Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.
A német szövetséges Magyar Királyság katonai alakulatai is részt vettek a kezdeti támadó hadműveletekben, köztük a nyíregyházi 4. huszárezred is, a Hadik-huszárok.
1941. júliusára a harcok már mélyen a szovjet területeken zajlottak. Ekkorra a huszárok is már a Sztálin-vonalnál küzdöttek, ahol sikerrel estek át a tűzkeresztségen. De kik is voltak a nyíregyházi huszárok?
Az 1848-49-es szabadságharcot követően semmilyen önálló magyar katonai alakulat nem létezhet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az 1867-es kiegyezés során viszont a magyar uralkodó osztálynak sikerül elérnie I. Ferenc József császárnál és az udvari katonai köröknél a magyar királyi honvédség létrehozását. Egészen az I. világháborúig a honvédség alacsony létszámú, másodrendű alakulat volt, aminek feladata háború idején a császári és királyi közös hadsereg támogatása, míg békeidőben a belrend és a biztonság fenntartása volt. Viszont vezényleti nyelve már a magyar és tisztjei csak magyar állampolgárok lehetnek. Kezdetben két fegyverneme volt mindössze, a gyalogság 82 zászlóaljjal és a lovasság 28 huszár- és 4 dzsidásszázaddal.
Honvéd és közös huszárok nyíregyházán a Városháza előtt az 1890-es években
1869-ben kezdődik meg az első honvéd alakulatok megszervezése. Ekkor kerül az elsők között Nyíregyházára a Magyar királyi szabolcsi 41. honvéd zászlóalj valamint a Magyar királyi hajdúsági 15. lovasszázad. 1875-ig számos más alakulat is megfordul a városban, de innentől kezdve már csak lovassági alakulatok állomásoznak itt. Az „5-ös huszárok”, a Magyar királyi 5. honvéd huszárezred alakulatai, majd 1891-től a teljes Császári és királyi 14. huszárezred állomásozik a városban, amiket szervezetileg és állományilag is szétzilál az első világháború elvesztése és a Tiszántúl román megszállása 1919-ben.
1919. decemberében Oehm Tivadar alezredes – korábbi „14-es huszár” tiszt - parancsnoksága alatt Miskolcon megalakul a Duna-Tiszaközi 4. huszárezred, ami 1920. márciusában - miután a román királyi csapatok kivonultak a Tiszántúlról és így Nyíregyházáról is – vonul be a városba más fegyvernemi egységekkel együtt. 1930. március 1-től kezdődően az ezred gróf Hadik András tábornagy nevét veszi fel, amit szeptembertől a kaszárnyájuk is visel.
|
|
|
|
|
|
A Magyar királyi Hadik András 4. honvéd huszárezred a két világháború között végig a városban állomásozik. 1938 és 1941 között az 1. lovasdandár keretében részt vesz a bécsi döntések értelmében visszakerült területek visszacsatolásában. 1938. novemberében a Felvidékre, 1939. tavaszán Kárpátaljara, 1940. szeptemberében pedig Észak-Erdélybe és a Székelyföldre vonulnak be.
1941. április 11-én Jugoszlávia ellen indulnak a Hadik-huszárok. A jugoszláv csapatok a német sikerek hatására a magyar haderők elöl is visszavonulnak és a huszárok szinte zavartalanul fejezik be a Bácska, Muraköz és baranyai háromszög megszállását április 13-án. 1941. június 22-én a Német Birodalom megtámadja a Szovjetuniót. 1941. június 26-án légitámadás éri Kassát, amit a szovjeteknek tulajdonítanak és ezen ok miatt még aznap a Magyar Királyság hadat üzen a Szovjetuniónak és egyúttal csatlakozik a német Barbarossa hadművelethez.
A 4/I. huszárosztály tisztikara Kárpátalja visszacsatolásakor
A 4. huszárezred 1941. június 27-én reggel kapja meg a részleges mozgósítási parancsot, majd 29-én a vasúti szállításra vonatkozó parancsot. A felvonulási területet július 1-én érik el és 4-én délután indulnak meg a Tátrahágó irányába. A Szovjetunió elleni támadó magyar seregtestet, a "Kárpát csoportot", a 8. határvadász dandár, az 1. hegyidandár, valamint egy gyorshadtest alkotja. A gyorshadtestbe tartozik az 1. lovasdandár is a Hadik-huszárokkal együtt. A Tatárhágón történt nehéz áttörés után a gyorshadtest feladta a német 17. hadsereg déli szárnyának biztosítása lesz. Július 18-án Halajkovcenál éri el az 4. huszárezred a Sztálin-vonalat, ahol két napos harcban esik át a tűzkeresztségen. 3 halottat, 2 súlyos és 3 könnyű sebesültet és 2 eltüntet vesztenek. Az eddig eltelt nyolc menet- és kilenc ütközetnap alatt az 1. lovasdandár nem kis teljesítményként 585 kilométert tett meg. Ezután a Bug folyó környékén vívott csaták következnek, ahol az ezred derekasan helyt áll és kiveszi a részét a nyikolajevi győzelemben, ami után sikerrel kelnek át a Bug folyón és folytatják az előre nyomulást. A folyamatosan harcban álló lovasdandár leváltása 1941. október 6-án kezdődik meg. Az első szállítmányok 1941. november 3-án, míg az utolsók november 8-án érkeznek meg Nyíregyházára, ahol a lakosok örömmel és büszkeséggel fogadják a huszárokat. Az ezred 32 menet- és 21 ütközetnap alatt több mint 1.600 kilométert tett meg lóháton, s ez idő alatt a hadinaplója alapján: „Megvívta közben 1941. július 18-19-én Halajkovcénál az első harcát, amikor átesett a tűzkeresztségen, majd augusztus 2-8 között a Bug-menti harcok, kapitanovkai pacifikáló harcok, augusztus 15-17-én a Mihajlovka környéki nehéz harcokat, és szeptember 10-től október 3-ig a Dnyeper-menti folyamvédelem idegőrlő nehéz napjait. Mindannyi harci nap győzelemmel végződött és mindengyik a maga hőseit adta az ezrednek, akik a végtelen orosz síkságon közös sírban alusszák a hősök halhatatlan álmát".
Huszár géppuskásállás az "5-ös huszároknál" a Pripjaty mocsarakban
1942-1943 viszonylagos nyugalomban telik, de a Magyar Királyság 1944. március 19-i német megszállását követően, német nyomásra, az ezred az 1. lovashadoszály keretében a Pripjaty mocsarakban vetik be. A kemény harcok alaposan megtépázzák a Hadik-ezredet is, aminek a vesztesége 1944. augusztusára élőerőben eléri a 30%-ot, felszerelés és fegyverzet tekintetében pedig a 80-90%-ot. Kivonják a frontról és Varsótól északra küldik feltöltésre, majd innen indul vissza magyar területre. Szeptember végén és október során a Duna-Tisza közén folytat védekező és halogató harcokat. 1944. november 1-én a teljes – új nevén - 1. honvéd huszárhadosztályt kivonják feltöltésre Budapestre, ahol a hadosztály és a 4. huszárezred zöme is a szovjet bekerítésben reked. Az ezred II. osztályának maradéka súlyos harcok után 1944. december végén a Széna téren esik szovjet fogságba.
1945. januárjában a Csallóközben viszont javában folyik az 1. honvéd huszárhadosztály újjászervezése a bekerítésből kimenekült- és pótegységekből. A 4. huszárezred is ismét felállításra kerül, de már csak nagyon gyenge osztály szintű szervezettel. Szinte azonnal, még januárban harcba is vetik őket a Vértesben, majd egy rövid február végi – március elejei pihenő után folyamatosan védekezve vonulnak vissza a Vörös Hadsereg elől a Rába vonala mögé. A hadosztály 1945. március 29-én lépi át az osztrák határt, majd 1945. májusában Felső-Ausztriában esik amerikai fogságba. Itt ér végül véget a nyíregyházi huszárok, a Hadik-huszárok harca is, akik végig keményen harcoltak és kitartottak, hűen ápolták a huszár szellemet és hagyományokat.
Felhasznált irodalom:
Bene János – A nyíregyházi huszárok (1991)
A magyar huszárság története - Az első magyar huszártörténeti konferencia, Nyíregyháza (2004)
|
|
|
|
|
|
