Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Először ugyan a hungaristák politikai ellenfele volt, de a „kiugrással” kapcsolatos, alkotmánysértő árulás idején megtalálta az utat Szálasi Ferenchez, mert erősebb volt a hazaszeretete, mint az egyéni hiúsága.

Rajniss Ferenc 1893. július 24-én született Bártfán. Mivel gyermekkorában mindkét szülőjét elveszítette, árvasorban nevelkedett. Emiatt – anyagi alap híján – nem tudott tehetségének megfelelő iskolai végzettségre szert tenni. Így kénytelen volt azzal beérni, hogy 1913-ban a nagyváradi tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. A regáti magyarok legnépesebb szervezete, a Szent László Társulat alkalmazta Bukarestben oktatási és szervezési feladatokra.

Az első világháború kitörése után, 1914 júliusában hazatért és azonnal bevonult katonának. Érettségizettként a legalacsonyabb tiszti rendfokozatban szolgált.

A szerbiai, majd a galíciai hadszíntéren harcolt. 1915 márciusában itt került szibériai orosz hadifogságba, ahonnan 1919-ben megszökött, de Petrográdban újra elfogták.

A szovjet kormány a magyarországi népbiztos perben halálra ítéltek fejében a hadifogoly tisztek egy csoportját, köztük Rajnisst szabadlábra helyezte 1921 decemberében. Ezután Rajniss a Magyar Vöröskereszt Egyesület szociális bizottságában helyezkedett el.

Rajniss az 1920-as évek elején ízig-vérig szociálpolitikus volt. Keményen ostorozta a magyarországi szociális helyzetet. A korszerű szociálpolitikai ismeretek elsajátítása végett 1925-1927 között a New York-i szociálpolitikai főiskolán, majd a Columbia Egyetemen folytatott közgazdasági és szociológiai tanulmányokat. Majd 1928-ban a londoni közgazdasági egyetem hallgatója lett.

Hazatérve a szocializmus prófétájaként működött. A megoldást a korszerű szociális nevelésben látta. Kísérletet tett egy szociális főiskola létrehozására, de tervét nem tudta megvalósítani, mert az akkori hivatalos szemlélet a szociálpolitikát kizárólag jótékonysági ügynek tekintette. Ezért Rajniss felhagyott a kísérletezéssel és az 1930-as évek elején az újságírás felé fordult. Először a Reggel című ellenzéki hétfői lapnak lett a munkatársa. E lapban még szembeszegült a nacionalista irányzattal, és kritikusan szemlélte a Gömbös-kormány első lépéseit.

1933-ban belépett a Kisgazda Pártba, de 1934-1935-ben kedvező véleményt formálva a nemzetiszocialista Németországról átértékelte állásfoglalását. Ezt megelőzően többször tett látogatást a Harmadik Birodalomban. 1933 októberében kivált a Reggel szerkesztőségéből és az Új Magyarország című reggeli politikai napilapnak lett az újságírója, majd Gömbös támogatójává szegődött. Ez már a meggyőződéses nacionalista Rajniss volt. Részletes nacionalista programot nem dolgozott ki, csak politikai irányelveket fogalmazott meg.

Rajniss új politikai környezetét 1936-1937 fordulóján a Nemzeti Front – Magyar Nemzetiszocialista Néppárt alkotta, amelyet Salló János tisztviselő vezetett. A Nemzeti Front egyike volt az 1930-as évek második felében alakult nemzetiszocialista pártoknak, amelyek később mind eltűntek, miután Szálasi Ferenc 1935-ben megalapította a Nemzeti Akarat Pártját. ő valami egészen eredetit alkotott: nemcsak politikai programot adott, hanem megteremtette a Hungarizmust, a nemzetiszocializmus magyar gyakorlatát megfogalmazó világnézetet, amely hamarosan a társadalom igen különböző rétegeiből számos hívőt vonzott magához, akiknek a száma néhány év alatt 300 000-re emelkedett. Szálasi pártja Magyarország legnagyobb tömegpártja lett.

Rajniss a Szálasi-jelenségtől felbukkanása óta idegenkedett. Szálasival mindennemű kapcsolata 1938 elején megszakadt, amikor elutasította, hogy Szálasit elismerje a nemzet vezérének. Rajniss úgy vélte, hogy a politizálást a társadalom középső és felső szintjére kell korlátozni. Ezt az álláspontot képviselte Imrédy Béla is, aki 1940 végén Magyar Megújulás Pártja néven németbarát jobboldali ellenzéki pártot alapított.

Rajniss, aki már 1939-ben szakított Salló pártjával, a Magyar Megújulás Pártjának leginkább tevékeny nemzetgyűlési képviselője lett.

Különös gyakorisággal tiltakozott az első és második zsidótörvény számos kibúvót megengedő végrehajtása ellen. A nyilaskeresztes képviselőkkel összhangban követelte, hogy rekesszék ki a zsidókat a gazdasági élet minden területéről. Több ízben kifejtette, hogy össze kell hangolni a kül- és belpolitikát, tengelybarátnak kell lennünk nemcsak külpolitikailag, hanem a nemzetszervezés belső alapelveiben is.

Rajniss 1941 májusától a Magyar Futár című politikai hetilap fő- és felelős szerkesztője lett. A lap szöveges rovatait, így a „Hétről hétre” glosszáit, valamint a „Hadijelentés, csaták, új fordulatok” című, két oszlopos aktuális háborús beszámolóit rendszerint maga a főszerkesztő írta. Lapja szellemiségét angolszász- és szovjetellenesség, valamint antiszemitizmus jellemezte. A Magyar Futár fő vonzerejét az érdekfeszítő, izgalmas háborús képanyag szolgáltatta.

Példányszáma meghaladta a félmilliót.

Rajniss 1944 szeptemberében egyik szervezője lett a háborúból való alkotmányellenes „kiugrást” megakadályozni szándékozó Törvényhozók Nemzeti Szövetségének, amely magában foglalta a Nyilaskeresztes Párt, a Magyar Megújulás Pártja, a Magyar Nemzetiszocialista Párt és a kormánypárt hasonlóan gondolkodó képviselőit. A Nemzeti Szövetség megalakulását előkészítő tárgyalások során került sor Szálasi és Rajniss kibékülésére, „békekötésére” szeptember 17-én.

A hungarista hatalomátvétel után, 1944. október 16-án létrejött a három tagú kormányzótanács, amelynek egyik tagja – Beregfyn és Csián kívül – Rajniss Ferenc lett. Emellett a szintén október 16-án alakult Szálasi-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, és lehetőségeihez képest mindent megtett a középiskolai és egyetemi ifjúság nemzeti szellemű neveléséért. Egyik fő kezdeményezője volt a Műszaki Egyetemen tanuló hallgatók németországi áttelepítésének. Így kerültek az egyetemisták Drezda külvárosába, ahol – csodával határos módon – túlélték a február 13-i és 14-i három hullámban végrehajtott angolszász terrorbombázást.

Rajniss minisztersége alatt gyakran került konfliktusba Szálasival, mert nem tudta elfogadni a hungarista uralom társadalmi tartalmát, a széles néptömegek bevonását a politikába. De teljesen megegyezett a felfogása Szálasival abban, hogy a háborút Németország oldalán a végsőkig folytatni kell.

Rajniss a nemzetvezetővel az 1945. február 23-i Koronatanácson lezajló utolsó összetűzést követően miniszterségéről és a Kormányzótanácsban betöltött tagságáról lemondott, és március 7-én megkapta Szálasitól a hivatalos felmentést. (A Kormányzótanácsban utódja Gera József lett.)

Rajniss neve 1945 nyarán már ott szerepelt a „háborús főbűnösök” listáján. Népbírósági pere 1945. november 28-december 7. között zajlott le a „Népbíróság” előtt.

„Háborús és népellenes bűntettekért” első fokon kötél általi halálra ítélték. Másodfokon a „Népbíróságok Országos Tanácsa” 1946. február 28-án jóváhagyta az ítéletet, és szótöbbséggel úgy döntött, hogy nem ajánlja kegyelemre. Tildy Zoltán köztársasági elnök 1946. február 9-én kegyelemből engedélyezte, hogy a halálos ítéletet ne kötél, hanem golyó által hajtsák végre.

A kivégzésre 1946. március 12-én került sor, Szálasi Ferenccel és társaival egy napon, reggel 8 órakor. A kivégző osztag golyói először nem sebezték halálra, csak megsebesítették. A földön fekvő Rajniss vizet kért. Erre odaszaladt több zsidó, leköpték és így kiáltottak: „Itt a víz, igyál!” Ezt követően a kivégzők parancsnoka egész közelről végzett vele.

Ez a szégyenletes, perverz jelenet jól példázza azt a féktelen bosszúállást, amely 1945. május 9-én rászakadt Európára, s amely még fokozottabb mértékben nyilvánult meg Szálasi Ferenc és társai 1946. március 12-i délutáni kivégzésén.

Rajniss Ferencet nem egy illetékes bíróság törvényes és igazságos ítélete alapján végezték ki, hanem életét a hatalmat idegen segítséggel bitorló nemzetellenes terrorrendszer golyója oltotta ki. Ezért ő is a nemzet vértanúja.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Robert Rundo, az amerikai fehér nacionalista Rise Above Movement társalapítóját a Los Angeles-i Megyei Kerületi Bíróságon fogják meghurcolni, mert a hatóságok szerint „erőszakos lázadásokat” szervezett.

Túlságosan roncsolódtak azok a kéz- és lábnélküli emberi csontvázak, amelyekre Hitler keleti fronti főhadiszállásánál, a mai Lengyelország területén leltek, így lehetetlen megállapítani az áldozatok kilétét, illetve haláluk okát.

Másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Győri Törvényszék azt a 17 éves kapuvári diákot, aki  állítólag halállistát készített és egy „neonáci” jelzővel leírt internetes csoportban azt írta tavaly ősszel, hogy másnap megöli osztálytársát a származása miatt.

Kijut az Európai Parlamentbe az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis. Olasz lapok szerint ezzel az ellene indult eljárásnak is vége a mentelmi jogának köszönhetően.

Biden amerikai elnök az egyik beszédében azt mondta, hogy „Trump és republikánus hívei egy szélsőséget képviselnek, amely köztársaságunk alapelveit fenyegeti”. Ezzel a megosztó és kirekesztő kijelentésével a Reuter/Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka egyetértett.

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

Szigorúbb fellépést kér számos zsidó szupremácista prominens a TikTok vezetőitől „a platformon elharapózó antiszemita tartalmak ellen”.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

Egy fehér fajvédő aktivista három négert lőtt agyon a floridai Jacksonville-ben lévő boltban, egy korábbi rasszista akció évfordulóján.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 15-én 15 óra 30 perckor.

Az antifa támadások másodrendű vádlottját, Tobias E.-t a tanács egy év tíz hónapra ítélte, de akár hamarosan szabadulhat is. Ő ismerte el egyedüliként az ügyészségi váddal egyezően a bűncselekményeit, de az ítéletet már nem fogadta el.