Kövess minket -on és -en!

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

A helyszín a mai Lengyelországhoz tartozó, szigorúan titkos, roppant elővigyázatossággal álcázott és védett gierłożi Wolfsschanze, azaz a Farkasverem volt.

Adolf Hitler keleti főhadiszállását 1945-ben a visszavonuló németek felrobbantották ugyan, ám az épületek többsége méretének és megerősített, masszív szerkezetének köszönhetően csak részben pusztult el. További tíz évre volt szükség ahhoz, hogy a létesítményt körülvevő több mint 54 ezer taposóaknát felszámolják. Napjainkban a megmaradt romok látogathatók.

Bombabiztos Farkasverem mozival és kaszinóval

A mai Lengyelország északkeleti csücskében található Farkasverem, amely Hitler becenevéről (Wolf) kapta a nevét, valóságos kisvárosként működött. Az erdők és mocsarak rejtette területen az ötven föld alatti bunkeren túl kaszinó és mozi is helyet kapott, a létesítménynek saját vasútállomása és repülőtere volt. A központi magot, ahol a Führer bunkere épült fel, három biztonsági zóna övezte.

III. Borisz bolgár cár és Hitler a Farkasveremnél 1942-ben

A Barbarossa-hadműveletre készülés során, 1940 végén született meg a döntés egy kelet-európai főhadiszállás létrehozásáról. A tervezés során fontos szempont volt, hogy közel legyen a fronthoz, de ne annyira, hogy az ellenséges erők könnyűszerrel lerohanhassák. Az ekkor még létező, a háború után németellenes etnikai tisztogatással kiirtott Kelet-Poroszországhoz tartozó, a várostól és az utaktól távol eső területre esett a választás. 1941 nyarára készült el a mintegy 5,6 négyzetkilométeren, az erdő közepén elterülő komplexum. Hitler a Barbarossa-hadművelet életbelépését követően két nappal, 1942. június 24-én érkezett először a Farkasverembe, ahol végül a háború nagy részét, több mint 800 napot töltött.

Volt, hogy kétezer ember élt és dolgozott a bokrokkal, fűvel, műfákkal álcázott falak között. 1944-ben a Führer utasítására bővítési, valamint a várt támadások miatt megerősítési munkálatok kezdődtek, de ezek a Vörös Hadsereg gyors előretörése miatt nem fejeződtek be.

Horthy és Mussolini is megfordult itt

A Farkasverem legbelső zónájába Hitler bunkerje mellett a bizalmi embereinek menedékei kerültek, így például Hermann Göring és Martin Ludwig Bormann szállásai. Természetesen minden úgy lett kialakítva, hogy az a Führer biztonságát szolgálja, lakóhelye a bunker északi oldalán volt. Napirendje kutyasétáltatással kezdődött, a délelőttöt a vasúti vagy légi úton érkező posta átnézésére és hadi tanácskozásra fordította, este a mozit látogatta meg, és beszédeket tartott a környezetének.

Illusztris személyeket, politikusokat látott itt vendégül a rendszeres tanácskozásokon, többek között Mussolinit, Horthy Miklóst, Kállay Miklóst és Jány Gusztávot.

A leghíresebb merénylet

A háború befejezését és az árulást szorgalmazók felismerték, hogy céljaik eléréséhez Hitlert, a hatalom megragadásához pedig Himmlert és Göringet is meg kellene ölniük. Több sikertelen kísérletet is tettek a Führer meggyilkolására. A Valkűr-hadművelet részét képező 1944-es próbálkozás kulcsfigurája Claus Schenk von Stauffenberg ezredes volt, aki 1943-ban Berlinben szolgált, az ellenállás egyik legfőbb mozgatórugóját jelentő Friedrich Olbricht tábornok alatt.

Miután 1933 júniusában kinevezték a németországi tartalékhadsereg vezérkari főnökévé, Stauffenberg aktatáskában bombát csempészett be a Farkasverembe, július 20-án a beidőzített robbanószerkezetet Hitler közelében helyezte el egy konferencia helyszínén, majd otthagyta.

Az asztal alatt felrobbanó bomba négy emberéletet is követelt, és az, hogy a Führer nem volt közöttük, lényegében az isteni gondviselések volt köszönhető, olyan apróságoknak, mint hogy egy jelenlévő a lábával pont arrébb lökte kissé a táskát a masszív asztal lába mögé. Az épület belseje jelentős károkat szenvedett. A tervezett államcsíny megbukott, Stauffenberget és Olbrichtet hajnalban kivégezték, a továbbiakban még ötezer főt végeztek ki a merénylet miatt, többen pedig az öngyilkosságba menekültek az elszámoltatás elől.

Nem sikerült megsemmisíteni

A Vörös Hadsereg 1944 októberében érte el Kelet-Poroszország határait, november 20-án Hitler végleg elhagyta a Farkasveremet, két nappal rá parancsot adtak a komplexum megsemmisítésére. 1945. január 24-éről 25-ére virradó éjszaka kísérelték meg a létesítmény felrobbantását, egy bunkerhez a becslések szerint 8 ezer tonna robbanóanyag kellett, de a legtöbb épület csak részben semmisült meg. A Vörös Hadsereg január 27-én elfoglalta a romokat, ugyanazon a napon, amikor Auschwitzba is behatoltak.

A háborút követően a területet megtisztították a robbanóanyagoktól, majd sorsára hagyták. Csak az 1990-es évek elejétől, a kommunizmus bukása után kezdték kihasználni a benne rejlő turisztikai potenciált. Hotelek, éttermek létesültek a környékén, 2019-ben már körülbelül 300 ezer látogatót vonzott a nosztalgikus hangulatot árasztó környék.

Kövess minket -on és -en!

Az orosz fajvédő, nacionalista félkatonai Rusich Csoport arról számolt be, hogy hivatalos megállapodást kötött az FSZB határőrszolgálatával, hogy hírszerzési tevékenységeket folytasson és megerősítse a Finnországgal közös határt.

Másfél héttel ezelőtt a 2023-as antifa támadások elsőrendű vádlottját EP-képviselőnek választották az olasz állampolgárok. 

Egy haredi zsidót, aki az osztrák fővárosban a zsinagógába tartott, körbevettek egy nemzetiszocialista csoport tagjai. Az osztrák hazafiak lehúzták a zsidó kippáját, majd távoztak.

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Tíz éve, hogy elhalkultak a „rózsaszínű tapsok”. Tíz éve, hogy barátunk és bajtársunk, a Titkolt Ellenállás egykori énekese, Cseresznye György végleg itt hagyta földi életét és a Hadak Útjára költözött – kezdődik a beszámoló a Légió Hungária lapján.

Regisztrált az X-re Ilaria Salis olasz EP-képviselő, aki Magyarországon az antifa támadások elsőszámú gyanúsítottjaként lett ismert. 

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

A rendőrség terrorizmus elleni csoportja nyomozást indított egy sydney-i zsinagógánál elkövetett festékszórós pingálás ügyében.

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

A soha nem létezett zsidó-keresztény kultúrát (amely egy filoszemita politikai termék) megvédeni igyekvő Magyar Péter egy keménynek gondolt odamondással kezdte beszédét a közmédia épülete előtt.

Elmélyülő külső és belső konfliktusok, olyan súlyos társadalmi törésvonalak, melyet még Magyarország is megirigyelne, etnikai krízis, romló közbiztonság. Igen, ezek az Amerikai Egyesült Államok mindennapjai, de Joe Biden kormányának (már amennyiben elfogadjuk, hogy beszámítható és ő irányít) vannak fontosabb dolgai is, például a Nordic Resistance Movement (NRM) kriminalizálása.

Egy fiatal nő tett feljelentést, miután tanúja volt egy antiszemita kifakadásnak a párizsi metrón.