Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

A német szövetséges Magyar Királyság katonai alakulatai is részt vettek a kezdeti támadó hadműveletekben, köztük a nyíregyházi 4. huszárezred is, a Hadik-huszárok.

1941. júliusára a harcok már mélyen a szovjet területeken zajlottak. Ekkorra a huszárok is már a Sztálin-vonalnál küzdöttek, ahol sikerrel estek át a tűzkeresztségen. De kik is voltak a nyíregyházi huszárok?

Az 1848-49-es szabadságharcot követően semmilyen önálló magyar katonai alakulat nem létezhet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az 1867-es kiegyezés során viszont a magyar uralkodó osztálynak sikerül elérnie I. Ferenc József császárnál és az udvari katonai köröknél a magyar királyi honvédség létrehozását. Egészen az I. világháborúig a honvédség alacsony létszámú, másodrendű alakulat volt, aminek feladata háború idején a császári és királyi közös hadsereg támogatása, míg békeidőben a belrend és a biztonság fenntartása volt. Viszont vezényleti nyelve már a magyar és tisztjei csak magyar állampolgárok lehetnek. Kezdetben két fegyverneme volt mindössze, a gyalogság 82 zászlóaljjal és a lovasság 28 huszár- és 4 dzsidásszázaddal.

Honvéd és közös huszárok nyíregyházán a Városháza előtt az 1890-es években

1869-ben kezdődik meg az első honvéd alakulatok megszervezése. Ekkor kerül az elsők között Nyíregyházára a Magyar királyi szabolcsi 41. honvéd zászlóalj valamint a Magyar királyi hajdúsági 15. lovasszázad. 1875-ig számos más alakulat is megfordul a városban, de innentől kezdve már csak lovassági alakulatok állomásoznak itt. Az „5-ös huszárok”, a Magyar királyi 5. honvéd huszárezred alakulatai, majd 1891-től a teljes Császári és királyi 14. huszárezred állomásozik a városban, amiket szervezetileg és állományilag is szétzilál az első világháború elvesztése és a Tiszántúl román megszállása 1919-ben.

1919. decemberében Oehm Tivadar alezredes – korábbi „14-es huszár” tiszt - parancsnoksága alatt Miskolcon megalakul a Duna-Tiszaközi 4. huszárezred, ami 1920. márciusában - miután a román királyi csapatok kivonultak a Tiszántúlról és így Nyíregyházáról is – vonul be a városba más fegyvernemi egységekkel együtt. 1930. március 1-től kezdődően az ezred gróf Hadik András tábornagy nevét veszi fel, amit szeptembertől a kaszárnyájuk is visel.

A Magyar királyi Hadik András 4. honvéd huszárezred a két világháború között végig a városban állomásozik. 1938 és 1941 között az 1. lovasdandár keretében részt vesz a bécsi döntések értelmében visszakerült területek visszacsatolásában. 1938. novemberében a Felvidékre, 1939. tavaszán Kárpátaljara, 1940. szeptemberében pedig Észak-Erdélybe és a Székelyföldre vonulnak be.

1941. április 11-én Jugoszlávia ellen indulnak a Hadik-huszárok. A jugoszláv csapatok a német sikerek hatására a magyar haderők elöl is visszavonulnak és a huszárok szinte zavartalanul fejezik be a Bácska, Muraköz és baranyai háromszög megszállását április 13-án. 1941. június 22-én a Német Birodalom megtámadja a Szovjetuniót. 1941. június 26-án légitámadás éri Kassát, amit a szovjeteknek tulajdonítanak és ezen ok miatt még aznap a Magyar Királyság hadat üzen a Szovjetuniónak és egyúttal csatlakozik a német Barbarossa hadművelethez.

A 4/I. huszárosztály tisztikara Kárpátalja visszacsatolásakor

A 4. huszárezred 1941. június 27-én reggel kapja meg a részleges mozgósítási parancsot, majd 29-én a vasúti szállításra vonatkozó parancsot. A felvonulási területet július 1-én érik el és 4-én délután indulnak meg a Tátrahágó irányába. A Szovjetunió elleni támadó magyar seregtestet, a "Kárpát csoportot", a 8. határvadász dandár, az 1. hegyidandár, valamint egy gyorshadtest alkotja. A gyorshadtestbe tartozik az 1. lovasdandár is a Hadik-huszárokkal együtt. A Tatárhágón történt nehéz áttörés után a gyorshadtest feladta a német 17. hadsereg déli szárnyának biztosítása lesz. Július 18-án Halajkovcenál éri el az 4. huszárezred a Sztálin-vonalat, ahol két napos harcban esik át a tűzkeresztségen. 3 halottat, 2 súlyos és 3 könnyű sebesültet és 2 eltüntet vesztenek. Az eddig eltelt nyolc menet- és kilenc ütközetnap alatt az 1. lovasdandár nem kis teljesítményként 585 kilométert tett meg. Ezután a Bug folyó környékén vívott csaták következnek, ahol az ezred derekasan helyt áll és kiveszi a részét a nyikolajevi győzelemben, ami után sikerrel kelnek át a Bug folyón és folytatják az előre nyomulást. A folyamatosan harcban álló lovasdandár leváltása 1941. október 6-án kezdődik meg. Az első szállítmányok 1941. november 3-án, míg az utolsók november 8-án érkeznek meg Nyíregyházára, ahol a lakosok örömmel és büszkeséggel fogadják a huszárokat. Az ezred 32 menet- és 21 ütközetnap alatt több mint 1.600 kilométert tett meg lóháton, s ez idő alatt a hadinaplója alapján: „Megvívta közben 1941. július 18-19-én Halajkovcénál az első harcát, amikor átesett a tűzkeresztségen, majd augusztus 2-8 között a Bug-menti harcok, kapitanovkai pacifikáló harcok, augusztus 15-17-én a Mihajlovka környéki nehéz harcokat, és szeptember 10-től október 3-ig a Dnyeper-menti folyamvédelem idegőrlő nehéz napjait. Mindannyi harci nap győzelemmel végződött és mindengyik a maga hőseit adta az ezrednek, akik a végtelen orosz síkságon közös sírban alusszák a hősök halhatatlan álmát".

Huszár géppuskásállás az "5-ös huszároknál" a Pripjaty mocsarakban

1942-1943 viszonylagos nyugalomban telik, de a Magyar Királyság 1944. március 19-i német megszállását követően, német nyomásra, az ezred az 1. lovashadoszály keretében a Pripjaty mocsarakban vetik be. A kemény harcok alaposan megtépázzák a Hadik-ezredet is, aminek a vesztesége 1944. augusztusára élőerőben eléri a 30%-ot, felszerelés és fegyverzet tekintetében pedig a 80-90%-ot. Kivonják a frontról és Varsótól északra küldik feltöltésre, majd innen indul vissza magyar területre. Szeptember végén és október során a Duna-Tisza közén folytat védekező és halogató harcokat. 1944. november 1-én a teljes – új nevén - 1. honvéd huszárhadosztályt kivonják feltöltésre Budapestre, ahol a hadosztály és a 4. huszárezred zöme is a szovjet bekerítésben reked. Az ezred II. osztályának maradéka súlyos harcok után 1944. december végén a Széna téren esik szovjet fogságba.

1945. januárjában a Csallóközben viszont javában folyik az 1. honvéd huszárhadosztály újjászervezése a bekerítésből kimenekült- és pótegységekből. A 4. huszárezred is ismét felállításra kerül, de már csak nagyon gyenge osztály szintű szervezettel. Szinte azonnal, még januárban harcba is vetik őket a Vértesben, majd egy rövid február végi – március elejei pihenő után folyamatosan védekezve vonulnak vissza a Vörös Hadsereg elől a Rába vonala mögé. A hadosztály 1945. március 29-én lépi át az osztrák határt, majd 1945. májusában Felső-Ausztriában esik amerikai fogságba. Itt ér végül véget a nyíregyházi huszárok, a Hadik-huszárok harca is, akik végig keményen harcoltak és kitartottak, hűen ápolták a huszár szellemet és hagyományokat.

Felhasznált irodalom:
Bene János – A nyíregyházi huszárok (1991)
A magyar huszárság története - Az első magyar huszártörténeti konferencia, Nyíregyháza (2004)

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Minden vádpontban bűnösnek találták azt a fehér patriótát, aki az Egyesült Államok történetének egyik „legsúlyosabb” zsidóellenes támadásában 11 embert lőtt le egy pittsburghi zsinagógában.

Megszüntette a rendőrség a „tiltott önkényuralmi jelkép használata” miatti nyomozást Szálasi Ferencné sírjának ügyében – derül ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatásából.

Másképp alakulhatott volna a második világháború és vele együtt a világtörténelem, ha Adolf Hitler tervei szerint megszállják németek a Wight-szigetet – írja We March Against England: Operation Sea Lion, 1940-41 című könyvében Robert Forczyk hadtörténész.

Tasmania a zsidó-liberális média tálalása szerint „történelmet írt azzal, hogy Ausztrália első államaként betiltotta a náci tisztelgést”.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.

72 éves korában meghalt Michael Knape, a berlini rendőrség korábbi főnöke, akit csak „neonácivadásznak”, illetve „kemény kutyának” hívtak.

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Adolf Hitler ceruzájáért 5400 fontot adtak egy árverésen, ami miatt a zsidó-liberális sajtó a teljes glóbuszon ajvékolt egy sort.

Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő.

Vilhelm Junnila, Finnország gazdasági minisztere azzal viccelődött, hogy a parlamenti választásokon a 88-as lett az ő jelölti száma, amelyet a finn választási bizottság véletlenszerűen osztott ki neki.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Miután fogságom 52. napján, 1945. március 15-én elhagytuk a gödöllői poklot, csalárd módon áthajtottak bennünket Budapest helyett Monoron át Ceglédre.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Az osztrák kormány bejelentése szerint 2025-re elkészülhet az épület felújítása, és 2026-ban kezdődhet meg benne a munka.

A brazil szövetségi rendőrség szerint 2019 óta megugrott a „neonácizmusra való felbujtás” miatt indított nyomozások száma, amely idén is „jelentős növekedést” mutat.

A szovjet Vörös Hadsereg hordái előtti „méltóságteljes tiszteletadás” biztosítása érdekében tilos orosz vagy ukrán zászlóval megjelenni a berlini szovjet emlékműveknél a Nagynémet Birodalom leverésének 78. évfordulóján tartandó rendezvényeken.

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter és főügyész úgy döntött, hogy szabadon enged egy 21 éves patriótát, akit három év börtönre ítéltek, amiért a 2020-as poznani pride-on összetűzésbe keveredett egy deviánssal.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.