Kövess minket -on és -en!

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

A helyszín a mai Lengyelországhoz tartozó, szigorúan titkos, roppant elővigyázatossággal álcázott és védett gierłożi Wolfsschanze, azaz a Farkasverem volt.

Adolf Hitler keleti főhadiszállását 1945-ben a visszavonuló németek felrobbantották ugyan, ám az épületek többsége méretének és megerősített, masszív szerkezetének köszönhetően csak részben pusztult el. További tíz évre volt szükség ahhoz, hogy a létesítményt körülvevő több mint 54 ezer taposóaknát felszámolják. Napjainkban a megmaradt romok látogathatók.

Bombabiztos Farkasverem mozival és kaszinóval

A mai Lengyelország északkeleti csücskében található Farkasverem, amely Hitler becenevéről (Wolf) kapta a nevét, valóságos kisvárosként működött. Az erdők és mocsarak rejtette területen az ötven föld alatti bunkeren túl kaszinó és mozi is helyet kapott, a létesítménynek saját vasútállomása és repülőtere volt. A központi magot, ahol a Führer bunkere épült fel, három biztonsági zóna övezte.

III. Borisz bolgár cár és Hitler a Farkasveremnél 1942-ben

A Barbarossa-hadműveletre készülés során, 1940 végén született meg a döntés egy kelet-európai főhadiszállás létrehozásáról. A tervezés során fontos szempont volt, hogy közel legyen a fronthoz, de ne annyira, hogy az ellenséges erők könnyűszerrel lerohanhassák. Az ekkor még létező, a háború után németellenes etnikai tisztogatással kiirtott Kelet-Poroszországhoz tartozó, a várostól és az utaktól távol eső területre esett a választás. 1941 nyarára készült el a mintegy 5,6 négyzetkilométeren, az erdő közepén elterülő komplexum. Hitler a Barbarossa-hadművelet életbelépését követően két nappal, 1942. június 24-én érkezett először a Farkasverembe, ahol végül a háború nagy részét, több mint 800 napot töltött.

Volt, hogy kétezer ember élt és dolgozott a bokrokkal, fűvel, műfákkal álcázott falak között. 1944-ben a Führer utasítására bővítési, valamint a várt támadások miatt megerősítési munkálatok kezdődtek, de ezek a Vörös Hadsereg gyors előretörése miatt nem fejeződtek be.

Horthy és Mussolini is megfordult itt

A Farkasverem legbelső zónájába Hitler bunkerje mellett a bizalmi embereinek menedékei kerültek, így például Hermann Göring és Martin Ludwig Bormann szállásai. Természetesen minden úgy lett kialakítva, hogy az a Führer biztonságát szolgálja, lakóhelye a bunker északi oldalán volt. Napirendje kutyasétáltatással kezdődött, a délelőttöt a vasúti vagy légi úton érkező posta átnézésére és hadi tanácskozásra fordította, este a mozit látogatta meg, és beszédeket tartott a környezetének.

Illusztris személyeket, politikusokat látott itt vendégül a rendszeres tanácskozásokon, többek között Mussolinit, Horthy Miklóst, Kállay Miklóst és Jány Gusztávot.

A leghíresebb merénylet

A háború befejezését és az árulást szorgalmazók felismerték, hogy céljaik eléréséhez Hitlert, a hatalom megragadásához pedig Himmlert és Göringet is meg kellene ölniük. Több sikertelen kísérletet is tettek a Führer meggyilkolására. A Valkűr-hadművelet részét képező 1944-es próbálkozás kulcsfigurája Claus Schenk von Stauffenberg ezredes volt, aki 1943-ban Berlinben szolgált, az ellenállás egyik legfőbb mozgatórugóját jelentő Friedrich Olbricht tábornok alatt.

Miután 1933 júniusában kinevezték a németországi tartalékhadsereg vezérkari főnökévé, Stauffenberg aktatáskában bombát csempészett be a Farkasverembe, július 20-án a beidőzített robbanószerkezetet Hitler közelében helyezte el egy konferencia helyszínén, majd otthagyta.

Az asztal alatt felrobbanó bomba négy emberéletet is követelt, és az, hogy a Führer nem volt közöttük, lényegében az isteni gondviselések volt köszönhető, olyan apróságoknak, mint hogy egy jelenlévő a lábával pont arrébb lökte kissé a táskát a masszív asztal lába mögé. Az épület belseje jelentős károkat szenvedett. A tervezett államcsíny megbukott, Stauffenberget és Olbrichtet hajnalban kivégezték, a továbbiakban még ötezer főt végeztek ki a merénylet miatt, többen pedig az öngyilkosságba menekültek az elszámoltatás elől.

Nem sikerült megsemmisíteni

A Vörös Hadsereg 1944 októberében érte el Kelet-Poroszország határait, november 20-án Hitler végleg elhagyta a Farkasveremet, két nappal rá parancsot adtak a komplexum megsemmisítésére. 1945. január 24-éről 25-ére virradó éjszaka kísérelték meg a létesítmény felrobbantását, egy bunkerhez a becslések szerint 8 ezer tonna robbanóanyag kellett, de a legtöbb épület csak részben semmisült meg. A Vörös Hadsereg január 27-én elfoglalta a romokat, ugyanazon a napon, amikor Auschwitzba is behatoltak.

A háborút követően a területet megtisztították a robbanóanyagoktól, majd sorsára hagyták. Csak az 1990-es évek elejétől, a kommunizmus bukása után kezdték kihasználni a benne rejlő turisztikai potenciált. Hotelek, éttermek létesültek a környékén, 2019-ben már körülbelül 300 ezer látogatót vonzott a nosztalgikus hangulatot árasztó környék.

Kövess minket -on és -en!

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.