Kövess minket -on és -en!

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

Alighanem mindannyian azt tanultuk, hogy Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik, aki 1492-ben a spanyol korona szolgálatában érte el hajóján a kontinenst. A vikingek azonban fél évezreddel megelőzték őt, és évekig éltek az „újonnan megtalált föld”-et jelentő nevű (ma Kanadához tartozó) Új-Fundlandon. 

Amerika felfedezése: új név, új dátum

Az izlandi Glaumbærben áll egy emlékmű, amelyet Ásmundur Sveinsson készített az 1939-es New York-i világkiállításra Az első fehér anya Amerikában címmel. Az anya az a Gudrid Thorbjarnardóttir, aki 1004-1005 körül az elsőként érkezett európai felfedezőkkel utazva, az Újvilágban adott életet gyermekének. A szobor egy hajó orrdíszénél ábrázolja őt, amint fiát, Snorrit a vállán tartja.

Ki ez a lány? – Amerika felfedezésének legizgalmasabb alakja

Ez a bizonyos Gudrid Thorbjarnardóttir a vikingek amerikai kalandjainak egyik legizgalmasabb alakja, aki 985 körül született Izland nyugati részén, állítólag egy viking királynő leszármazottjaként, és kalandos életútját a korabeli sagák is megörökítették.

Első nagyobb útját 15 évesen tette meg, amikor apjával és újdonsült férjével áthajóztak Grönlandra, ám közben hajótörést szenvedtek, és a hajósok fele – köztük a rövid életű hitves – odavesztek. A túlélőket a legendák legismertebb hősének, Vörös Eriknek a fia, Leif Erikson mentette meg. Hogy a hála szólt-e belőle, vagy annyira vonzónak találta a hős családját, nem tudni, de tény, hogy a fiatal lány hozzáment megmentője testvéréhez, Thorstein Eriksonhoz, akivel rögvest közös kalandok nyomába indultak. Ám vele sem járt sokkal jobban, egy újabb hajótörés visszatérésre kényszerítette őket Grönlandra, ahol a szerencsétlen férfit egy járvány vitte el. 

Gudrid azonban nem sokáig árult petrezselymet, harmadjára is megházasodott. Ezúttal Thorfinn Karlsefni volt a kérője, akit azonmód révett, hogy induljanak el nyugatra. Ahogy a népmesei hősökkel nálunk is lenni szokott, harmadjára sikerült: elértek Amerikába, amit Vinlandnak neveztek el az ott termő rengeteg szőlőről. Ám az ottani élet sem volt fenékig tejfel, az őslakosok és a betelepülők közötti feszültség egyre jobban kiéleződött, így utóbbiak három év múltán kénytelenek voltak szedni a sátorfájukat és visszahajózni Európába.

Tényleges bizonyíték Amerika felfedezéséről az 1960-as évektől van

Előtte azonban Gudrid még megszülte az első európai gyereket, aki az Újvilágban látta meg a napvilágot. Miután hazatértek, és a kis Snorri Thorfinnsont fölnevelték, édesanyja megkérte, hogy építsen egy templomot, majd ő maga gyalogos zarándokútra indult Rómába, ahol egyes beszámolók szerint még a pápával is találkozott. Bár perdöntő bizonyíték nincs a zarándoklatról, az útba eső kolostorok vendégkönyvei több viking nevű utazót említenek. Mire visszatért, a templom már elkészült, így utolsó éveit gyakorlatilag apácaként élte, magányosan. Hogy mi lett a harmadik házastárssal, arról nem szólnak a sagák. Mármint azok a mondák, amelyek a legendás viking hősök életét felelevenítik.

Tényleges dokumentumok az Amerikát felfedező vikingekről csak az 1960-as években kerültek elő, amikor régészek megtalálták egy település maradványait a kanadai L'Anse aux Meadows-ban, Új-Fundland északi csücskében, tipikus viking jellegzetességekkel és megőrződött használati tárgyakkal. A fonalfonáshoz való orsó maradványai pedig alátámasztják azt a feltevést, hogy a telepesek között nő is volt. Lehet, hogy épp a történelem egyik legvakmerőbb nője.

Kövess minket -on és -en!

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

A müncheni Oktoberfest közismerten a sörről szól, és egy ideje már visszatérő sláger a világhírű népünnepélyen Gigi D'Agostino L'Amour Toujours című dala, ami „az örök szerelemről” szól.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Az esztergomi Kaleidoszkóp Házban rendezik a Blanket Hill koncertjét. A luxemburgi antifa zenekar az eseményre készült plakátjával egyértelmű és erőszakos üzenetet fogalmazott meg, mely a tavaly februári támadásokra emlékeztet.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Az emberek szavai, még azok is, melyeket a sugallat szülte, másra fordíthatóak, a szavaktól függnek, hozzájuk lehet adni és el lehet belőlük venni, és esendő halandók eltorzíthatják őket. Ezért minden írást vagy befolyást, régit vagy újat át kell szűrni a természeti törvény szűrőjén.

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Az i. e. 6. században, az antik görög kultúra virágzó világában született egy különleges mestermű, amely ma is ámulatba ejti a művészet és történelem szerelmeseit, a a zsidókat és libsiket pedig zavarba.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Ilaria Salis, az olasz útonálló antifa terrorista a másfél perces felvételen egy fotelben ül, hangsúlyozza, hogy házi őrizetben van, és megmutatja a bokáján elhelyezett elektronikus nyomkövetőt.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.