Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

Alighanem mindannyian azt tanultuk, hogy Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik, aki 1492-ben a spanyol korona szolgálatában érte el hajóján a kontinenst. A vikingek azonban fél évezreddel megelőzték őt, és évekig éltek az „újonnan megtalált föld”-et jelentő nevű (ma Kanadához tartozó) Új-Fundlandon. 

Amerika felfedezése: új név, új dátum

Az izlandi Glaumbærben áll egy emlékmű, amelyet Ásmundur Sveinsson készített az 1939-es New York-i világkiállításra Az első fehér anya Amerikában címmel. Az anya az a Gudrid Thorbjarnardóttir, aki 1004-1005 körül az elsőként érkezett európai felfedezőkkel utazva, az Újvilágban adott életet gyermekének. A szobor egy hajó orrdíszénél ábrázolja őt, amint fiát, Snorrit a vállán tartja.

Ki ez a lány? – Amerika felfedezésének legizgalmasabb alakja

Ez a bizonyos Gudrid Thorbjarnardóttir a vikingek amerikai kalandjainak egyik legizgalmasabb alakja, aki 985 körül született Izland nyugati részén, állítólag egy viking királynő leszármazottjaként, és kalandos életútját a korabeli sagák is megörökítették.

Első nagyobb útját 15 évesen tette meg, amikor apjával és újdonsült férjével áthajóztak Grönlandra, ám közben hajótörést szenvedtek, és a hajósok fele – köztük a rövid életű hitves – odavesztek. A túlélőket a legendák legismertebb hősének, Vörös Eriknek a fia, Leif Erikson mentette meg. Hogy a hála szólt-e belőle, vagy annyira vonzónak találta a hős családját, nem tudni, de tény, hogy a fiatal lány hozzáment megmentője testvéréhez, Thorstein Eriksonhoz, akivel rögvest közös kalandok nyomába indultak. Ám vele sem járt sokkal jobban, egy újabb hajótörés visszatérésre kényszerítette őket Grönlandra, ahol a szerencsétlen férfit egy járvány vitte el. 

Gudrid azonban nem sokáig árult petrezselymet, harmadjára is megházasodott. Ezúttal Thorfinn Karlsefni volt a kérője, akit azonmód révett, hogy induljanak el nyugatra. Ahogy a népmesei hősökkel nálunk is lenni szokott, harmadjára sikerült: elértek Amerikába, amit Vinlandnak neveztek el az ott termő rengeteg szőlőről. Ám az ottani élet sem volt fenékig tejfel, az őslakosok és a betelepülők közötti feszültség egyre jobban kiéleződött, így utóbbiak három év múltán kénytelenek voltak szedni a sátorfájukat és visszahajózni Európába.

Tényleges bizonyíték Amerika felfedezéséről az 1960-as évektől van

Előtte azonban Gudrid még megszülte az első európai gyereket, aki az Újvilágban látta meg a napvilágot. Miután hazatértek, és a kis Snorri Thorfinnsont fölnevelték, édesanyja megkérte, hogy építsen egy templomot, majd ő maga gyalogos zarándokútra indult Rómába, ahol egyes beszámolók szerint még a pápával is találkozott. Bár perdöntő bizonyíték nincs a zarándoklatról, az útba eső kolostorok vendégkönyvei több viking nevű utazót említenek. Mire visszatért, a templom már elkészült, így utolsó éveit gyakorlatilag apácaként élte, magányosan. Hogy mi lett a harmadik házastárssal, arról nem szólnak a sagák. Mármint azok a mondák, amelyek a legendás viking hősök életét felelevenítik.

Tényleges dokumentumok az Amerikát felfedező vikingekről csak az 1960-as években kerültek elő, amikor régészek megtalálták egy település maradványait a kanadai L'Anse aux Meadows-ban, Új-Fundland északi csücskében, tipikus viking jellegzetességekkel és megőrződött használati tárgyakkal. A fonalfonáshoz való orsó maradványai pedig alátámasztják azt a feltevést, hogy a telepesek között nő is volt. Lehet, hogy épp a történelem egyik legvakmerőbb nője.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Ilaria Salist az európai parlamenti választáson jelöltként indítja a Vörös-Zöld Szövetség nevű olasz politikai formáció, amely megerősítette, hogy a Magyarországon fogva tartott nő felkerült a listájukra.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

Miután Olaszországban EP-képviselőnek választották az antifasiszta Ilaria Salist, a magyar rendőrség elengedte a házi őrizetből az antifasiszta útonállót. Most a Guardiannek panaszkodott egy sort, hogy milyen körülmények között tartották fogva.

A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?

Az első ember alkotta eszközt, amely áttörte a világűr határát, az Adolf Hitler szupertitkos csodafegyver-programját, az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítő fejlesztőcsoport vezetője, dr. Wernher von Braun konstruálta meg.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától. 

Cirka ezer fehér nacionalista vonult fel Párizsban, az ún. Május 9. Bizottság szervezésében. A résztvevők feketébe öltöztek, zászlókat és fáklyákat vittek magukkal annak dacára, hogy május 11-én a rendőrség betiltotta a vonulást. 

Feltételesen szabadlábra helyezték Nikosz Mikaloliakoszt, az Arany Hajnal görög nemzetiszocialista gyökerű politikai párt alapítóját és vezetőjét, miután letöltötte 13 éves börtönbüntetésének egy részét.

A „magyar forradalomért való lelkesedés” miatt, vagy 1956-ot csupán ürügyként felhasználva 257 személy ellen alkalmaztak megtorlást a Szovjetunióban. 

Az alpesi ország korábbi jogszabályai ugyan tiltják az „emberek becsmérlését vallási, etnikai vagy szexuális irányultságuk miatt”, de csak akkor, hogy ha az elhangzott kijelentések, a használt jelképek vagy bemutatott mozdulatok „propagandisztikus célokat” szolgálnak, jelentsen ez bármit.

Körülbelül három és fél év börtönbüntetésre ítélték pénteken egy amerikai fehér fajvédő csoport vezetőjét, aki elismerte, hogy online halálos fenyegetést tett közzé egy brooklyni újságíró ellen azért, hogy az leálljon a csoport rágalmazásával.

A Patriot Front fehér nacionalista csoport öt tagját börtönbüntetésre ítélték, mert „összeesküvést szőttek” egy idahói LGBTQ+ Pride-vonaglás ellen.