Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Először ugyan a hungaristák politikai ellenfele volt, de a „kiugrással” kapcsolatos, alkotmánysértő árulás idején megtalálta az utat Szálasi Ferenchez, mert erősebb volt a hazaszeretete, mint az egyéni hiúsága.

Rajniss Ferenc 1893. július 24-én született Bártfán. Mivel gyermekkorában mindkét szülőjét elveszítette, árvasorban nevelkedett. Emiatt – anyagi alap híján – nem tudott tehetségének megfelelő iskolai végzettségre szert tenni. Így kénytelen volt azzal beérni, hogy 1913-ban a nagyváradi tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. A regáti magyarok legnépesebb szervezete, a Szent László Társulat alkalmazta Bukarestben oktatási és szervezési feladatokra.

Az első világháború kitörése után, 1914 júliusában hazatért és azonnal bevonult katonának. Érettségizettként a legalacsonyabb tiszti rendfokozatban szolgált.

A szerbiai, majd a galíciai hadszíntéren harcolt. 1915 márciusában itt került szibériai orosz hadifogságba, ahonnan 1919-ben megszökött, de Petrográdban újra elfogták.

A szovjet kormány a magyarországi népbiztos perben halálra ítéltek fejében a hadifogoly tisztek egy csoportját, köztük Rajnisst szabadlábra helyezte 1921 decemberében. Ezután Rajniss a Magyar Vöröskereszt Egyesület szociális bizottságában helyezkedett el.

Rajniss az 1920-as évek elején ízig-vérig szociálpolitikus volt. Keményen ostorozta a magyarországi szociális helyzetet. A korszerű szociálpolitikai ismeretek elsajátítása végett 1925-1927 között a New York-i szociálpolitikai főiskolán, majd a Columbia Egyetemen folytatott közgazdasági és szociológiai tanulmányokat. Majd 1928-ban a londoni közgazdasági egyetem hallgatója lett.

Hazatérve a szocializmus prófétájaként működött. A megoldást a korszerű szociális nevelésben látta. Kísérletet tett egy szociális főiskola létrehozására, de tervét nem tudta megvalósítani, mert az akkori hivatalos szemlélet a szociálpolitikát kizárólag jótékonysági ügynek tekintette. Ezért Rajniss felhagyott a kísérletezéssel és az 1930-as évek elején az újságírás felé fordult. Először a Reggel című ellenzéki hétfői lapnak lett a munkatársa. E lapban még szembeszegült a nacionalista irányzattal, és kritikusan szemlélte a Gömbös-kormány első lépéseit.

1933-ban belépett a Kisgazda Pártba, de 1934-1935-ben kedvező véleményt formálva a nemzetiszocialista Németországról átértékelte állásfoglalását. Ezt megelőzően többször tett látogatást a Harmadik Birodalomban. 1933 októberében kivált a Reggel szerkesztőségéből és az Új Magyarország című reggeli politikai napilapnak lett az újságírója, majd Gömbös támogatójává szegődött. Ez már a meggyőződéses nacionalista Rajniss volt. Részletes nacionalista programot nem dolgozott ki, csak politikai irányelveket fogalmazott meg.

Rajniss új politikai környezetét 1936-1937 fordulóján a Nemzeti Front – Magyar Nemzetiszocialista Néppárt alkotta, amelyet Salló János tisztviselő vezetett. A Nemzeti Front egyike volt az 1930-as évek második felében alakult nemzetiszocialista pártoknak, amelyek később mind eltűntek, miután Szálasi Ferenc 1935-ben megalapította a Nemzeti Akarat Pártját. ő valami egészen eredetit alkotott: nemcsak politikai programot adott, hanem megteremtette a Hungarizmust, a nemzetiszocializmus magyar gyakorlatát megfogalmazó világnézetet, amely hamarosan a társadalom igen különböző rétegeiből számos hívőt vonzott magához, akiknek a száma néhány év alatt 300 000-re emelkedett. Szálasi pártja Magyarország legnagyobb tömegpártja lett.

Rajniss a Szálasi-jelenségtől felbukkanása óta idegenkedett. Szálasival mindennemű kapcsolata 1938 elején megszakadt, amikor elutasította, hogy Szálasit elismerje a nemzet vezérének. Rajniss úgy vélte, hogy a politizálást a társadalom középső és felső szintjére kell korlátozni. Ezt az álláspontot képviselte Imrédy Béla is, aki 1940 végén Magyar Megújulás Pártja néven németbarát jobboldali ellenzéki pártot alapított.

Rajniss, aki már 1939-ben szakított Salló pártjával, a Magyar Megújulás Pártjának leginkább tevékeny nemzetgyűlési képviselője lett.

Különös gyakorisággal tiltakozott az első és második zsidótörvény számos kibúvót megengedő végrehajtása ellen. A nyilaskeresztes képviselőkkel összhangban követelte, hogy rekesszék ki a zsidókat a gazdasági élet minden területéről. Több ízben kifejtette, hogy össze kell hangolni a kül- és belpolitikát, tengelybarátnak kell lennünk nemcsak külpolitikailag, hanem a nemzetszervezés belső alapelveiben is.

Rajniss 1941 májusától a Magyar Futár című politikai hetilap fő- és felelős szerkesztője lett. A lap szöveges rovatait, így a „Hétről hétre” glosszáit, valamint a „Hadijelentés, csaták, új fordulatok” című, két oszlopos aktuális háborús beszámolóit rendszerint maga a főszerkesztő írta. Lapja szellemiségét angolszász- és szovjetellenesség, valamint antiszemitizmus jellemezte. A Magyar Futár fő vonzerejét az érdekfeszítő, izgalmas háborús képanyag szolgáltatta.

Példányszáma meghaladta a félmilliót.

Rajniss 1944 szeptemberében egyik szervezője lett a háborúból való alkotmányellenes „kiugrást” megakadályozni szándékozó Törvényhozók Nemzeti Szövetségének, amely magában foglalta a Nyilaskeresztes Párt, a Magyar Megújulás Pártja, a Magyar Nemzetiszocialista Párt és a kormánypárt hasonlóan gondolkodó képviselőit. A Nemzeti Szövetség megalakulását előkészítő tárgyalások során került sor Szálasi és Rajniss kibékülésére, „békekötésére” szeptember 17-én.

A hungarista hatalomátvétel után, 1944. október 16-án létrejött a három tagú kormányzótanács, amelynek egyik tagja – Beregfyn és Csián kívül – Rajniss Ferenc lett. Emellett a szintén október 16-án alakult Szálasi-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, és lehetőségeihez képest mindent megtett a középiskolai és egyetemi ifjúság nemzeti szellemű neveléséért. Egyik fő kezdeményezője volt a Műszaki Egyetemen tanuló hallgatók németországi áttelepítésének. Így kerültek az egyetemisták Drezda külvárosába, ahol – csodával határos módon – túlélték a február 13-i és 14-i három hullámban végrehajtott angolszász terrorbombázást.

Rajniss minisztersége alatt gyakran került konfliktusba Szálasival, mert nem tudta elfogadni a hungarista uralom társadalmi tartalmát, a széles néptömegek bevonását a politikába. De teljesen megegyezett a felfogása Szálasival abban, hogy a háborút Németország oldalán a végsőkig folytatni kell.

Rajniss a nemzetvezetővel az 1945. február 23-i Koronatanácson lezajló utolsó összetűzést követően miniszterségéről és a Kormányzótanácsban betöltött tagságáról lemondott, és március 7-én megkapta Szálasitól a hivatalos felmentést. (A Kormányzótanácsban utódja Gera József lett.)

Rajniss neve 1945 nyarán már ott szerepelt a „háborús főbűnösök” listáján. Népbírósági pere 1945. november 28-december 7. között zajlott le a „Népbíróság” előtt.

„Háborús és népellenes bűntettekért” első fokon kötél általi halálra ítélték. Másodfokon a „Népbíróságok Országos Tanácsa” 1946. február 28-án jóváhagyta az ítéletet, és szótöbbséggel úgy döntött, hogy nem ajánlja kegyelemre. Tildy Zoltán köztársasági elnök 1946. február 9-én kegyelemből engedélyezte, hogy a halálos ítéletet ne kötél, hanem golyó által hajtsák végre.

A kivégzésre 1946. március 12-én került sor, Szálasi Ferenccel és társaival egy napon, reggel 8 órakor. A kivégző osztag golyói először nem sebezték halálra, csak megsebesítették. A földön fekvő Rajniss vizet kért. Erre odaszaladt több zsidó, leköpték és így kiáltottak: „Itt a víz, igyál!” Ezt követően a kivégzők parancsnoka egész közelről végzett vele.

Ez a szégyenletes, perverz jelenet jól példázza azt a féktelen bosszúállást, amely 1945. május 9-én rászakadt Európára, s amely még fokozottabb mértékben nyilvánult meg Szálasi Ferenc és társai 1946. március 12-i délutáni kivégzésén.

Rajniss Ferencet nem egy illetékes bíróság törvényes és igazságos ítélete alapján végezték ki, hanem életét a hatalmat idegen segítséggel bitorló nemzetellenes terrorrendszer golyója oltotta ki. Ezért ő is a nemzet vértanúja.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy hétköznapi történet rendkívüli véget ért az egyik elszakított országrészben. A nyugat-felvidéki Vágegyháza-Alsózáros vagy Zárosegyháza nevű községben egy gazda ekéje szántás közben valami keménynek ütközött, amiről azt hitte, egy szikla.

A közelmúltban az amerikai Massachusetts állambeli West Brookfield városában a zsidókat célzó „sértő üzeneteket” tartalmazó visszazárható zacskókat osztottak szét, ami médiahisztériát váltott ki.

72 éves korában meghalt Michael Knape, a berlini rendőrség korábbi főnöke, akit csak „neonácivadásznak”, illetve „kemény kutyának” hívtak.

A Patriot Front fehér nacionalista csoport öt tagját börtönbüntetésre ítélték, mert „összeesküvést szőttek” egy idahói LGBTQ+ Pride-vonaglás ellen.

Meglepő, de nem szerzői jogi okok miatt kellett hozzányúlni a vérmocskos Mickey egeres játékhoz: az Infestation 88-cal ennél is nagyobb baj volt.

Háromezer katona és civil halt kínhalált a szovjet Vörös Hadsereg által a szegedi Csillagbörtönben 1944 októberétől 1945 nyaráig működtetett hadifogolytáborban.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

Az amerikai típusú káosz legutóbbi franciaországi epizódjának állítólagos katalizátora egy 17 éves arab Lewis Hamilton-imitátor halála volt, akit a rendőrség lelőtt, mert egy belvárosi rodeót követő igazoltatása közben megpróbált elmenekülni az autójával.

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Bajtársaink, a RED Angers (Rassemblement des Étudiants de Droite - Jobboldali Diákgyűlés) klubházában házkutatást tartott a rendőrség, most pedig több tag előzetes letartóztatásba helyezése mellett döntöttek – írja a Nacionalista Zóna Telegram csatornája.

Adolf Hitler ceruzájáért 5400 fontot adtak egy árverésen, ami miatt a zsidó-liberális sajtó a teljes glóbuszon ajvékolt egy sort.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

A lakókat kiráncigálták lakásukból, majd őrizetbe vették: ismét botrány Gregor Lange és a dortmundi rendőrség körül!

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

A „fehér felsőbbrendűséget” nevezte a legsúlyosabb terrorfenyegetésnek az Egyesült Államok számára Joe Biden Washingtonban.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Jó három órai gyaloglás után érkeztünk Szucsányba, ahol a gimnázium udvarán, 1945. április 18-án 10 órakor adtuk át fegyvereinket a csehszlovák katonáknak, akik az épületben szállásoltak el bennünket.

Joe Biden bemutatta az antiszemitizmus elleni küzdelemre vonatkozó stratégiát – írja örömködve a Jersualem Post.

A gyűlést az egyik római lakótelepen rendezték az Olasz Szociális Mozgalom (Movimento Sociale Italiano) nevű fasiszta ifjúsági szervezet két tagja 1978-as meggyilkolásának emlékére.

A katonai kíséretek a kora középkor hadviselésének meghatározó szerveződései voltak, harcos fiatal férfiak egy karizmatikus vezető köré gyűlve vettek részt a személyes dicsőséget és vagyonszerzést ígérő hadjáratokban.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.