Márton-sziget holland oldalán az Alge­meen Dagblad napilap által megszólaltatott egyik tanú „revolverrel és machetével felfegyverzett embereket látott az utcán”. Egy helyi lakos szerint egyenesen közlekedési dugót okoztak a fosztogatók kamionjai. (Irma: les secours confrontés au pillage et aux intempéries dans les Caraibes, journaldemontreal.com, 2017. szeptember 8.) A sziget francia oldalán az egyik tanú elmondta, hogy miután a fegyverraktárakat kifosztották és több barátjára is rálőttek, önvédelmi milíciák alakultak a lakónegyedek védelmére a fegyveres bandák ellen. Sandrine Rampay helyi lakos írja közösségi oldalán: „Körbejártam a szigetet… mindenhol pusztítás. Senkit sem kíméltek meg… ez maga a dzsungel! Mit csinál az állam? … a fosztogatók egész buszokat töltenek meg mindazzal, amit találnak… marakodnak a zsákmányon!” (Aprés Irma et avant José, des habitants de Saint-Martin témoignent du chaos, 20 minutes.fr, 2017. szeptember 9.) „Egész éjjel lőttünk a fosztogatókra”, mondja az egyik önvédelmi milícia tagja. Valószerűtlen jelenet, amelynek felelősségét a rendőri erőkre hárítja: „Erre jártak, és azt mondták nekünk, hogy védjük meg magunkat, ahogy tudjuk. Egy hétig egyedül leszünk, és remélik, hogy van fegyverünk, és lőjünk csak nyugodtan (a fosztogatókra), vagy dobjunk közéjük Molotov-koktélokat.” („Les gendarmes nous ont dit: ‚défendez-vous comme vous pouvez’”: face au pillage, des habitants de Saint-Martin prennent les armes, lci.fr, 2017. szeptember 9.) A Szent Márton-sziget ma? Ez a Mad Max és a Függetlenség napja, a legteljesebb káosz. A társadalmi élet összes kódja szétrobbant. (…) előbb fosztogatók tucatjai vették birtokba az utcát, aztán nagyobb sebességre kapcsoltak, most már a szigeten jól ismert szervezett bandákkal, amelyek igyekeztek megvédeni a területüket és meghódítani újakat, mindez a kábítószer- és fegyverkereskedelemmel kapcsolatos leszámolások alapján. (…) Mindezek a gonosztevők úgy lófrálnak az utcákon, mint a zsákmányra leső ragadozók. A nők számára különösen kockázatos a szigeten. Egyesek kénytelenek elbarikádozni magukat, attól félve, hogy nemi erőszak áldozatává válnak…(Saint-Martin: la vérité sur l’insécurité depuis le passage d’Irma, rci.fm, 2017. szeptember 9.) „Majdnem egy háborúban álló országot mondanánk”, tódítja egy, a szigeten tartózkodó guade­loupe-i újságírónő „a fosztogatási jeleneteket” említve. (Irma: „scéne d’horreur” a Saint-Martin, le bilan va s’alourdir, dhnet.be, 2017. szeptember 7.) „A férjem és a fiam halálos veszélyben van, ahogyan a szigetlakók nagy része. Ez maga a polgárháború. (…) Gengszterbandák kirabolták a vámházat, és ellopták az ott tárolt fegyverkészletet. Maszkot és csuklyát viselve kószálnak a szigeten, és megtámadják a még épségben álló házakat, amelyekbe a lakók behúzódtak”, meséli könnyeivel küszködve egy toulouse-i születésű orvosnő, aki 25 éve él a szigeten. Szavait más szigetlakók tanúvallomásai is megerősítik, akik a közösségi oldalakon azt mesélik, hogy ezek a gengek betörik a házak kapuit, és azt mondják: „Fehérek, kifelé!” (Ouragan Irma: „Mon mari et mon fils sont en danger de mort, c’est la guerre ci­vile”, ladepeche.fr, 2017. szeptember 8.) Szent Márton-szigeten a fosztogatók elkezdték megrohanni a szállodákat és az üzleteket. Azok, akik a holland területen maradtak, azt mondták, hogy „polgárháborús” helyzet alakult ki a puskákkal és késekkel felfegyverzett fosztogatók rajtaütései nyomán. (Looters „armed with machetes and guns” ransack hotels on St.Marteen after Hurricane Irma, metro.co.uk, 2017. szeptember 10.) Az Irma hurrikántól összezúzott Karib-szigetek túlélőit fegyveres fosztogatók félemlítik meg… A Virgin-szigetekről a pusztítás és erőszak képeit festik túlélők, figyelmeztetve, hogy a helyzet tovább romolhat… (Survivors of Irma beg for aid and face armed looters as they brace for Jose, theguardian.com, 2017. szeptember 10.)

Ilyen körülmények között senki sem hitte el, hogy a halottak száma alig tucatnyi. Kérdés, hogy a valódi mérleg valaha megállapítható-e, és hogy a hatóságok valaha hajlandók lesznek-e nyilvánosságra hozni. Ami ekkor történt a Karib-szigeteken, az anticipáció és allegória is egyben, nemcsak Franciaország, hanem egész Európa számára: előzetes ízelítő abból, hogy mi vár rá, és nyilvánvaló jelkép a jövőjére nézve. Amit egy ciklon okozott az Antillákon, ugyanazt a bevándorlók fogják okozni a földrészünkön. A rasszok békés egymás mellett élése kudarcra van ítélve, mert csak egy utópia, amelyet az „elit” és a média prédikál, de elég egy katasztrófa is, hogy kiderüljön a lényegi törékenysége. Mostanra a tömeges bevándorlás már aláaknázta a nyugati társadalmakat. A külvárosokban, a lakótelepeken néger–arab bűnbandák uralkodnak, az állam gyakran visszavonul, és kiszolgáltatja őshonos polgárait a vadaknak. Szó szerint ez történt Szent Mártonon is. Macron szerint ugyanis „nem normális”, hogy „ilyen sok fegyver van forgalomban”, és addig is, amíg lefegyverzi őket, felszólította a (fehér) szigetlakókat, hogy „semmiképpen se vetemedjenek önvédelemre”! (Macron veut „désarmer” Saint-Martin, europe1.fr, 2017. szeptember 13.) Ha ilyen az elnökük, a franciáknak már tényleg nincs szükségük ellenségekre.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

A berlini rendőrség és az Állami Bűnügyi Rendőrség vizsgálatot indított az Alternatíva Németország (AFD) ellen, amiért a párt székházának teraszára egy integető hóemberfigurát helyeztek ki.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

Déri Tibor, Újpest DK-s polgármestere számára a sajótóból derült ki, hogy egy patrióta szellemiségű, kétestés koncertet terveznek november második hétvégéjére a kerületben.

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

Chris Minns, az ausztrál Új-Dél-Wales szövetségi állam miniszterelnöke megfogadta, hogy határozottan fellép a jobboldali „szélsőségesekkel” szemben, mindössze azért, mert egy csoport nemzetiszocialista balaklavát viselve felszállt egy sydney-i vonatra az Ausztrália napon.

Az Ostromkalauz után folytatódott a Festung Budapest 2024 rendezvénysorozata. A szervezést megnehezítő körülményekről évről évre egyre többet kell beszélnünk és írnunk a különböző csatornákon és felületeken – írja e sorokat honlapján a Légió Hungária.

Kongatják a zsidók a vészharangot, miután Adolf Hitler és Joseph Goebbels beszédeivel lett tele a TikTok. 

Négy német tartományban házkutatást tartottak a „szélsőjobboldali” Compact kiadványt megjelentető cég telephelyein és más ingatlanokban azt követően, hogy a belügyminisztérium betiltotta a havilapot, mondván, hogy az alkotmányos rend ellen dolgozik.

Négy német állampolgáron ütött rajta az osztrák rendőrség, amint Adolf Hitler születésének évfordulóján fehér rózsát helyeztek el a Führer szülőházánál Nyugat-Ausztriában, írja a Guardian.

Egy szentesi patrióta még tavaly decemberben az ablakában tett közszemlére egy horogkeresztes zászlót, emiatt „önkényuralmi jelkép” használatának vétsége miatt ütöttek rajta otthonában.

Az NZóna Podcast tematikus Homo Viator sorozata ezúttal az 1945-ös budavári kitörést és a Becsület Napját vizsgálja világnézeti szempontból.

A részvevők a legújabb adásban a rasszokról,  a rasszkérdést megközelítő különféle szemléletekről, és egy világnézetileg helyes, egészséges rassztudatról beszélgettek.