Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A bolsevik terror legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács.

A szimbólum alapvető jelentésének – munkás-paraszt szolidaritás – megfejtése nem igényel különösebb detektívmunkát, a felszín alatt azonban rejtett, másodlagos üzenetek is megbújhatnak. A szálak az ősi mitológiákig és szabadkőművességig vezetnek vissza.


Az ekét váltotta a sarló

Karl Marx idejében a zsidó filozófus eszméiből kinőtt munkásmozgalmak még nem ismerték a sarló-kalapács motívumát, a jelkép csak a 19. század utolsó évtizedeiben terjedt el, és akkor is más formákban: kezdetben inkább az eke és a kalapács kettős szimbólumát használták a marxista szervezetek, előbbi a „szegényparasztságot”, utóbbi pedig a „kétkezi munkásokat” jelképezte. Ismert volt még a vasvilla-kalapács és a gereblye-kalapács motívum is, a szocialista-köztársaságpárti Ír Polgári Hadsereg pedig egy karddal és nyolcágú csillagokkal felvértezett ekét használt jelvényként az 1910-es években.

Az 1917-es oroszországi bolsevik hatalomátvételt követően Vlagyimir Lenin, az újonnan létrejött kommunista állam vezetője és Anatolij Lunacsarszkij, a bolsevikok művelődésért felelős népi komisszárja szerettek volna egy látványos és könnyen megjegyezhető címermotívumot kreálni Szovjet-Oroszország számára, ezért pályázatot írtak ki képzőművészeknek a dizájn megalkotására. A győztes pályaművet a 33 éves orosz festő, Jevgenyij Ivanovics Kamzolkin készítette, aki 1918 áprilisában mutatta be az eredetileg a május elsejei ünnepségekre dekorációs elemnek szánt sarló-kalapácsot.

A művész egyszerű oknál fogva változtatta az ekét sarlóvá: utóbbit sokkal könnyebb volt lerajzolni, ezáltal a logó gyorsan és egyszerűen sokszorosíthatóvá, továbbá hatásosabbá és könnyebben megjegyezhetővé is vált. Néhány hónappal később a szovjetek ötödik összoroszországi kongresszusa hivatalos áldását adta a motívumra, 1923-ban pedig az újonnan alakult gigantikus kommunista államszövetség, a Szovjetunió is elfogadta jelképeként a sarló-kalapácsot, amely a szovjet zászlóba és címerbe is belekerült a vörös csillag mellett.


Szabadkőműves- vagy ősi mitikus jelképeket vett alapul?

Egyes kultúrtörténészek azonban úgy vélik, megalkotója egyéb, rejtett jelentéseket is beletett a kommunizmust és a szovjet államot jelképező szimbólumba. A jómódú kereskedő édesapától származó Kamzolkin sohasem szimpatizált különösebben a kommunista eszmékkel, ellenben mélyen vallásos embernek számított, és 10 évig tagja volt a szabadkőműves Leonardo da Vinci Társaságnak, ahol alaposan tanulmányozhatta az ősi szimbólumokat és azok jelentéseit.

A sarló-kalapács hasonlít két szabadkőműves-motívumra, a vésőre és a kalapácsra, melyek a célt, illetve annak kivitelezését szimbolizálják, az európai mitológiákban ugyanakkor a kalapács az agresszív, mindenre elszánt férfierőt testesíti meg, nem véletlen, hogy a görögöknél a kovácsok istene, Héphaisztosz, az ősi szlávoknál a világosság és a tűz istene, Szvarog, a germánoknál pedig a mennydörgésisten, Thor elsődleges, állandó kellékeként van jelen. A hindu és kínai kultúrában a kalapács szintén fontos jelentést hordoz, a gonosz felett aratott győzelem szimbóluma.

A sarló ellenben számos vallásban és kultúrában a gonosz és a pusztulás jelképe, a középkori Európában például a megtestesített Halál eredetileg nem kaszával, hanem sarlóval a kezében volt ismert, az aratás motívumát pedig a kereszténység a test halálával és a lélek eltávozásával, Istenhez vándorlásával kapcsolta össze. A régi szlávoknál és a hindu vallásban a sarló gyakran a negatív istenségek kelléke, előbbi esetében Morana, a tél és a halál istennője, utóbbiban Káli halálistennő tart a bal kezében sarlószerű eszközt.


Az osztrák címerben is megjelenik a két motívum

Vajon Kamzolkin szándékosan, a felsorolt jelentések miatt választotta épp ezt a jelképet a szovjet állam számára? Mindez természetesen puszta feltételezés, melyet az 1957-ben elhunyt művész sohasem igazolt vagy cáfolt meg, ezért az utókor fantáziájára van bízva, ki mennyire hisz a rejtett vagy inkább odaképzelt titkos szándékban.

Egy másik – inkább ironikus, mintsem komolyan vehető – értelmezés Jurij Gauthier történész-filozófustól származik, aki 1921-ben azt írta a naplójában, az orosz molot-szerp („kalapács-sarló”) szóösszetétel visszafelé olvasva presztolom, vagyis „trónnal”, amely a bolsevikok által alkalmazott despota módszerekre utalhat burkolt formában.

A sarló-kalapács szimbólumával ma, a keleti blokk bukása után 30 évvel is sok helyütt találkozhatunk, a kínai kommunista állampárt például zászlajában szerepelteti az egykori szovjet jelképet, és érdekes módon az 1919 óta használatos osztrák címerben szereplő fekete sas is a parasztságot és munkásságot jelképező sarlót, illetve kalapácsot tart a két lábában.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

Vasárnap ismét a demokrácia csodálatos működéséről tettek tanúbizonyságot a héber rend őrei az egykori Németországban.

A Denisz Kapusztyin vezette Orosz Önkéntes Hadtest (RVC) állítása szerint több, Oroszországban végrehajtott támadást vitt véghez 2022-es megalakulása óta, ám nem ő az egyetlen, aki orosz gyökerű, s ukrán oldalon harcoló fegyveres csoportot vezet.

A keleti fronton zajlott pokoli harcok helyszíneiről még a mai napig is kerülnek elő emberi maradványok, harcfelszerelések és akár teljes harcjárművek is.

Tíz éve, hogy elhalkultak a „rózsaszínű tapsok”. Tíz éve, hogy barátunk és bajtársunk, a Titkolt Ellenállás egykori énekese, Cseresznye György végleg itt hagyta földi életét és a Hadak Útjára költözött – kezdődik a beszámoló a Légió Hungária lapján.

A rendőrök elfogták két feltételezett kivitelezőjét a hétfőn történt józsefvárosi rajtaütésnek, ahol öt-hat kapucnis, feketébe öltözött aktivista vette kezelésbe a Fáklya nevű szélsőséges baloldali szervezet vetítését a józsefvárosi „Kesztyűgyár” nevezetű közösségi házban.

Most, hogy az amerikai kormány félhivatalos szócsövének számító The Washington Post megszellőztette a hírt, szinte már biztosra vehető, hogy az USA egy újabb megnyerhetetlen háborús kalandra készül a Közel-Keleten, ezúttal a jemeni húszik ellen, akiket a napokban ismét terrorszervezetnek nyilvánított, miután három éve éppen a Biden-kormány levette őket erről a listáról.

Egy szentesi patrióta még tavaly decemberben az ablakában tett közszemlére egy horogkeresztes zászlót, emiatt „önkényuralmi jelkép” használatának vétsége miatt ütöttek rajta otthonában.

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.

Korábban röviden – a „tudományos” értékéhez mérten – már szó esett egy bizonyos Robin DiAngelóról annak kapcsán, hogy az ő agyszüleménye a woke-izmus bibliájának számító White Fragility (Fehér törékenység) című könyv.

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.

Azonnali hatállyal hazaküldtek hét ukrán katonát, akik a Bundeswehrnél vettek részt kiképzésen, mivel Németországban törvény tiltja szinte minden jobboldali vagy hazafias szimbólum használatát.

Az USA-ban egyre több fehér gyakorolja a kereszténység „afrikanizált” változatát, az ún. karizmatikus (evangéliumi) protestantizmust.