Kövess minket -on és -en!

Az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek az Irma hurrikán pusztítása után is a fehérekre támadtak.

A természeti csapások csalhatatlan pontosságú empirikus módszerként szolgálnak a különböző társadalmak civilizáltságának, kulturális szintjének, szolidaritási képességének, legfőképpen pedig kohéziós erejének mérésére. Irma, a Karib-szigetekre lecsapó hurrikán is kiváló szociobiológiai teszternek bizonyult, ugyanis nemcsak a térség – így a francia–holland Szent Márton-sziget – infrastruktúráját tarolta le, hanem a harmonikus rasszok közötti kapcsolatok illúzióját is. Ugyanúgy, mint 2005-ben nővére, a Katrina nyomán New Orleansban, az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek ekkor is a fehérekre támadtak. A fősodratú média persze szokásához híven „szűrte” (vagyis cenzúrázta) az efféle – politikailag fölöttébb inkorrekt – információkat, néhány helyi forrás, amatőr felvételek és a közösségi hálókra feltöltött „élménybeszámolók” alapján azonban többé-kevésbé fogalmat alkothattunk magunknak a történtekről. Ízelítőképpen, a teljesség igénye nélkül…

A francia külbirtokok minisztere „a saját szeme láttára végrehajtott fosztogatásokról” számolt be, a holland miniszterelnök pedig „súlyos problémáról” beszélt. Szent Márton-sziget holland oldalán az Alge­meen Dagblad napilap által megszólaltatott egyik tanú „revolverrel és machetével felfegyverzett embereket látott az utcán”. Egy helyi lakos szerint egyenesen közlekedési dugót okoztak a fosztogatók kamionjai. (Irma: les secours confrontés au pillage et aux intempéries dans les Caraibes, journaldemontreal.com, 2017. szeptember 8.) A sziget francia oldalán az egyik tanú elmondta, hogy miután a fegyverraktárakat kifosztották és több barátjára is rálőttek, önvédelmi milíciák alakultak a lakónegyedek védelmére a fegyveres bandák ellen. Sandrine Rampay helyi lakos írja közösségi oldalán: „Körbejártam a szigetet… mindenhol pusztítás. Senkit sem kíméltek meg… ez maga a dzsungel! Mit csinál az állam? … a fosztogatók egész buszokat töltenek meg mindazzal, amit találnak… marakodnak a zsákmányon!” (Aprés Irma et avant José, des habitants de Saint-Martin témoignent du chaos, 20 minutes.fr, 2017. szeptember 9.) „Egész éjjel lőttünk a fosztogatókra”, mondja az egyik önvédelmi milícia tagja. Valószerűtlen jelenet, amelynek felelősségét a rendőri erőkre hárítja: „Erre jártak, és azt mondták nekünk, hogy védjük meg magunkat, ahogy tudjuk. Egy hétig egyedül leszünk, és remélik, hogy van fegyverünk, és lőjünk csak nyugodtan (a fosztogatókra), vagy dobjunk közéjük Molotov-koktélokat.” („Les gendarmes nous ont dit: ‚défendez-vous comme vous pouvez’”: face au pillage, des habitants de Saint-Martin prennent les armes, lci.fr, 2017. szeptember 9.) A Szent Márton-sziget ma? Ez a Mad Max és a Függetlenség napja, a legteljesebb káosz. A társadalmi élet összes kódja szétrobbant. (…) előbb fosztogatók tucatjai vették birtokba az utcát, aztán nagyobb sebességre kapcsoltak, most már a szigeten jól ismert szervezett bandákkal, amelyek igyekeztek megvédeni a területüket és meghódítani újakat, mindez a kábítószer- és fegyverkereskedelemmel kapcsolatos leszámolások alapján. (…) Mindezek a gonosztevők úgy lófrálnak az utcákon, mint a zsákmányra leső ragadozók. A nők számára különösen kockázatos a szigeten. Egyesek kénytelenek elbarikádozni magukat, attól félve, hogy nemi erőszak áldozatává válnak…(Saint-Martin: la vérité sur l’insécurité depuis le passage d’Irma, rci.fm, 2017. szeptember 9.) „Majdnem egy háborúban álló országot mondanánk”, tódítja egy, a szigeten tartózkodó guade­loupe-i újságírónő „a fosztogatási jeleneteket” említve. (Irma: „scéne d’horreur” a Saint-Martin, le bilan va s’alourdir, dhnet.be, 2017. szeptember 7.) „A férjem és a fiam halálos veszélyben van, ahogyan a szigetlakók nagy része. Ez maga a polgárháború. (…) Gengszterbandák kirabolták a vámházat, és ellopták az ott tárolt fegyverkészletet. Maszkot és csuklyát viselve kószálnak a szigeten, és megtámadják a még épségben álló házakat, amelyekbe a lakók behúzódtak”, meséli könnyeivel küszködve egy toulouse-i születésű orvosnő, aki 25 éve él a szigeten. Szavait más szigetlakók tanúvallomásai is megerősítik, akik a közösségi oldalakon azt mesélik, hogy ezek a gengek betörik a házak kapuit, és azt mondják: „Fehérek, kifelé!” (Ouragan Irma: „Mon mari et mon fils sont en danger de mort, c’est la guerre ci­vile”, ladepeche.fr, 2017. szeptember 8.) Szent Márton-szigeten a fosztogatók elkezdték megrohanni a szállodákat és az üzleteket. Azok, akik a holland területen maradtak, azt mondták, hogy „polgárháborús” helyzet alakult ki a puskákkal és késekkel felfegyverzett fosztogatók rajtaütései nyomán. (Looters „armed with machetes and guns” ransack hotels on St.Marteen after Hurricane Irma, metro.co.uk, 2017. szeptember 10.) Az Irma hurrikántól összezúzott Karib-szigetek túlélőit fegyveres fosztogatók félemlítik meg… A Virgin-szigetekről a pusztítás és erőszak képeit festik túlélők, figyelmeztetve, hogy a helyzet tovább romolhat… (Survivors of Irma beg for aid and face armed looters as they brace for Jose, theguardian.com, 2017. szeptember 10.)

Ilyen körülmények között senki sem hitte el, hogy a halottak száma alig tucatnyi. Kérdés, hogy a valódi mérleg valaha megállapítható-e, és hogy a hatóságok valaha hajlandók lesznek-e nyilvánosságra hozni. Ami ekkor történt a Karib-szigeteken, az anticipáció és allegória is egyben, nemcsak Franciaország, hanem egész Európa számára: előzetes ízelítő abból, hogy mi vár rá, és nyilvánvaló jelkép a jövőjére nézve. Amit egy ciklon okozott az Antillákon, ugyanazt a bevándorlók fogják okozni a földrészünkön. A rasszok békés egymás mellett élése kudarcra van ítélve, mert csak egy utópia, amelyet az „elit” és a média prédikál, de elég egy katasztrófa is, hogy kiderüljön a lényegi törékenysége. Mostanra a tömeges bevándorlás már aláaknázta a nyugati társadalmakat. A külvárosokban, a lakótelepeken néger–arab bűnbandák uralkodnak, az állam gyakran visszavonul, és kiszolgáltatja őshonos polgárait a vadaknak. Szó szerint ez történt Szent Mártonon is. Macron szerint ugyanis „nem normális”, hogy „ilyen sok fegyver van forgalomban”, és addig is, amíg lefegyverzi őket, felszólította a (fehér) szigetlakókat, hogy „semmiképpen se vetemedjenek önvédelemre”! (Macron veut „désarmer” Saint-Martin, europe1.fr, 2017. szeptember 13.) Ha ilyen az elnökük, a franciáknak már tényleg nincs szükségük ellenségekre.

Kövess minket -on és -en!

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?