Kövess minket -on és -en!

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

A magyar mozitörténetre visszatekintve számtalan furcsa epizódba botolhatunk: a vásznon feltűnő furcsa ételek mellett arcátlan filmreklámokba ütközhetünk, de akár egy lakóházzá alakított pesti mozival, vagy az egy időutazó feleségévé vált Karády Katalinnal is megismerkedhetünk. Az időgépet elcsenve persze még több érdekességet látnánk, így a világ első, Magyarországon készült Drakula-filmjét, vagy a Halál halálát szintén elsőként filmre vivő, a II. világháború zűrzavarában eltűnt darabot is megnézhetnénk.

Egyik élmény sem lenne azonban olyan megdöbbentő, mint ami 1946 márciusában, egy pesti moziban érte a jegyet váltó kisgyermekes családokat, akik a Miki egér, Donald kacsa, Pluto kutya és a kis malacok által bemutatott „bűbájos színes Walt Disney parádé” megnézése után kísérőműsorként a Magyar Filmipari Rt. (MAFIRT) híradójának különkiadásába futottak volna bele, ami a Szálasi és bűntársainak kivégzése címet viselte.

A furcsa programról újsághirdetésekben is hírt adtak – ennek bizonyítéka egy Facebook-oldalon tűnt fel:

Az ismeretlen fővárosi lapban megjelent hirdetés röviddel Szálasi Ferenc nemzetvezető, illetve az 1944. októberétől 1945. márciusáig hatalmon maradt kormányának belügyminisztere, a nyilaskeresztes Vajna Gábor, pártonkívüli hadügyminisztere, Beregfy Károly, a Magyar Megújulás Pártjából érkezett vallás- és közoktatási minisztere, Rajniss Ferenc, illetve a Nyilaskeresztes Párt ideológusa, dr. Gera József március 12-i, kötél általi kivégzése után születhetett, helyszínként pedig az 1926-ban megnyílt, 1948 óta Puskin nevét viselő belvárosi Forum Filmszínházat jelöli meg.

Ugyanezt a programot mutatja a Világ 1946. március 22-i száma, ami arra enged következtetni, hogy a két filmet ettől a naptól kezdve számos alkalommal vetítették együtt:

Kövess minket -on és -en!

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Egy csoport nemzetiszocialista demonstrált az „Anne Frank naplója” című színházi előadás előtt Michigan állambeli Livingston megyében, a holokauszt propagálása ellen tiltakozva.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.

A nemzetiszocializmus szolgálatába állt tudósok és mérnökök számos olyan új eszközt alkottak, amelyek – így köztük a sugárhajtású repülőgép, az első cirkáló, illetve ballisztikus rakéta – döntő hatást gyakoroltak az 1945 után kibontakozó hidegháború fegyverkezési versenyére. 

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

Azoknak, akiket aggaszt egy világháború esélye, van egy jó hírem. Nem lesz világháború. Legalábbis mostanában nem. Egyszerűen azért nem, mert az Egyesült Államoknak hiányzik hozzá az ereje.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.