Kövess minket -on és -en!

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Amerika kiszipolyozza az iparunkat, arra ösztönözve, hogy a birodalom központi területeire költözzön, és rabpiacnak használ minket az árui számára. Oroszország és Kína természetes partnerei Európának, mert biztosítani tudják az Európának szükséges nyersanyagokat és technikát. Az egypólusú világrend globalista urai és európai kollaboránsai mindent megtesznek egy német–orosz tengely létrejöttének megakadályozására, amely Európát független és erős blokká teheti. Kétségbeesett utóvédharcot folytatnak, mert a petrodollárnak mint globális tartalék valutának vége a BRICS új világgazdaságával, amelyben a dollár szerepét a jüan fogja átvenni.

Ha kilépünk a nyugati média buborékjából, és megfigyeljük a globális trendeket, láthatjuk, hogy a Föld országainak többsége egységes a gazdasági szabadságra és a többpólusú világra való törekvésében, ezért akar rugalmasan elszakadni a dollártól. Ráadásul már nem az 1970-es években járunk. Kína jelenleg a legtöbb technikai területen vezet az USA-val szemben, több kutatási cikket publikál és szabadalmat jelent be világszerte. Az amerikai munkaerő nagyjából ötször költségesebb, mint a kínai, de rosszabb minőségű, kevesebb a tudományos és műszaki diplomával rendelkezők száma, ráadásul a woke ostobaságok és a sokkal gyengébb infrastruktúra is hátráltatja. Az évtizedek óta dédelgetett amerikai vágyálmok ellenére Kína gazdasága nem áll az összeomlás szélén, valójában gyártásuk és exportjuk töretlen. Sőt mi több, a kínai gazdaság annyira nekilendült, hogy az USA könyörög Kínának, hogy lassítson, mert az amerikai vállalatok piaci részesedést veszítenek Kína „túltermelése” miatt a kínai importra kivetett hatalmas büntetővámok ellenére. (Yellen warns China’s industry ramp-up is distorting world economy, bloomberg.com, 2024.03.27.)

A GDP-adat önmagában távolról sem megbízható egy adott ország gazdasági teljesítményének megítélésére, mert többé-kevésbé mindenki (főleg az USA) sminkeli, nemzetközi viszonyszámként azonban tekintetbe vehető. Ami a GDP-t illeti, 1995-ben a G7 (USA, Japán, Németország, Franciaország, Britannia, Olaszország, Kanada) adta a globális GDP 44,9, a BRICS (Kína, India, Oroszország, Brazília, Dél-Afrika) pedig a 16,9 százalékát, 2023-ban a G7 a 29,9, a BRICS pedig a 32,1 százalékát. Ez jól érzékelteti a két országcsoport közötti dinamikát. Jelenleg az USA államadóssága több mint 34 ezer milliárd dollár, az adósság GDP-hez viszonyított aránya több mint 120 százalék, a teljes adósság GDP-hez viszonyított aránya több mint 350 százalék, miközben a költségvetés tavaly 1,7 ezer milliárd dolláros hiányt mutatott, ami a költségvetés 27 százaléka.

Valójában az USA súlyos társadalmi-­gazdasági rendszerválsággal küszködik. Az orvosi műhibák a harmadik vezető halálok a rák és a szívbetegségek mögött. Az írni-olvasni tudók aránya mindössze 79 százalék, a felnőtt népesség 54 százaléka hatodik osztályos szint alatt olvas. Ha csak 100 euró van a zsebedben és nincs adósságod, akkor gazdagabb vagy, mint minden harmadik amerikai, akiknek a fele nem tud fedezni egy váratlan 400 dolláros kiadást sem. Az amerikai háztartások megtakarítási rátája mindössze 3,7 százalék. A világ egyik legmagasabb jövedelemadója ellenére ebből semmi nem látszik az amerikai egészségügy, infrastruktúra, tömegközlekedés, nagy sebességű vasút, közbiztonság stb. területén. Az USA a GDP-je közel 20 százalékát költi az egészségügyre, ez a legdrágább egészségügyi rendszer a világon, az ellátás minősége tekintetében mégis csak a 30., a betegek gyógyulási kilátásai tekintetében pedig az utolsó helyen áll az iparosodott világban.

Bármilyen sokkolóan hangzik is, mára az USA bizonyos mutatóiban visszaesett a fejlődő országok szintjére. (US has regressed to developing nation status, MIT economist warns, telegraph.co.uk, 2017.04.21.) Az amerikai várható élettartam folyamatosan csökken (már most alacsonyabb, mint Kínában és Kubában) az új generáció anyagi jólétével együtt. A teljes élelmiszerlánc tele van veszélyes rákkeltő anyagokkal, antibiotikumokkal, szteroidokkal, növényvédő szerekkel és mesterséges adalékanyagokkal, amelyeket Európában már több mint fél évszázada betiltottak. 2030-ra az amerikai népesség közel 90 százaléka (főleg a nők) túlsúlyos vagy elhízott lesz. Az USA-ban a legmagasabb az illegális kábítószerek okozta halálozási ráta. Naponta átlagosan két ámokfutó gyilkosságot követnek el. A fegyveres erőszak a 18 év alattiak vezető halálozási oka. Naponta 62 ember hal meg fegyveres erőszak következtében. Minden ötödik nap megölnek egy rendőrt, és a rendőrség évente több mint ezer embert öl meg.

Az USA-ban a legmagasabb az egy főre jutó fogvatartottak száma, messze megelőzve az olyan diktatúrákat, mint Kína, Kuba és Észak-Korea. Amerikában több a fegyver, mint az ember, de nem azért, mert a vadászat szerelmesei, hanem mert a világ „vezető demokráciájának” alattvalói rettegnek attól, hogy kirabolják, megerőszakolják vagy megölik őket a hipererőszakos etnikai alosztályuk rendszerprivilegizált tagjai.

1945 óta majdnem minden háborút az USA indított el. Az összes migránsprobléma, amely ebből következett, neki köszönhető. Miután a második világháborúban ellopta a német technológiát a NASA létrehozásához, szinte alig talált fel mást, csak orwelli megfigyelési-ellenőrzési metódusokat. Ma Amerika egy paranoiás despota, és a létfenntartását főleg ex nihilo pénzgyártásból, kincstárjegyek eladásából és az infláció exportálásából fedezi. Minden globális döntés, amelyben részt vesz, rosszabb helyzetbe hozza a világot.

Kövess minket -on és -en!

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

A poloskáktól szenvedtem a legtöbbet. Este hazaérve a barakkban poloskazápor fogadott: a deszkákról, a gerendákról zuhanórepülésben tömegesen leptek el bennünket. Nem egy fogolytársam pusztult bele abba, hogy a fülébe hatoló rovartól képtelen volt megszabadulni.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg.