Kövess minket -on és -en!

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Amerika kiszipolyozza az iparunkat, arra ösztönözve, hogy a birodalom központi területeire költözzön, és rabpiacnak használ minket az árui számára. Oroszország és Kína természetes partnerei Európának, mert biztosítani tudják az Európának szükséges nyersanyagokat és technikát. Az egypólusú világrend globalista urai és európai kollaboránsai mindent megtesznek egy német–orosz tengely létrejöttének megakadályozására, amely Európát független és erős blokká teheti. Kétségbeesett utóvédharcot folytatnak, mert a petrodollárnak mint globális tartalék valutának vége a BRICS új világgazdaságával, amelyben a dollár szerepét a jüan fogja átvenni.

Ha kilépünk a nyugati média buborékjából, és megfigyeljük a globális trendeket, láthatjuk, hogy a Föld országainak többsége egységes a gazdasági szabadságra és a többpólusú világra való törekvésében, ezért akar rugalmasan elszakadni a dollártól. Ráadásul már nem az 1970-es években járunk. Kína jelenleg a legtöbb technikai területen vezet az USA-val szemben, több kutatási cikket publikál és szabadalmat jelent be világszerte. Az amerikai munkaerő nagyjából ötször költségesebb, mint a kínai, de rosszabb minőségű, kevesebb a tudományos és műszaki diplomával rendelkezők száma, ráadásul a woke ostobaságok és a sokkal gyengébb infrastruktúra is hátráltatja. Az évtizedek óta dédelgetett amerikai vágyálmok ellenére Kína gazdasága nem áll az összeomlás szélén, valójában gyártásuk és exportjuk töretlen. Sőt mi több, a kínai gazdaság annyira nekilendült, hogy az USA könyörög Kínának, hogy lassítson, mert az amerikai vállalatok piaci részesedést veszítenek Kína „túltermelése” miatt a kínai importra kivetett hatalmas büntetővámok ellenére. (Yellen warns China’s industry ramp-up is distorting world economy, bloomberg.com, 2024.03.27.)

A GDP-adat önmagában távolról sem megbízható egy adott ország gazdasági teljesítményének megítélésére, mert többé-kevésbé mindenki (főleg az USA) sminkeli, nemzetközi viszonyszámként azonban tekintetbe vehető. Ami a GDP-t illeti, 1995-ben a G7 (USA, Japán, Németország, Franciaország, Britannia, Olaszország, Kanada) adta a globális GDP 44,9, a BRICS (Kína, India, Oroszország, Brazília, Dél-Afrika) pedig a 16,9 százalékát, 2023-ban a G7 a 29,9, a BRICS pedig a 32,1 százalékát. Ez jól érzékelteti a két országcsoport közötti dinamikát. Jelenleg az USA államadóssága több mint 34 ezer milliárd dollár, az adósság GDP-hez viszonyított aránya több mint 120 százalék, a teljes adósság GDP-hez viszonyított aránya több mint 350 százalék, miközben a költségvetés tavaly 1,7 ezer milliárd dolláros hiányt mutatott, ami a költségvetés 27 százaléka.

Valójában az USA súlyos társadalmi-­gazdasági rendszerválsággal küszködik. Az orvosi műhibák a harmadik vezető halálok a rák és a szívbetegségek mögött. Az írni-olvasni tudók aránya mindössze 79 százalék, a felnőtt népesség 54 százaléka hatodik osztályos szint alatt olvas. Ha csak 100 euró van a zsebedben és nincs adósságod, akkor gazdagabb vagy, mint minden harmadik amerikai, akiknek a fele nem tud fedezni egy váratlan 400 dolláros kiadást sem. Az amerikai háztartások megtakarítási rátája mindössze 3,7 százalék. A világ egyik legmagasabb jövedelemadója ellenére ebből semmi nem látszik az amerikai egészségügy, infrastruktúra, tömegközlekedés, nagy sebességű vasút, közbiztonság stb. területén. Az USA a GDP-je közel 20 százalékát költi az egészségügyre, ez a legdrágább egészségügyi rendszer a világon, az ellátás minősége tekintetében mégis csak a 30., a betegek gyógyulási kilátásai tekintetében pedig az utolsó helyen áll az iparosodott világban.

Bármilyen sokkolóan hangzik is, mára az USA bizonyos mutatóiban visszaesett a fejlődő országok szintjére. (US has regressed to developing nation status, MIT economist warns, telegraph.co.uk, 2017.04.21.) Az amerikai várható élettartam folyamatosan csökken (már most alacsonyabb, mint Kínában és Kubában) az új generáció anyagi jólétével együtt. A teljes élelmiszerlánc tele van veszélyes rákkeltő anyagokkal, antibiotikumokkal, szteroidokkal, növényvédő szerekkel és mesterséges adalékanyagokkal, amelyeket Európában már több mint fél évszázada betiltottak. 2030-ra az amerikai népesség közel 90 százaléka (főleg a nők) túlsúlyos vagy elhízott lesz. Az USA-ban a legmagasabb az illegális kábítószerek okozta halálozási ráta. Naponta átlagosan két ámokfutó gyilkosságot követnek el. A fegyveres erőszak a 18 év alattiak vezető halálozási oka. Naponta 62 ember hal meg fegyveres erőszak következtében. Minden ötödik nap megölnek egy rendőrt, és a rendőrség évente több mint ezer embert öl meg.

Az USA-ban a legmagasabb az egy főre jutó fogvatartottak száma, messze megelőzve az olyan diktatúrákat, mint Kína, Kuba és Észak-Korea. Amerikában több a fegyver, mint az ember, de nem azért, mert a vadászat szerelmesei, hanem mert a világ „vezető demokráciájának” alattvalói rettegnek attól, hogy kirabolják, megerőszakolják vagy megölik őket a hipererőszakos etnikai alosztályuk rendszerprivilegizált tagjai.

1945 óta majdnem minden háborút az USA indított el. Az összes migránsprobléma, amely ebből következett, neki köszönhető. Miután a második világháborúban ellopta a német technológiát a NASA létrehozásához, szinte alig talált fel mást, csak orwelli megfigyelési-ellenőrzési metódusokat. Ma Amerika egy paranoiás despota, és a létfenntartását főleg ex nihilo pénzgyártásból, kincstárjegyek eladásából és az infláció exportálásából fedezi. Minden globális döntés, amelyben részt vesz, rosszabb helyzetbe hozza a világot.

Kövess minket -on és -en!

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.