Kövess minket -on és -en!

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

A német szövetséges Magyar Királyság katonai alakulatai is részt vettek a kezdeti támadó hadműveletekben, köztük a nyíregyházi 4. huszárezred is, a Hadik-huszárok.

1941. júliusára a harcok már mélyen a szovjet területeken zajlottak. Ekkorra a huszárok is már a Sztálin-vonalnál küzdöttek, ahol sikerrel estek át a tűzkeresztségen. De kik is voltak a nyíregyházi huszárok?

Az 1848-49-es szabadságharcot követően semmilyen önálló magyar katonai alakulat nem létezhet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az 1867-es kiegyezés során viszont a magyar uralkodó osztálynak sikerül elérnie I. Ferenc József császárnál és az udvari katonai köröknél a magyar királyi honvédség létrehozását. Egészen az I. világháborúig a honvédség alacsony létszámú, másodrendű alakulat volt, aminek feladata háború idején a császári és királyi közös hadsereg támogatása, míg békeidőben a belrend és a biztonság fenntartása volt. Viszont vezényleti nyelve már a magyar és tisztjei csak magyar állampolgárok lehetnek. Kezdetben két fegyverneme volt mindössze, a gyalogság 82 zászlóaljjal és a lovasság 28 huszár- és 4 dzsidásszázaddal.

Honvéd és közös huszárok nyíregyházán a Városháza előtt az 1890-es években

1869-ben kezdődik meg az első honvéd alakulatok megszervezése. Ekkor kerül az elsők között Nyíregyházára a Magyar királyi szabolcsi 41. honvéd zászlóalj valamint a Magyar királyi hajdúsági 15. lovasszázad. 1875-ig számos más alakulat is megfordul a városban, de innentől kezdve már csak lovassági alakulatok állomásoznak itt. Az „5-ös huszárok”, a Magyar királyi 5. honvéd huszárezred alakulatai, majd 1891-től a teljes Császári és királyi 14. huszárezred állomásozik a városban, amiket szervezetileg és állományilag is szétzilál az első világháború elvesztése és a Tiszántúl román megszállása 1919-ben.

1919. decemberében Oehm Tivadar alezredes – korábbi „14-es huszár” tiszt - parancsnoksága alatt Miskolcon megalakul a Duna-Tiszaközi 4. huszárezred, ami 1920. márciusában - miután a román királyi csapatok kivonultak a Tiszántúlról és így Nyíregyházáról is – vonul be a városba más fegyvernemi egységekkel együtt. 1930. március 1-től kezdődően az ezred gróf Hadik András tábornagy nevét veszi fel, amit szeptembertől a kaszárnyájuk is visel.

A Magyar királyi Hadik András 4. honvéd huszárezred a két világháború között végig a városban állomásozik. 1938 és 1941 között az 1. lovasdandár keretében részt vesz a bécsi döntések értelmében visszakerült területek visszacsatolásában. 1938. novemberében a Felvidékre, 1939. tavaszán Kárpátaljara, 1940. szeptemberében pedig Észak-Erdélybe és a Székelyföldre vonulnak be.

1941. április 11-én Jugoszlávia ellen indulnak a Hadik-huszárok. A jugoszláv csapatok a német sikerek hatására a magyar haderők elöl is visszavonulnak és a huszárok szinte zavartalanul fejezik be a Bácska, Muraköz és baranyai háromszög megszállását április 13-án. 1941. június 22-én a Német Birodalom megtámadja a Szovjetuniót. 1941. június 26-án légitámadás éri Kassát, amit a szovjeteknek tulajdonítanak és ezen ok miatt még aznap a Magyar Királyság hadat üzen a Szovjetuniónak és egyúttal csatlakozik a német Barbarossa hadművelethez.

A 4/I. huszárosztály tisztikara Kárpátalja visszacsatolásakor

A 4. huszárezred 1941. június 27-én reggel kapja meg a részleges mozgósítási parancsot, majd 29-én a vasúti szállításra vonatkozó parancsot. A felvonulási területet július 1-én érik el és 4-én délután indulnak meg a Tátrahágó irányába. A Szovjetunió elleni támadó magyar seregtestet, a "Kárpát csoportot", a 8. határvadász dandár, az 1. hegyidandár, valamint egy gyorshadtest alkotja. A gyorshadtestbe tartozik az 1. lovasdandár is a Hadik-huszárokkal együtt. A Tatárhágón történt nehéz áttörés után a gyorshadtest feladta a német 17. hadsereg déli szárnyának biztosítása lesz. Július 18-án Halajkovcenál éri el az 4. huszárezred a Sztálin-vonalat, ahol két napos harcban esik át a tűzkeresztségen. 3 halottat, 2 súlyos és 3 könnyű sebesültet és 2 eltüntet vesztenek. Az eddig eltelt nyolc menet- és kilenc ütközetnap alatt az 1. lovasdandár nem kis teljesítményként 585 kilométert tett meg. Ezután a Bug folyó környékén vívott csaták következnek, ahol az ezred derekasan helyt áll és kiveszi a részét a nyikolajevi győzelemben, ami után sikerrel kelnek át a Bug folyón és folytatják az előre nyomulást. A folyamatosan harcban álló lovasdandár leváltása 1941. október 6-án kezdődik meg. Az első szállítmányok 1941. november 3-án, míg az utolsók november 8-án érkeznek meg Nyíregyházára, ahol a lakosok örömmel és büszkeséggel fogadják a huszárokat. Az ezred 32 menet- és 21 ütközetnap alatt több mint 1.600 kilométert tett meg lóháton, s ez idő alatt a hadinaplója alapján: „Megvívta közben 1941. július 18-19-én Halajkovcénál az első harcát, amikor átesett a tűzkeresztségen, majd augusztus 2-8 között a Bug-menti harcok, kapitanovkai pacifikáló harcok, augusztus 15-17-én a Mihajlovka környéki nehéz harcokat, és szeptember 10-től október 3-ig a Dnyeper-menti folyamvédelem idegőrlő nehéz napjait. Mindannyi harci nap győzelemmel végződött és mindengyik a maga hőseit adta az ezrednek, akik a végtelen orosz síkságon közös sírban alusszák a hősök halhatatlan álmát".

Huszár géppuskásállás az "5-ös huszároknál" a Pripjaty mocsarakban

1942-1943 viszonylagos nyugalomban telik, de a Magyar Királyság 1944. március 19-i német megszállását követően, német nyomásra, az ezred az 1. lovashadoszály keretében a Pripjaty mocsarakban vetik be. A kemény harcok alaposan megtépázzák a Hadik-ezredet is, aminek a vesztesége 1944. augusztusára élőerőben eléri a 30%-ot, felszerelés és fegyverzet tekintetében pedig a 80-90%-ot. Kivonják a frontról és Varsótól északra küldik feltöltésre, majd innen indul vissza magyar területre. Szeptember végén és október során a Duna-Tisza közén folytat védekező és halogató harcokat. 1944. november 1-én a teljes – új nevén - 1. honvéd huszárhadosztályt kivonják feltöltésre Budapestre, ahol a hadosztály és a 4. huszárezred zöme is a szovjet bekerítésben reked. Az ezred II. osztályának maradéka súlyos harcok után 1944. december végén a Széna téren esik szovjet fogságba.

1945. januárjában a Csallóközben viszont javában folyik az 1. honvéd huszárhadosztály újjászervezése a bekerítésből kimenekült- és pótegységekből. A 4. huszárezred is ismét felállításra kerül, de már csak nagyon gyenge osztály szintű szervezettel. Szinte azonnal, még januárban harcba is vetik őket a Vértesben, majd egy rövid február végi – március elejei pihenő után folyamatosan védekezve vonulnak vissza a Vörös Hadsereg elől a Rába vonala mögé. A hadosztály 1945. március 29-én lépi át az osztrák határt, majd 1945. májusában Felső-Ausztriában esik amerikai fogságba. Itt ér végül véget a nyíregyházi huszárok, a Hadik-huszárok harca is, akik végig keményen harcoltak és kitartottak, hűen ápolták a huszár szellemet és hagyományokat.

Felhasznált irodalom:
Bene János – A nyíregyházi huszárok (1991)
A magyar huszárság története - Az első magyar huszártörténeti konferencia, Nyíregyháza (2004)

Kövess minket -on és -en!

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Tíz év börtönbüntetést kapott a betiltott brit nemzetiszocialista szervezet, a National Action társalapítója.

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.

A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Zsidó-liberális megbotránkoztatást váltott ki a jelenleg az Atlético Madridban futballozó Marcos Llorente és a már visszavonult spanyol labdarúgó, Ibai Gómez által promotált új spanyol kávémárka.

A szerb hatóságok kiemelték a Dunából a második világháború idején elsüllyesztett egyik német hadihajóroncsot. A folyam mélyén még további mintegy negyven roncs található, amelyekben mindmáig ott hevernek az egykori robbanóanyagok.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

A német szövetségi ügyészség közölte, hogy a kelet-németországi Szászországban és Lengyelországban őrizetbe vették egy „szélsőjobboldali terrorszervezet” nyolc feltételezett tagját.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.

Kommandósok és bilincsek nélkül jelent meg legutóbbi tárgyalásán az antifa támadások elsőrendű vádlottja. Az olasz nőnek az ügyben ez volt a harmadik tárgyalása, de vallomást mindeddig még nem tett az ülések idején.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.