Kövess minket -on és -en!

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

Még bőven folytak a harcok, amikor Winston Churchill brit miniszterelnök és katonai vezérkara nekiállt, hogy kidolgozzon egy titkos haditervet a Szovjetunió megtámadására, melynek fontos része lett volna az, hogy újra felfegyverzik a hadifogollyá vált Wehrmacht-katonákat is. Az Operation Unthinkable fedőnevű akció megvalósítására – részben a jelentős szovjet túlerő miatt – végül nem került sor.

1998-ban feloldotta a titkosítást Nagy-Britannia kormánya egy rövid tervsorozaton, melyet Winston Churchill, az ország világháborús miniszterelnöke dolgoztatott ki a brit katonai vezérkarral. A tervsorozat az Operation Unthinkable, vagyis Elképzelhetetlen Hadművelet fedőnevet viselte, két változata is készült.

A tervek 1945 májusában készültek el, vagyis abban a hónapban, amikor a Harmadik Birodalom megadta magát, miután teljesen összeroppant a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek kombinált inváziója után.

Winston Churchill és katonai vezetői azt tervezték, hogy 1945 júliusában – alig két hónappal a német fegyverletétel után – megtámadják a Szovjetuniót.

Az offenzíva célja hivatalosan a „brit és amerikai érdekek Szovjetunióval szembeni érvényesítése” lett volna, illetve hogy egy „fair megoldást biztosítsanak” Lengyelországnak, amely lényegében a Vörös Hadsereg megszállása alá került.

Az nem világos, hogy a „fair megoldás” pontosan mit jelent, de valószínűleg azt, hogy a brit vezetés pontosan tudta, hogy a Szovjetunió nem fogja tartani a Jaltai konferencia során kötött megállapodást, melyben elkötelezték magukat egy „demokratikus és független” lengyel politikai rendszer fenntartása felé. Azért érinthette a lengyel kérdés érzékenyen Churchillt, mert több tízezer lengyel katona menekült Nagy-Britanniába az 1939-es vereség után és harcolt egészen 1945-ig a brit haderő kötelékében számos hadszíntéren. Ezeknek a lengyelek a szembeköpése volt, hogy átengedte Lengyelország ellenőrzését a Szovjetuniónak.

Az Operation Unthinkable-t tervező katonai vezetők azzal számoltak, hogy ha egy gyors és meglepetésszerű támadást indítanak, a stratégiai fontosságú területek gyors elvesztése miatt Joszif Sztálin, a Szovjetunió akkori vezetője, inkább feladja majd azokat a területeket Kelet-Európában, melyeket a tengelyhatalmak legyőzése után megszállt a Vörös Hadsereg.

A katonai vezetők az offenzívához a brit haderő mellett az Egyesült Államok, Kanada, az emigrációban lévő lengyel kormány, sőt, a legyőzött Németország haderejét és hadiiparát vetették volna be.

Churchillék azt tervezték, hogy mintegy 10 hadosztálynyi német hadifoglyot fegyvereznek újra fel; olyan katonákat, akik a Heerben, vagyis a német hadsereg, a Wehrmacht szárazföldi haderejében szolgáltak.

A német katonák mellett még mintegy 47 szövetséges hadosztályt akartak mozgósítani a terv kivitelezésére.

A brit döntéshozók végül több nyomós indok miatt is elvetették a Szovjetunió inváziójának tervét:

  1. a Vörös Hadsereg körülbelül 2-3-szor annyi katonát, illetve szárazföldi és légi harcjárművet tudott volna mozgósítani az európai hadszíntéren,
  2. úgy találták, ilyen arányok mellett nem lehet gyors győzelmet aratni a Szovjetunió felett, az elhúzódó, netán totális háború pedig senkinek nem áll az érdekében,
  3. azzal számoltak, hogy az akkor még harcoló Japán Birodalom is a Szovjetunió oldalára áll,
  4. nem konzultáltak a tervben szereplő szövetséges országokkal, így közel sem volt borítékolható az Egyesült Államok támogatása, önmagában pedig a brit haderő teljesen esélytelen volt a Vörös Hadsereg ellen.

Az offenzíváról szóló terveket tehát elvetették, így elmaradt sikerült a harmadik világháború kitörése, mielőtt a második egyáltalán lezárult volna. Júniusban viszont készült egy újabb terv – az előzőhöz hasonlóan Operation Unthinkable fedőnévvel, amely egy esetleges szovjet invázió elleni védekezés esélyeit latolgatta.

A britek attól tartottak, hogy miközben az Egyesült Államok a Japán elleni harcok lefolytatása végett a Csendes-óceán térségébe csoportosítja erőforrásait, Sztálin támadást indít Nyugat-Európa ellen, melynek végkimenetele az lenne, hogy a britek ismét szigetcsoportjuk megvédésére lesznek kényszerítve.

A vezérkari tisztek azzal számoltak, hogy a britek amerikai segítség nélkül nehezen fogják tudni megvédeni még a saját területüket is, hiszen a jelentősen nagyobb számú szovjet légierő valószínűleg legyőzné a szigetcsoport védelmére kirendelt brit légierőt és haditengerészetet is, míg a szárazföldi véderőt rakétatüzérséggel támadnák a szovjetek, melyet a brit haderő nem tud érdemben viszonozni.

Churchill az utóbbi terv fejében a brit haderő hídfőállásainak átcsoportosítását kezdeményezte, de tervei sosem kerültek megvalósításra, hiszen júliusban elvesztette a választásokat clement Attlee-vel és a brit Munkáspárttal szemben.

Az új kormány elvetette mind az offenzív, mind a defenzív terveket a Szovjetunióval szemben.

Egyes források szerint a szovjet vezetés ennek ellenére megszerezte az Operation Unthinkable terveit egy kém vagy kémhálózat közbenjárásával. Ez azért is lehet valószínű, mert Nagy-Britanniában a világháború alatt rengeteg szovjet kém dolgozott, köztük talán a leghíresebb a „cambridgei öt,” amely egy kifejezetten befolyásos brit diplomatákból és hírszerzőkből álló kémhálózat volt. Vannak olyan elemzők, akik a Lengyelország körüli zajló, defenzív jellegű szovjet csapatmozgásokat a haditerv kiszivárgásának tudják be, de egyértelmű bizonyíték erről a mai napig nincsen.

Kövess minket -on és -en!

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Alexander Netlingnek jellegzetes megjelenést kölcsönöz a horogkereszt és számos más fajvédő szimbólum, amelyet különösen jól látható helyre tetováltak.

„Ne egyen annyit Carius, ha haslövést kap, nem tesz jót!” Tréfálkozott Schwaner őrnagy Otto Cariusszal, a Wehrmacht 502. nehézpáncélos-osztálya 2. századának parancsnokával 1944. július 24-én reggel.

Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. 

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár. 

Bestiális kivégzését követően Olaszország fasiszta vezetőjének holtteste számos hányattatáson ment keresztül, mire állandó nyughelyére került.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2024. május 9-én előkészítő ülést tartott egy büntetőügyben, amelyben öt hazafias szkinhedet „csoportosan, társtettesként elkövetett, közösség tagja elleni erőszak bűntettével” vádol az ügyészség.

A Szövetségi Alkotmánybíróság meg akarta akadályozni Maja T. Magyarországra történő átszállítását. Azonban a hatóságok nem várták meg a hivatalos állásfoglalást és kiadták őt – írja szomorúan a német MDR.de.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Évtizedekig agyonhallgatták a világtörténelem legsúlyosabb, legtöbb – 9343 – áldozatot követelő hajókatasztrófáját, a Wilhelm Gustloff 1945. január 30-án történt megtorpedózását.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.