Amikor Hitler és Mussolini tér volt Budapesten

Kövess minket -on és -en!

A magyar vezetők az olaszokkal, majd a nemzetiszocialista Németországgal ápolt szoros viszonyt egy-egy tér átnevezésével is nyomatékosították.

Az Oktogon helyén egészen az Andrássy út (eredetileg Sugár út) építésének megkezdéséig, 1872-ig egy óriási gödör állt, hét évvel később, 1879-ben viszont már a ma is látható négy épület szegélyezte az egyszerűen csak Nyolcszög térnek elnevezett teret. Az 1920-as években ezt lecserélték az azonos jelentésű, ám kétségkívül klasszisokkal jobban hangzó Oktogonra, de ezt a nevet nem viselhette sokáig.

A Bethlen István és Benito Mussolini közt 1927. áprilisában megszületett olasz-magyar barátsági szerződés után a két ország közti szálak egyre szorosabbá váltak, 1936-ban pedig Magyarország úgy döntött, hogy a széles sugárút egyik nagy terét az olasz miniszterelnökről nevezi el.

Archívum

A választás az Oktogonra esett, mely még a szövetséges tengelyhatalom 1943-as amerikai megszállása után is, egészen a szovjetek megérkezéséig viselte ezt a nevet.

(Ezután újra visszaerősíthették a régi Oktogon feliratú táblákat, 1950-ben viszont a kommunista városvezetés az 1917-es októberi orosz forradalom emlékére November 7. térre nevezte át a közterületet. 1990-ben természetesen az évtizedeken át Népköztársaság útjának nevezett Andrássy út mellett ennek a nevét is visszaállították.)

A magyar külpolitika a 30-as évek közepétől fokozatosan a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom felé fordult, hiszen Olaszország súlyával szemben a Német Birodalom gyors mértékben nőtt. Nem meglepő tehát, hogy az Oktogonhoz hasonlóan a mai Kodály köröndöt is átnevezték, ami az Andrássy út építése előtt szintén egy jókora, szemétlerakásra használt gödör volt. Az eredetileg egyszerűen csak Körönd nevet kapott, szimmetrikus tér 1938-ban Adolf Hitler német vezér és kancellár nevét vette fel, így a szovjetek érkezéséig a Hitler Adolf tér felirat díszítette a sugárútra néző négy, ívelt homlokzatú épület sarkait.

A háború után visszakapta a Körönd nevet, amit az itt élő Kodály Zoltán halála után, 1971-ben Kodály köröndre változtattak.

Ez a két eset korántsem volt egyedi, hiszen a történelmi Magyarország több városában, így Kolozsváron és Szabadkán is egy-egy tér átnevezésével adóztak Hitlernek:

Hírek

Kövess minket -on és -en!

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

A globalista rendszergazdák célja nem idegen területek és népességek fizikai meghódítása, hanem kivétel nélkül mindenki asszimilálása a globalista struktúrákba homogenizált tömegpiacként, tömegközönségként és világpolgárokként.

1945 tavaszán Magyarország "felszabadítása" lényegében az ország szovjet megszállását, illetve leigázásának kezdetét jelenti.

A kommunista diktátor kicsinyes és makacs személyiség volt, fejlődése megrekedt a kamaszlélek szintjén, de Sztálintól megtanulta: „Üsd a sajátjaidat, hogy az idegenek féljenek tőled!”

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

Napjaink tömegemberét folyamatosan üzenetekkel bombázza a tömegmédia. Ez a médiatikus információáradat fokozatosan olyan szubjektív képzetet (a szó szoros értelmében vett kényszerképzetet) kelt benne a valóságról, amely valóságosabbnak tűnik neki, mint maga a tényleges (objektív) valóság.

Történelmük során a franciák már legalább két alkalommal fertőzték meg Európa népeit egy-egy sajátos testi, illetve lelki nyavalyájukkal.

Miután 1939. szeptember 3-án hadat üzent a III. Birodalomnak, 1945. július elsején a Szovjetuniót is meg akarta támadni Winston Churchill, minden idők legfőbb háborús uszítója.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő.

A Honvédelmi Minisztérium kiképzési főosztálya 1944 kora őszén a Honvédség határvadász- és hegyi alakulatai számára a kárpátaljai Rahó székhellyel sítanfolyamot szervezett.

Az amerikai típusú káosz legutóbbi franciaországi epizódjának állítólagos katalizátora egy 17 éves arab Lewis Hamilton-imitátor halála volt, akit a rendőrség lelőtt, mert egy belvárosi rodeót követő igazoltatása közben megpróbált elmenekülni az autójával.

Mesterséges intelligencia segítségével színezték és rekonstruálták a felvételeket.