Kövess minket -on és -en!

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

Alighanem mindannyian azt tanultuk, hogy Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik, aki 1492-ben a spanyol korona szolgálatában érte el hajóján a kontinenst. A vikingek azonban fél évezreddel megelőzték őt, és évekig éltek az „újonnan megtalált föld”-et jelentő nevű (ma Kanadához tartozó) Új-Fundlandon. 

Amerika felfedezése: új név, új dátum

Az izlandi Glaumbærben áll egy emlékmű, amelyet Ásmundur Sveinsson készített az 1939-es New York-i világkiállításra Az első fehér anya Amerikában címmel. Az anya az a Gudrid Thorbjarnardóttir, aki 1004-1005 körül az elsőként érkezett európai felfedezőkkel utazva, az Újvilágban adott életet gyermekének. A szobor egy hajó orrdíszénél ábrázolja őt, amint fiát, Snorrit a vállán tartja.

Ki ez a lány? – Amerika felfedezésének legizgalmasabb alakja

Ez a bizonyos Gudrid Thorbjarnardóttir a vikingek amerikai kalandjainak egyik legizgalmasabb alakja, aki 985 körül született Izland nyugati részén, állítólag egy viking királynő leszármazottjaként, és kalandos életútját a korabeli sagák is megörökítették.

Első nagyobb útját 15 évesen tette meg, amikor apjával és újdonsült férjével áthajóztak Grönlandra, ám közben hajótörést szenvedtek, és a hajósok fele – köztük a rövid életű hitves – odavesztek. A túlélőket a legendák legismertebb hősének, Vörös Eriknek a fia, Leif Erikson mentette meg. Hogy a hála szólt-e belőle, vagy annyira vonzónak találta a hős családját, nem tudni, de tény, hogy a fiatal lány hozzáment megmentője testvéréhez, Thorstein Eriksonhoz, akivel rögvest közös kalandok nyomába indultak. Ám vele sem járt sokkal jobban, egy újabb hajótörés visszatérésre kényszerítette őket Grönlandra, ahol a szerencsétlen férfit egy járvány vitte el. 

Gudrid azonban nem sokáig árult petrezselymet, harmadjára is megházasodott. Ezúttal Thorfinn Karlsefni volt a kérője, akit azonmód révett, hogy induljanak el nyugatra. Ahogy a népmesei hősökkel nálunk is lenni szokott, harmadjára sikerült: elértek Amerikába, amit Vinlandnak neveztek el az ott termő rengeteg szőlőről. Ám az ottani élet sem volt fenékig tejfel, az őslakosok és a betelepülők közötti feszültség egyre jobban kiéleződött, így utóbbiak három év múltán kénytelenek voltak szedni a sátorfájukat és visszahajózni Európába.

Tényleges bizonyíték Amerika felfedezéséről az 1960-as évektől van

Előtte azonban Gudrid még megszülte az első európai gyereket, aki az Újvilágban látta meg a napvilágot. Miután hazatértek, és a kis Snorri Thorfinnsont fölnevelték, édesanyja megkérte, hogy építsen egy templomot, majd ő maga gyalogos zarándokútra indult Rómába, ahol egyes beszámolók szerint még a pápával is találkozott. Bár perdöntő bizonyíték nincs a zarándoklatról, az útba eső kolostorok vendégkönyvei több viking nevű utazót említenek. Mire visszatért, a templom már elkészült, így utolsó éveit gyakorlatilag apácaként élte, magányosan. Hogy mi lett a harmadik házastárssal, arról nem szólnak a sagák. Mármint azok a mondák, amelyek a legendás viking hősök életét felelevenítik.

Tényleges dokumentumok az Amerikát felfedező vikingekről csak az 1960-as években kerültek elő, amikor régészek megtalálták egy település maradványait a kanadai L'Anse aux Meadows-ban, Új-Fundland északi csücskében, tipikus viking jellegzetességekkel és megőrződött használati tárgyakkal. A fonalfonáshoz való orsó maradványai pedig alátámasztják azt a feltevést, hogy a telepesek között nő is volt. Lehet, hogy épp a történelem egyik legvakmerőbb nője.

Kövess minket -on és -en!

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

Nem csak Olaszországban, de idehaza is egyre többet hangoztatja a szélsőbaloldal, hogy a tavaly februárban Budapesten összevert emberek csupán „könnyebb sérüléseket” szenvedtek. 

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

Ausztrália Victoria szövetségi államának rendőrsége arra készül, hogy vádat emeljen az ausztrál nemzetiszocialista aktivista Jacob Hersant ellen „súlyosan sértő közszereplés” miatt, miután körülbelül 30 maszkos aktivista tömeges deportálásokat követelve demonstrált egy melbourne-i állomáson.

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

90 ezer eurónyi tartozást hajtana be Lombardia tartományának vezetősége az antifa támadások vádlottján, Ilaria Salison.

A 24 éves Daan C.-t, aki egy nemzetiszocialista akciócsoport vezetője volt, nyolc év börtönre ítélte kedden az antverpeni büntetőbíróság.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

Az antifa támadások másodrendű vádlottját, Tobias E.-t a tanács egy év tíz hónapra ítélte, de akár hamarosan szabadulhat is. Ő ismerte el egyedüliként az ügyészségi váddal egyezően a bűncselekményeit, de az ítéletet már nem fogadta el.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Pár nappal ezelőtt súlyos támadás történt Berlinben. A Dritte Weg egyik fiatal aktivistáját támadta meg otthona előtt három antifa, akik kést is használtak az akció során.

Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidót szállított a német munkatáborok felé – írja az MTI.

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.