Kövess minket -on és -en!

A Life Magazine hét évtizeddel Berlin eleste után tett közzé korábban ismeretlen, a szovjet megszállás után két héttel az úgynevezett Hitler-bunkerben és annak környékén készült fényképeket.

Az időközben fölrobbantott Új Birodalmi Kancellária, illetve a betömött, betemetett Führerbunker helyén manapság autóparkoló és füvesített park látható, éppen ezért fontos dokumentumnak számítanak a két héttel Adolf Hitler öngyilkossága után készült fényképek.

Az Új Birodalmi Kancellária főbejárata 1939-ben, fölötte a birodalmi sassal (Fotó: O. Ang.)

Berlin központjában a Wilhelmstraße 77. szám alatt állt az 1938-ban Albert Speer tervezte Új Birodalmi Kancellária (Neue Reichskanzlei), s alatta az úgynevezett Führerbunker. Az építményegyüttes felszíni részét a megszálló szovjetek 1947-ben fölrobbantották, majd később az NDK kommunista vezetőségével karöltve igyekeztek minél inkább eltüntetni, megsemmisíteni az Új Birodalmi Kancellária alatt kiépített, a Harmadik Birodalom végnapjaiban Adolf Hitler, Eva Braun, illetve Joseph Göbbels és családja tartózkodási helyéül szolgáló bunkert. Manapság autóparkoló és füvesített park van az egykori Új Birodalmi Kancellária és közvetlen környékének helyén.

Az Oberwallstraße Berlin központjában 1945 májusában (Fotó: William Vandivert)

A Life Magazine Berlin második világháborús elestének évfordulóján, tette közzé a huszonegy, addig nem publikált, 1945 május közepén készült fényképet a romokban heverő német fővárosról, s azon belül az úgynevezett Führerbunkerről.

Lőszer szaggatta őrbódé az Új Birodalmi Kancellária előtt (Fotó: William Vandivert)

Az első nyugati tudósító és fotóriporter 1945 május közepén, mintegy két héttel Adolf Hitler öngyilkossága és a bunker szovjet kézre kerülése után juthatott be a történelmi helyszínre.

A Führerbunker részben kiégett, miután a visszavonuló német katonák fölgyújtották, másrészt meg kifosztották a megérkező oroszok. (Fotó: William Vandivert)

Percy Knauth tudósító és vele William Vandivert fotóriporter a Life Magazine küldetésében léphetett be az akkor már kifosztott, vandál módon szétvert Hitler-bunkerbe és annak felszíni környékére. A William Vandivert készítette történelmi fölvételek többségét annak idején megjelentette a Life Magazine, ám huszonegyet valamilyen meggondolásból csak évtizedekkel később tettek közzé.

Haditudósítók vizsgálják a véres díványt (Fotó: William Vandivert)

Adolf Hitler és személyi titkára, Martin Bormann már 1945. január 16-án beköltözött a Wilhelmstraße 77. alatti Új Birodalmi Kancellária alatt kialakított bombabiztos bunkerbe, aztán kicsit később, február hónapban, szülővárosából, Münchenből, Eva Braun is.

A Vörös Hadsereg katonája pózol a bunkerben (Fotó: William Vandivert)

Joseph Goebbels és családja 1945. április első napjaiban költözik a Führerbunkerbe. Adolf Hitler április 29-én itt köt házasságot addigi élettársával, Eva Braunnal, majd egy nappal később, április 30-án, amikor a német katonák az oroszokkal már a szomszédos utcákban házról-házra vívják a csatát, a birodalmi kancellár és felesége öngyilkosságot követ el.

Asztal a bunkerben. Nyilván nem a Führer hagyta így... (Fotó: William Vandivert)

Joseph Goebbels egy nappal később, május 1-jén megöli hat gyermekét, majd Magdával, a feleségével együtt öngyilkosságot követ el ebben a bunkerben. A Vörös Hadsereg katonái május 2-án hatoltak be a Führerbunkerbe.

Kifosztott, láthatóan lángvágóval föltört páncélszekrény a tetejére rakott könyvekkel (Fotó: William Vandivert)

A Life Magazine világhálós kiadásában közzétett fényképek, amint az 1945-ös fölvételek is is, az orosz katonáknak a Hitler-bunkerbe történt behatolása után mintegy két héttel készültek, s mindenütt a rájuk jellemző vandalizmus, fosztogatás nyomai láthatók.

Percy Knauth, a Life Magazine tudósítója (balról) kutat az árok törmelékében az Új Birodalmi Kancellária kertjében, ahol a föltételezés szerint Adolf Hitler és Eva Braun holttestét elégették az öngyilkosságuk után (Fotó: William Vandivert)

A fotóriporter, William Vandivert a New York-i szerkesztőségbe 1945-ben Berlinből hazaküldött fényképek egyikére ezt írta: "Ez az a dívány, amelyen Eva Braun és Adolf Hitler agyonlőtte magát. Figyeljék meg a díványon látható vérnyomokat, itt vérzett el Eva Braun, aki a dívány szélén, míg Adolf Hitler a közepén ült, amikor főbe lőtte magát.

Üres benzineskannák, amelyeket a holttestek elégetésekor használtak az árok közelében (Fotó: William Vandivert)

Hitler előre bukott, amikor főbe lőtte magát, s az ő vére ezért nem folyt a díványra", írja 1945-ben az amerikai fotóriporter. Csak később vált ismertté, hogy Eva Braun méregkapszulával lett öngyilkos, így tehát semmiképpen nem az ő vére látható a fölvételen.

Orosz katonák és egy civil erőlködik az Új Birodalmi Kancelláriáról levert hatalmas birodalmi bronzsas mozgatásán (Fotó: William Vandivert)

William Vandivert, a fotóriporter a Life Magazine-nak Berlinből hazaküldött másik fénykép hátuljára azt írta, hogy a fölvételek készítésekor a bunkerben már nem volt villany, s ezért egyetlen gyertya fényénél tájékozódtak.

Kövess minket -on és -en!

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

„Neonáci csoporthoz tartozás”, valamint más „szélsőséges bűncselekmények” gyanúja miatt 20 személyt őrizetbe vett a szlovák rendőrség egy akciója során Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

A világ legismertebb négerének új száma vírusként terjed a világhálón annak ellenére, hogy szerinte az összes zeneletöltő oldal bojkottálja azt. (Ye Claims His ‘Hitler’ Single Is Banned From ‘All Digital Streaming Platforms’, billboard.com, 2025.05.08.).

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.