Amerika a világ kolonca

Gazdag István – Demokrata

Kövess minket -on és -en!

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Amerika kiszipolyozza az iparunkat, arra ösztönözve, hogy a birodalom központi területeire költözzön, és rabpiacnak használ minket az árui számára. Oroszország és Kína természetes partnerei Európának, mert biztosítani tudják az Európának szükséges nyersanyagokat és technikát. Az egypólusú világrend globalista urai és európai kollaboránsai mindent megtesznek egy német–orosz tengely létrejöttének megakadályozására, amely Európát független és erős blokká teheti. Kétségbeesett utóvédharcot folytatnak, mert a petrodollárnak mint globális tartalék valutának vége a BRICS új világgazdaságával, amelyben a dollár szerepét a jüan fogja átvenni.

Ha kilépünk a nyugati média buborékjából, és megfigyeljük a globális trendeket, láthatjuk, hogy a Föld országainak többsége egységes a gazdasági szabadságra és a többpólusú világra való törekvésében, ezért akar rugalmasan elszakadni a dollártól. Ráadásul már nem az 1970-es években járunk. Kína jelenleg a legtöbb technikai területen vezet az USA-val szemben, több kutatási cikket publikál és szabadalmat jelent be világszerte. Az amerikai munkaerő nagyjából ötször költségesebb, mint a kínai, de rosszabb minőségű, kevesebb a tudományos és műszaki diplomával rendelkezők száma, ráadásul a woke ostobaságok és a sokkal gyengébb infrastruktúra is hátráltatja. Az évtizedek óta dédelgetett amerikai vágyálmok ellenére Kína gazdasága nem áll az összeomlás szélén, valójában gyártásuk és exportjuk töretlen. Sőt mi több, a kínai gazdaság annyira nekilendült, hogy az USA könyörög Kínának, hogy lassítson, mert az amerikai vállalatok piaci részesedést veszítenek Kína „túltermelése” miatt a kínai importra kivetett hatalmas büntetővámok ellenére. (Yellen warns China’s industry ramp-up is distorting world economy, bloomberg.com, 2024.03.27.)

Jelentések

A GDP-adat önmagában távolról sem megbízható egy adott ország gazdasági teljesítményének megítélésére, mert többé-kevésbé mindenki (főleg az USA) sminkeli, nemzetközi viszonyszámként azonban tekintetbe vehető. Ami a GDP-t illeti, 1995-ben a G7 (USA, Japán, Németország, Franciaország, Britannia, Olaszország, Kanada) adta a globális GDP 44,9, a BRICS (Kína, India, Oroszország, Brazília, Dél-Afrika) pedig a 16,9 százalékát, 2023-ban a G7 a 29,9, a BRICS pedig a 32,1 százalékát. Ez jól érzékelteti a két országcsoport közötti dinamikát. Jelenleg az USA államadóssága több mint 34 ezer milliárd dollár, az adósság GDP-hez viszonyított aránya több mint 120 százalék, a teljes adósság GDP-hez viszonyított aránya több mint 350 százalék, miközben a költségvetés tavaly 1,7 ezer milliárd dolláros hiányt mutatott, ami a költségvetés 27 százaléka.

Valójában az USA súlyos társadalmi-­gazdasági rendszerválsággal küszködik. Az orvosi műhibák a harmadik vezető halálok a rák és a szívbetegségek mögött. Az írni-olvasni tudók aránya mindössze 79 százalék, a felnőtt népesség 54 százaléka hatodik osztályos szint alatt olvas. Ha csak 100 euró van a zsebedben és nincs adósságod, akkor gazdagabb vagy, mint minden harmadik amerikai, akiknek a fele nem tud fedezni egy váratlan 400 dolláros kiadást sem. Az amerikai háztartások megtakarítási rátája mindössze 3,7 százalék. A világ egyik legmagasabb jövedelemadója ellenére ebből semmi nem látszik az amerikai egészségügy, infrastruktúra, tömegközlekedés, nagy sebességű vasút, közbiztonság stb. területén. Az USA a GDP-je közel 20 százalékát költi az egészségügyre, ez a legdrágább egészségügyi rendszer a világon, az ellátás minősége tekintetében mégis csak a 30., a betegek gyógyulási kilátásai tekintetében pedig az utolsó helyen áll az iparosodott világban.

Bármilyen sokkolóan hangzik is, mára az USA bizonyos mutatóiban visszaesett a fejlődő országok szintjére. (US has regressed to developing nation status, MIT economist warns, telegraph.co.uk, 2017.04.21.) Az amerikai várható élettartam folyamatosan csökken (már most alacsonyabb, mint Kínában és Kubában) az új generáció anyagi jólétével együtt. A teljes élelmiszerlánc tele van veszélyes rákkeltő anyagokkal, antibiotikumokkal, szteroidokkal, növényvédő szerekkel és mesterséges adalékanyagokkal, amelyeket Európában már több mint fél évszázada betiltottak. 2030-ra az amerikai népesség közel 90 százaléka (főleg a nők) túlsúlyos vagy elhízott lesz. Az USA-ban a legmagasabb az illegális kábítószerek okozta halálozási ráta. Naponta átlagosan két ámokfutó gyilkosságot követnek el. A fegyveres erőszak a 18 év alattiak vezető halálozási oka. Naponta 62 ember hal meg fegyveres erőszak következtében. Minden ötödik nap megölnek egy rendőrt, és a rendőrség évente több mint ezer embert öl meg.

Az USA-ban a legmagasabb az egy főre jutó fogvatartottak száma, messze megelőzve az olyan diktatúrákat, mint Kína, Kuba és Észak-Korea. Amerikában több a fegyver, mint az ember, de nem azért, mert a vadászat szerelmesei, hanem mert a világ „vezető demokráciájának” alattvalói rettegnek attól, hogy kirabolják, megerőszakolják vagy megölik őket a hipererőszakos etnikai alosztályuk rendszerprivilegizált tagjai.

1945 óta majdnem minden háborút az USA indított el. Az összes migránsprobléma, amely ebből következett, neki köszönhető. Miután a második világháborúban ellopta a német technológiát a NASA létrehozásához, szinte alig talált fel mást, csak orwelli megfigyelési-ellenőrzési metódusokat. Ma Amerika egy paranoiás despota, és a létfenntartását főleg ex nihilo pénzgyártásból, kincstárjegyek eladásából és az infláció exportálásából fedezi. Minden globális döntés, amelyben részt vesz, rosszabb helyzetbe hozza a világot.

Kövess minket -on és -en!

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Hadifogságom első napját egy Dembinszky utcai pincében töltöttem Budapesten. Másnap, január 28-án – éppen 21. születésnapomon – útnak indultunk Gödöllő irányába.

1874. április 25-én született Guglielmo Marconi, a drótnélküli távíró Nobel-díjas olasz feltalálója.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A nyugati szociokulturális rothadás gyökerei nagyon mélyre nyúlnak le, és már legalább egy évszázada kicsíráztak. Marxista agitátorok és ideológusok igencsak homogén klánjával kezdődött minden az európai kommunista mozgalmon belül.

A bádogosinasból mérnökké avanzsáló majd saját autógyárat alapító Ferdinand Porsche karrierje a XX. század első felének sikertörténete.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

1944 nyara végén már nemcsak az oroszok, hanem az átállt románok is támadtak bennünket, aminek következtében a Zemplén megyei Zalkod községben fogságukba estem.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Rákosi már gyerekként is szeretett a középpontban lenni, manipulálta, irányította társait. Fiatalon bekapcsolódott a politikába, csellel szökött meg az orosz hadifogságból, és „Salgótarján tábornokaként” tekintett magára.

Egy ideje már évente több fehér ember hal meg, mint ahány születik.