Kolumbusz előtt félezer évvel viking anyától született az első fehér gyermek Amerikában

Kövess minket -on és -en!

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

Alighanem mindannyian azt tanultuk, hogy Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik, aki 1492-ben a spanyol korona szolgálatában érte el hajóján a kontinenst. A vikingek azonban fél évezreddel megelőzték őt, és évekig éltek az „újonnan megtalált föld”-et jelentő nevű (ma Kanadához tartozó) Új-Fundlandon. 

Amerika felfedezése: új név, új dátum

Az izlandi Glaumbærben áll egy emlékmű, amelyet Ásmundur Sveinsson készített az 1939-es New York-i világkiállításra Az első fehér anya Amerikában címmel. Az anya az a Gudrid Thorbjarnardóttir, aki 1004-1005 körül az elsőként érkezett európai felfedezőkkel utazva, az Újvilágban adott életet gyermekének. A szobor egy hajó orrdíszénél ábrázolja őt, amint fiát, Snorrit a vállán tartja.

Archívum

Ki ez a lány? – Amerika felfedezésének legizgalmasabb alakja

Ez a bizonyos Gudrid Thorbjarnardóttir a vikingek amerikai kalandjainak egyik legizgalmasabb alakja, aki 985 körül született Izland nyugati részén, állítólag egy viking királynő leszármazottjaként, és kalandos életútját a korabeli sagák is megörökítették.

Első nagyobb útját 15 évesen tette meg, amikor apjával és újdonsült férjével áthajóztak Grönlandra, ám közben hajótörést szenvedtek, és a hajósok fele – köztük a rövid életű hitves – odavesztek. A túlélőket a legendák legismertebb hősének, Vörös Eriknek a fia, Leif Erikson mentette meg. Hogy a hála szólt-e belőle, vagy annyira vonzónak találta a hős családját, nem tudni, de tény, hogy a fiatal lány hozzáment megmentője testvéréhez, Thorstein Eriksonhoz, akivel rögvest közös kalandok nyomába indultak. Ám vele sem járt sokkal jobban, egy újabb hajótörés visszatérésre kényszerítette őket Grönlandra, ahol a szerencsétlen férfit egy járvány vitte el. 

Gudrid azonban nem sokáig árult petrezselymet, harmadjára is megházasodott. Ezúttal Thorfinn Karlsefni volt a kérője, akit azonmód révett, hogy induljanak el nyugatra. Ahogy a népmesei hősökkel nálunk is lenni szokott, harmadjára sikerült: elértek Amerikába, amit Vinlandnak neveztek el az ott termő rengeteg szőlőről. Ám az ottani élet sem volt fenékig tejfel, az őslakosok és a betelepülők közötti feszültség egyre jobban kiéleződött, így utóbbiak három év múltán kénytelenek voltak szedni a sátorfájukat és visszahajózni Európába.

Tényleges bizonyíték Amerika felfedezéséről az 1960-as évektől van

Előtte azonban Gudrid még megszülte az első európai gyereket, aki az Újvilágban látta meg a napvilágot. Miután hazatértek, és a kis Snorri Thorfinnsont fölnevelték, édesanyja megkérte, hogy építsen egy templomot, majd ő maga gyalogos zarándokútra indult Rómába, ahol egyes beszámolók szerint még a pápával is találkozott. Bár perdöntő bizonyíték nincs a zarándoklatról, az útba eső kolostorok vendégkönyvei több viking nevű utazót említenek. Mire visszatért, a templom már elkészült, így utolsó éveit gyakorlatilag apácaként élte, magányosan. Hogy mi lett a harmadik házastárssal, arról nem szólnak a sagák. Mármint azok a mondák, amelyek a legendás viking hősök életét felelevenítik.

Tényleges dokumentumok az Amerikát felfedező vikingekről csak az 1960-as években kerültek elő, amikor régészek megtalálták egy település maradványait a kanadai L'Anse aux Meadows-ban, Új-Fundland északi csücskében, tipikus viking jellegzetességekkel és megőrződött használati tárgyakkal. A fonalfonáshoz való orsó maradványai pedig alátámasztják azt a feltevést, hogy a telepesek között nő is volt. Lehet, hogy épp a történelem egyik legvakmerőbb nője.

Kövess minket -on és -en!

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Alább olvasható Prohászka Ottokár püspök 1923-as, húsvét alkalmából megfogalmazott közéleti állásfoglalása. Az esetleges áthallások a jelenkor számára – sajnos – nem írhatók a véletlen számlájára.

Fehér hercegnőkről lesz szó egy franciaországi iskola­példa alapján, amely a világ leglátogatottabb képtáblaweboldalának számító 4chan politikailag inkorrekt szekciójában is napirendre került.

A magyarok többsége nevét hallva bizonyosan megkérdezi: Padányi, Padányi, az meg ugyan ki volt? Nem ismerheti nevét a magyarok többsége, hiszen nem ő írta a Sorstalanságot.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

Mindenki tud a „katasztrofális” augsburgi magyar vereségről, a tájékozottabbak a merseburgi vereségünkről is hallottak már, de abszurd módon, legtöbben csak a fejüket vakarnák, ha győztes csatánkat kéne említeni abból a korszakból, amikor egyébként győzelmet győzelemre halmoztunk.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

1921. május 1-jén Nagykőrösön látta meg a napvilágot nemes Molnár Gyula ezredes és Langer Jozefin gyermekeként.

A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.

Negyvenezer embert gyilkoltak le a jugoszláv partizánok módszeres kegyetlenséggel a második világháború vége felé, de erről nem lehetett beszélni a rendszerváltás előtt.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Mansfeld Péter ipari tanuló, 1956-os mártírt 1959. március 21-én végezték ki. Neve a megtorlások kegyetlenségének jelképévé vált, elszántsága és szembenállása a rendszerrel és az azt képviselő bírósággal, a börtönélmények hatására vált egyre erőteljesebbé.

Korábban keveset tudtunk a Reichsbräuteschulékról, azaz a birodalmi menyasszonyképzőkről, ahol a házimunkától kezdve mindenre felkészítették a jelölteket.