A Hadik-huszárok harca a bolsevizmus ellen

Kövess minket -on és -en!

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

A német szövetséges Magyar Királyság katonai alakulatai is részt vettek a kezdeti támadó hadműveletekben, köztük a nyíregyházi 4. huszárezred is, a Hadik-huszárok.

1941. júliusára a harcok már mélyen a szovjet területeken zajlottak. Ekkorra a huszárok is már a Sztálin-vonalnál küzdöttek, ahol sikerrel estek át a tűzkeresztségen. De kik is voltak a nyíregyházi huszárok?

Hírek

Az 1848-49-es szabadságharcot követően semmilyen önálló magyar katonai alakulat nem létezhet az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az 1867-es kiegyezés során viszont a magyar uralkodó osztálynak sikerül elérnie I. Ferenc József császárnál és az udvari katonai köröknél a magyar királyi honvédség létrehozását. Egészen az I. világháborúig a honvédség alacsony létszámú, másodrendű alakulat volt, aminek feladata háború idején a császári és királyi közös hadsereg támogatása, míg békeidőben a belrend és a biztonság fenntartása volt. Viszont vezényleti nyelve már a magyar és tisztjei csak magyar állampolgárok lehetnek. Kezdetben két fegyverneme volt mindössze, a gyalogság 82 zászlóaljjal és a lovasság 28 huszár- és 4 dzsidásszázaddal.

Honvéd és közös huszárok nyíregyházán a Városháza előtt az 1890-es években

1869-ben kezdődik meg az első honvéd alakulatok megszervezése. Ekkor kerül az elsők között Nyíregyházára a Magyar királyi szabolcsi 41. honvéd zászlóalj valamint a Magyar királyi hajdúsági 15. lovasszázad. 1875-ig számos más alakulat is megfordul a városban, de innentől kezdve már csak lovassági alakulatok állomásoznak itt. Az „5-ös huszárok”, a Magyar királyi 5. honvéd huszárezred alakulatai, majd 1891-től a teljes Császári és királyi 14. huszárezred állomásozik a városban, amiket szervezetileg és állományilag is szétzilál az első világháború elvesztése és a Tiszántúl román megszállása 1919-ben.

1919. decemberében Oehm Tivadar alezredes – korábbi „14-es huszár” tiszt - parancsnoksága alatt Miskolcon megalakul a Duna-Tiszaközi 4. huszárezred, ami 1920. márciusában - miután a román királyi csapatok kivonultak a Tiszántúlról és így Nyíregyházáról is – vonul be a városba más fegyvernemi egységekkel együtt. 1930. március 1-től kezdődően az ezred gróf Hadik András tábornagy nevét veszi fel, amit szeptembertől a kaszárnyájuk is visel.

A Magyar királyi Hadik András 4. honvéd huszárezred a két világháború között végig a városban állomásozik. 1938 és 1941 között az 1. lovasdandár keretében részt vesz a bécsi döntések értelmében visszakerült területek visszacsatolásában. 1938. novemberében a Felvidékre, 1939. tavaszán Kárpátaljara, 1940. szeptemberében pedig Észak-Erdélybe és a Székelyföldre vonulnak be.

1941. április 11-én Jugoszlávia ellen indulnak a Hadik-huszárok. A jugoszláv csapatok a német sikerek hatására a magyar haderők elöl is visszavonulnak és a huszárok szinte zavartalanul fejezik be a Bácska, Muraköz és baranyai háromszög megszállását április 13-án. 1941. június 22-én a Német Birodalom megtámadja a Szovjetuniót. 1941. június 26-án légitámadás éri Kassát, amit a szovjeteknek tulajdonítanak és ezen ok miatt még aznap a Magyar Királyság hadat üzen a Szovjetuniónak és egyúttal csatlakozik a német Barbarossa hadművelethez.

A 4/I. huszárosztály tisztikara Kárpátalja visszacsatolásakor

A 4. huszárezred 1941. június 27-én reggel kapja meg a részleges mozgósítási parancsot, majd 29-én a vasúti szállításra vonatkozó parancsot. A felvonulási területet július 1-én érik el és 4-én délután indulnak meg a Tátrahágó irányába. A Szovjetunió elleni támadó magyar seregtestet, a "Kárpát csoportot", a 8. határvadász dandár, az 1. hegyidandár, valamint egy gyorshadtest alkotja. A gyorshadtestbe tartozik az 1. lovasdandár is a Hadik-huszárokkal együtt. A Tatárhágón történt nehéz áttörés után a gyorshadtest feladta a német 17. hadsereg déli szárnyának biztosítása lesz. Július 18-án Halajkovcenál éri el az 4. huszárezred a Sztálin-vonalat, ahol két napos harcban esik át a tűzkeresztségen. 3 halottat, 2 súlyos és 3 könnyű sebesültet és 2 eltüntet vesztenek. Az eddig eltelt nyolc menet- és kilenc ütközetnap alatt az 1. lovasdandár nem kis teljesítményként 585 kilométert tett meg. Ezután a Bug folyó környékén vívott csaták következnek, ahol az ezred derekasan helyt áll és kiveszi a részét a nyikolajevi győzelemben, ami után sikerrel kelnek át a Bug folyón és folytatják az előre nyomulást. A folyamatosan harcban álló lovasdandár leváltása 1941. október 6-án kezdődik meg. Az első szállítmányok 1941. november 3-án, míg az utolsók november 8-án érkeznek meg Nyíregyházára, ahol a lakosok örömmel és büszkeséggel fogadják a huszárokat. Az ezred 32 menet- és 21 ütközetnap alatt több mint 1.600 kilométert tett meg lóháton, s ez idő alatt a hadinaplója alapján: „Megvívta közben 1941. július 18-19-én Halajkovcénál az első harcát, amikor átesett a tűzkeresztségen, majd augusztus 2-8 között a Bug-menti harcok, kapitanovkai pacifikáló harcok, augusztus 15-17-én a Mihajlovka környéki nehéz harcokat, és szeptember 10-től október 3-ig a Dnyeper-menti folyamvédelem idegőrlő nehéz napjait. Mindannyi harci nap győzelemmel végződött és mindengyik a maga hőseit adta az ezrednek, akik a végtelen orosz síkságon közös sírban alusszák a hősök halhatatlan álmát".

Hírek

Huszár géppuskásállás az "5-ös huszároknál" a Pripjaty mocsarakban

1942-1943 viszonylagos nyugalomban telik, de a Magyar Királyság 1944. március 19-i német megszállását követően, német nyomásra, az ezred az 1. lovashadoszály keretében a Pripjaty mocsarakban vetik be. A kemény harcok alaposan megtépázzák a Hadik-ezredet is, aminek a vesztesége 1944. augusztusára élőerőben eléri a 30%-ot, felszerelés és fegyverzet tekintetében pedig a 80-90%-ot. Kivonják a frontról és Varsótól északra küldik feltöltésre, majd innen indul vissza magyar területre. Szeptember végén és október során a Duna-Tisza közén folytat védekező és halogató harcokat. 1944. november 1-én a teljes – új nevén - 1. honvéd huszárhadosztályt kivonják feltöltésre Budapestre, ahol a hadosztály és a 4. huszárezred zöme is a szovjet bekerítésben reked. Az ezred II. osztályának maradéka súlyos harcok után 1944. december végén a Széna téren esik szovjet fogságba.

1945. januárjában a Csallóközben viszont javában folyik az 1. honvéd huszárhadosztály újjászervezése a bekerítésből kimenekült- és pótegységekből. A 4. huszárezred is ismét felállításra kerül, de már csak nagyon gyenge osztály szintű szervezettel. Szinte azonnal, még januárban harcba is vetik őket a Vértesben, majd egy rövid február végi – március elejei pihenő után folyamatosan védekezve vonulnak vissza a Vörös Hadsereg elől a Rába vonala mögé. A hadosztály 1945. március 29-én lépi át az osztrák határt, majd 1945. májusában Felső-Ausztriában esik amerikai fogságba. Itt ér végül véget a nyíregyházi huszárok, a Hadik-huszárok harca is, akik végig keményen harcoltak és kitartottak, hűen ápolták a huszár szellemet és hagyományokat.

Felhasznált irodalom:
Bene János – A nyíregyházi huszárok (1991)
A magyar huszárság története - Az első magyar huszártörténeti konferencia, Nyíregyháza (2004)

Kövess minket -on és -en!

Kanye West legújabb bejegyzésében megvédte a horogkeresztes pólók árusítását, és azt állította, hogy már nem áll zsidók irányítása alatt.

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

2024 nyarán és őszén a Norsk Institutt for Kulturminneforskning (NIKU), a kulturális örökséggel foglalkozó független kutatóközpont régészei a Tønsbergben lévő helyszínen ásatásokat végeztek néhány utcai csatorna korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok előtt.

Feltételesen szabadlábra helyezték Nikosz Mikaloliakoszt, az Arany Hajnal görög nemzetiszocialista gyökerű politikai párt alapítóját és vezetőjét, miután letöltötte 13 éves börtönbüntetésének egy részét.

A Ku Klux Klan egykori vezetője, David Duke a fehér fajvédő Nick Fuentes online személyiség támogatóival együtt demonstrált Detroitban.

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Jean-Marie Le Pen-t egy a Blood and Honour mozgalomhoz köthető csoport köszöntötte otthonában, ahol együtt énekeltek az idős hazafival.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Miközben a Föld népessége (lényegében Afrikának köszönhetően) folyamatosan növekszik, a fehérek létszáma egyre csökken, mindenekelőtt egy bizonyos fehérellenes lobbi szisztematikus erőfeszítései következtében.

Kötelességünk emlékezni hőseinkre, emellett pedig erőt tudunk meríteni életpéldájukból.

Évtizedekig agyonhallgatták a világtörténelem legsúlyosabb, legtöbb – 9343 – áldozatot követelő hajókatasztrófáját, a Wilhelm Gustloff 1945. január 30-án történt megtorpedózását.

James Goode a második világháború végén, az amerikai hadseregben szolgálva jutott el Magyarországra. Itt találkozott egy magyar nővel, akit később feleségül vett.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Az egyenlőséget hirdető kommunista vezetők a nyugati javak élvezetétől rendre megkímélték a tömegeket. Azt már régóta tudni lehetett, hogy Rákosi Cadillackel járt, de milyen luxuskarórát hordott a pártvezér? 

1944. április 3-áról 4-ére virradó éjjelen érte az első bombatámadás Budapestet. A 15. amerikai légi hadsereg pusztító, rengeteg polgári áldozatot követő csapása volt a nyitánya annak a csapássorozatnak, mely kis híján az ország teljes szovjet megszállásáig tartott.

Napjaink egyik legismertebb arca Che Guevaráé. Pólókon és egyéb viseleti tárgyon láthatjuk viszont portréját, mint a baloldaliak számára a „szabadság és a társadalmi igazságtalanság elleni bátor küzdelem” példaképe.

A napköveket a 13-14. század óta emlegetik a vikingekről szóló történetek. Ezek szerint a navigációs eszközként használt kristályok tették lehetővé az Atlanti-óceánt átszelő hajóutakat Izlandra, Grönlandra és Észak-Amerikába.

A német áttelepítési programmal, valamint az SS növekvő emberanyag-igényével párhuzamosan nőtt a népi német önkénteseknek katonai jelentősége, s e népesség egyre inkább az SS lehetséges emberanyag-tartaléka lett.

Az USA-ban láthatóan sokasodnak a gagyidiplomák, mert a politikai korrektség és az antirasszizmus szellemében így mesterségesen feltornázhatják a diplomás négerek számát.