Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A második világháborúban Finnország két különbejáratú háborút is vívott a Szovjetunióval, és a finnek 1940-es téli háborús sikere azóta is sokszor előkerül annak példájaként, hogy egy kis ország is képes lehet megállítani egy szuperhatalmat.

Sztálin Finnországra nem ellenségként tekintett, inkább csak egy olyan államként, amelyen keresztül a németeket képesek lerohanni. Ugyan a németek és a szovjetek 1938-ban a Molotov–Ribbentropp-paktum értelmében meg nem támadási szerződést kötöttek, de nem igazán bízhattak egymásban.

Sztálinnak jól jött volna Finnország, nyugatabbra tolhatta volna a Szovjetunió határait, ráadásul egy olyan területhez is hozzájutott volna, amelyen a terepadottságok miatt nem lehet csak úgy átmasírozni egy ellenséges hadseregnek. A szovjetek arra számítottak, hogy a finnek felszabadítóként ünneplik majd őket, ha bevonulnak az országukba, de ennél aligha tévedhettek volna nagyobbat. Finnország elkeseredett, de nagyon jól szervezett ellenállásba kezdett, hamar szertefoszlatta a szovjetek villámháborús terveit, és 70 ezernyi katonájával megállította a Vörös Hadsereget. Bár végül a háborút elvesztette Finnország, a békekötés után területének 90 százalékát sikerült megtartania, majd 1941-ben már német segítséggel újra háborúzni kezdett a Szovjetunióval.

A finnek sikeréhez több apró, de kulcsfontosságú mozzanat járult hozzá a Vörös Hadsereg eleve szétzilált morálja és felkészültsége mellett. A finn csapatok helyesen mérték fel, hogy egy frontális ütközetben esélyük sincs a jóval nagyobb létszámú és több eszközzel bíró szovjetek ellen, így gerillamódszerekkel harcoltak ellenük. A tavakkal, folyókkal szabdalt erdőrengetegekben mozgékony, kis létszámú csapatok csaptak le újra és újra. Ahogy megjelentek, már el is tűntek, miközben folyamatosan károkat okoztak az ellenségnek a rajtütésekkel.

Sok, jól álcázott bunkert építettek a finnek, és ezek a csapatok ezekből portyáztak. Télen síelőalakulatok zaklatták az orosz egységeket, amelyek az állandó kitettség miatt erős pszichológiai nyomás alatt is voltak, gyorsan csökkent a moráljuk. A finnek a téli, olykor akár mínusz 40 fokos hidegben is előnyben voltak, gondosan ügyeltek arra, hogy járműveik és fegyvereik használhatóak maradjanak, még ha ez rengeteg munkába is került, például kétóránként legalább 15 percig járatni kellett a motort.

A felsorolt elemek mellett egy eddig kevésszer megénekelt előnyük is volt a finneknek, ez pedig a mesteri álcázás. A második világháborúban egyre gyakrabban tűntek fel hamisított harceszközök, London felett repülőgép-formájú léghajók lebegtek, de fából készült tankok, repülőgépek is parkoltak nagy számban különböző támaszpontokon, hogy megtévesszék az ellenséges hírszerzőket. Ez az elsőre ócskának tűnő trükk azóta sem ment ki a divatból, például az orosz–ukrán háborúban is használnak felfújható harckocsikat és rakétavetőket.

A finnek álcázása viszont nem az 1:1-es méretarányú modellek építésére koncentrált, inkább a természeti adottságaikat követve a kaméleontrükköt vetették be. Osztagaik a havas tájban jó rejtőzést biztosító fehér álcaruhában mozogtak, míg több harceszközük természetes növénytakarót öltött magára.

„A finneknek nem volt pénzük arra, hogy hatalmas mennyiségben vásároljanak mesterséges álcát, például hálókat, ezért fákat, leveleket és lombokat használtak az ellenség összezavarására. Hozzászoktak a vadonhoz, és kihasználták az erdő adta lehetőségeket, ellentétben az Észak-Finnországban tevékenykedő német katonákkal” – idézte az Atlas Obscura Petteri Jouko ezredest, a Finn Nemzeti Védelmi Egyetem hadtörténészét.

A finn hadsereg fotóarchívumában így látható növényzettel befuttatott szolgálati kerékpár, a légitámadásokra felkészített, nyírfaágakkal beborított lovas kocsi vagy egy sziget előtt veszteglő hadihajó is, ami mintha Csipkerózsika-álomba süllyedt volna, úgy beterítették a növények és összeolvad a sziget igazi erdejével. A finnek szinte minden lehetséges harcállást, bunkert, eszközt igyekeztek elrejteni az ellenség szeme elől.

A gondos növényöltöztetői munka is elismerésre méltó, de azért ezt kétszer lekörözi a finnek falebegtető művelete, ami, ha nem is működött, akkor is szenzációs ötlet. Az ezt megörökített, Oscar Hedenström által készített fotó (ez a cikk borítóképe fent) első ránézésre nem is tűnik valósnak, inkább néz ki kezdetleges képmanipulációnak, mint egy dokumentarista képnek. Pedig azok a fák tényleg a levegőben vannak, ez nem csak illúzió. A finnek az orosz határtól néhány kilométerre lévő út fölé lógattak be kisebb fenyőket, azokat kábelekkel oszlopokhoz vagy más fákhoz rögzítve, hogy az ellenség megfigyelői pontjairól, tornyaiból egybefüggő erdőt észleljenek, és elfedjék az úton folyó csapatmozgásokat.

A falógatást egy repülőgép simán képes volt lebuktatni, de abban bízhattak a finnek, hogy a szovjetek nem képesek folyamatos légi felderítést végezni, így lehetett némi haszna a különleges módszerüknek. Ezt egyébként máshol, például egy repülőtérnél is alkalmazták, ott a földön lévő gépeket próbálták meg így láthatatlanná tenni.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

Bocsánatkérő közleményt adott ki a Michigani Állami Egyetem, miután a szombat esti meccs előtt Adolf Hitler képe jelent meg az eredményjelzőn – írja a CNN nyomán a 24.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Nem távolítják el a Brandenburg an der Havelben található Szent Péter és Szent Pál székesegyház egyik középkori „antiszemita” szobrát – közölték az egyházi tisztviselők.

A „német” gondolatrendőrség feloszlatott egy nemzetiszocialista rockkoncertet a türingiai Sonnebergben szombat este.

A „Historical Figures” – egy új mesterséges intelligencián alapuló chatbot alkalmazás – lehetővé teszi, hogy a történelem 20 ezer híres személyiségének bármelyikével beszélgessen az ember.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Manapság a multinacionális nagyvállalatok számítanak a woke-izmus legbefolyásosabb terjesztőinek, ami paradoxonnak tűnik, tekintettel a baloldal fennen hangoztatott kapitalizmusellenességére.

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.

Egy hazafias zenekar a „fehér hatalomról” és az „árja végzetről” zenélt egy orosz katonai bázison – rémüldözik az estéről készült videó láttán az amerikai zsidó-liberális Vice magazin.

A lakókat kiráncigálták lakásukból, majd őrizetbe vették: ismét botrány Gregor Lange és a dortmundi rendőrség körül!

Az 1913-as születésű Bosnyák Imrét az elsők között érintette meg a magyar nemzetiszocializmus, a hungarizmus eszméje.

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.

A szerbiai Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület elnöke, Olivera Zekic a Telegramon tett közzé egy fotót, amelyen SS-egyenruhában tetszeleg.

Ilias Kasidiaris 2021 óta ül egy görög börtönben a betiltott Arany Hajnal párttal való kapcsolata miatt. Ez azonban nem akadályozta meg Kasidiarist, akinek horogkeresztes tetoválása is van, hogy induljon Athén polgármesteri székéért.

Anti-antifa, white pride és „gyűlölünk mindenkit” a IX. kerületi diákok falán Fradi-tabló keretében.

Az tény, hogy november 4-én hajnalban a szovjet csapatok ismét rátörtek Budapestre, Nagy Imre a Jugoszláv nagykövetségre menekült. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy ezen a napon leverték volna a szabadságharcot. Sőt.

Azokat az ausztrálokat, akik nyilvánosan nemzetiszocialista tisztelgést mutatnak be Victoria államban, tetemes pénzbírsággal vagy akár egy év börtönnel is sújthatják az új törvényjavaslat értelmében.