Kövess minket -on és -en!

A Maschinengewehr 42 (rövidítve MG 42) a második világháború egyik legismertebb géppuskája volt. A fegyvert a német Mauser cég fejlesztette ki és 1942-től állították hadrendbe a német hadseregnél.

A 7,92 mm-es kaliberű géppuskát az MG 34 alapján fejlesztették ki, és annak leváltására szánták. Mindezek ellenére mindkét fegyvert gyártották és használták a háború végéig. A korábbi típusok gyártási tapasztalatait Lengyelországban zsákmányolt műszaki elképzelésekkel ötvözték, melyből megszületett a végeredmény, egy valóban kiváló fegyver, ami 1942-ben állt hadrendbe. Tűzgyorsasága miatt a "Hitler fűrésze" becenevet kapta.

Az MG 42-höz a legoptimálisabb személyzet hat főből állt: egy parancsnok, egy géppuskalövész, aki lőtt és cipelte, egy aki az állványt cipelte, és három, aki a lőszert, csöveket, szerszámokat vitte magával. A parancsnok és a géppuskalövész csak egy pisztollyal rendelkezett, a többi négy karabéllyal. Ezt a létszámot később háromra csökkentették: egy géppuskalövészre, egy töltőkezelőre (a cserecsövekkel), és egy irányzóra. A géppuskalövész általában tiszthelyettes volt (legtöbbször Unteroffizier).

A kor amerikai és angol doktrínái a lövészekre koncentráltak, a géppuska csak támogató szerepet töltött be. A német doktrína ennek az ellentéte: a géppuska áll középpontban, a lövészek csak támogatnak. Ez azt jelentette, hogy a német hadsereg egységeire jóval több géppuska jutott, mint a szövetségesekére, egyúttal a német ellenállásba ütköző szövetségesek óvhatatlanul egy vagy több MG 42-esbe botlottak. A kezelőszemélyzet számára lehetőség volt a folyamatos zárótűz, és csak akkor kellett megállni, mikor a cső túlhevült. Mind az amerikai és angol csapatokat arra képezték ki, hogy ha MG 42-essel találkoznak, vonuljanak fedezékbe, és csak a cső kicserélésekor rohamozzanak.

Kövess minket -on és -en!

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Egy 21 éves nemzetiszocialista aktivista titokban rögzített beszélgetéseit felhasználják a terrorizmus vádjával kapcsolatos perében Kanadában.

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Arra akarta rávenni Winston Churchill miniszterelnök ellenzékét, hogy kössenek békét Németországgal, amivel elkerülhető lett volna a kétfrontos háború.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

A nemzetiszocializmus szolgálatába állt tudósok és mérnökök számos olyan új eszközt alkottak, amelyek – így köztük a sugárhajtású repülőgép, az első cirkáló, illetve ballisztikus rakéta – döntő hatást gyakoroltak az 1945 után kibontakozó hidegháború fegyverkezési versenyére. 

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.