Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

Ugyan a sorozatgyártás bevezetésével Henry Ford új korszakot nyitott az autózás történetében, és a T-modellből 1927-ig nagyjából 16,5 millió darabot el is adtak, a két világháború közötti Európában az autózás még mindig a jómódúak kiváltsága volt. Ennek megváltoztatására többen is próbálkoztak elérhető árú, de modern autó tervezésének gondolatával, azonban konstrukciós gondokon, illetve a kis darabszámú, drágán eladható járműveket készítő autógyárak ellenállásán sokáig megbukott az ötlet.

Hitler még messze volt a führerségtől, amikor 1926-ban Barényi Béla magyar származású osztrák mérnök már közzétette saját népautójának terveit – szabadalmi védelmet viszont nem kért rá. Hasonló úton járt egy autós újságíró, Ganz József (Josef Ganz). Az autógyárakkal kapcsolatban megfogalmazott, metsző hangú kritikáiról híres Motor-Kritik című lap munkatársaként Ganz az 1920-as évek második felében állandóan arra próbálta ösztökélni a gyárakat, hogy a nagy, nehéz, veszélyes és drága autók helyett modern, olcsó kocsikat készítsenek – hirdetési bojkottot is szerveztek a cégek az újság ellen.

Ganz végül elérte, hogy az Adler cég 1930-ban legyártson egy prototípust az ő – részben Barényi munkáján alapuló – ötletei alapján. A kisautót Maikäfernek, azaz „Májusi cserebogár”-nak becézték a gyárban. 1933-ban aztán már gyártásba is került egy Ganz elgondolásaiból többet is megvalósító autó, a csővázas karosszériájú, független felfüggesztésű, középmotoros Standard Superior, amely már formájában is emlékeztetett a későbbi Bogárra. A modell, illetve annak alacsony, mindössze 1590 márkás ára felkeltette a közben hatalomra jutó és a sima német autópályákon gondtalanul autózó árja családokat vizionáló Hitler érdeklődését is.

Mindenki autója?

Ganzt 1933 májusában letartóztatta a Gestapo, de végül szabadon engedték, és Svájcba menekült 1934 júniusában – abban a hónapban, amikor Hitler megbízást adott Porschénak a „népautó” terveinek elkészítésére. Porsche egyébként maga is már régóta foglalkozott a gondolattal, 1931-ben el is készült Auto für Jedermann („Mindenki autója”) nevű prototípusa. Az persze igaz, hogy a Hitler által biztosított források és előírt keretek – 1000 márka alatti ár, 100 km/h feletti végsebesség, öt személy szállítása – nélkül a Bogár nem valósulhatott volna meg jól ismert formájában, és ki tudja, melyik népautó-kezdeményből születhetett volna sikeres tömegmodell.

Porsche Barényi és Ganz munkájára építve és néhány saját ötlettel feldobva készítette el az ekkor már a „Kraft durch Freude” mozgalom keretében Kdf-Wagen néven futó autó terveit. 1937. május 28-án aztán megalakult a Kdf-Wagenek elkészítésére hivatott vállalat, a mai Volkswagen elődje. A következő évben elkészült az első prototípus, majd Hitler utasítására az akkor még álmos kisváros, Wolfsburg közelében hatalmas gyárat is emeltek a tömeges előállításra (a hónapok alatt felhúzott üzemhez külön várost építettek a kezdetben 30, majd 60 ezer munkás számára).

Az autó árát valóban sikerült 1000 márka alatt tartani, ráadásul kedvező, szinte kezdőtőke nélküli részletfizetési konstrukcióval kínálták a tömegeknek. Gyorsan be is futott több százezer rendelés. A háború kitöréséig azonban kevés példányt sem szállítottak le a megrendelőknek, a hadiiparra való átállás jegyében pedig a wolfsburgi üzemet is katonai – részben persze a Bogár konstrukcióján alapuló – járművek gyártására állították át.

A már előkészített gyártósorok viszont csodával határos módon szinte sértetlenül vészelték át a bombázásokat, így aztán 1945 nyarán megkezdődhetett a Bogár valódi sorozatgyártása. Magánszemélyek 1946-tól vásárolhattak belőle, a korábbi és a háborút túlélő előfizetők végül hosszas pereskedés után kedvezménnyel juthattak hozzá a Harmadik Birodalom helyett az újjáépítés és a nyugatnémet gazdasági csoda jelképévé vált autóhoz.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A kárpáti harcok során elszakadtam alakulatomtól, a visszatérés lehetetlenné vált. Hazamentem Kecskemétre. Ott városszerte olvasható volt a felhívás: a volt katonák jelentkezzenek a szovjet parancsnokságon. Jelentkeztem.

Híradó szakaszparancsnokként szolgáltam Ungváron 1944 októberében. Közben Nyékládházára kerültem, ahonnan november 4-én a szovjet katonák vittel el többedmagammal „kicsi robotra”, amiből négyévi kényszermunka lett.

Megbüntették Kubában az állami zenei szervezetek hét tisztviselőjét, miután az általuk szervezett halloweeni partin egy Hitler-jelmez nyerte az első díjat – írja az AFP.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

Egy 28 éves mississippi férfi ellen szövetségi vádat emelnek, mert zsidóknak telefonált Adolf Hitlerrel és a holokauszttal kapcsolatban.

A második világháború óta nem látott szintet ért el a Dániában feljegyzett antiszemita megnyilvánulások száma – közölte Henri Goldstein, a skandináv ország zsidajinak vezére.

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

Bár a mi hazánkos Novák Előd kérésére előbb tömegsport-rendezvényként felvette az állami szervező a Kitörés emléktúrát az Olimpiai Ötpróba Programba, később azt törölte.

A gyűjtőtáborba kerülésünk után napokon belül szájról szájra járt a hír, hogy itt kapjuk meg azt az igazoló papírt, amivel biztonságosan hazaindulhatunk. 

Ami Magyarországon az 1945-ös budavári kitörés évfordulója, a Becsület Napja, az Bulgáriában a Lukov-menet.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Közismert az oroszok alábbi szövege: azért kell ide vagy oda terelni az embereket, hogy megkapják az igazolást, amivel aztán nyugodtan hazamehetnek.

A szélsőjobboldali zenei színtéren nem ritka, hogy a zenekarok fel- és átdolgozzák más bandák közkedvelt dalait. Például az angol Skrewdriver és a német Landser különösen sok nép fiait megihlette.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

Az idahói rendőrség elfogta az Aryan Knights (Árja Lovagok) két tagját, Skyler Meade-t, aki a börtönkórházból szökött meg társa, Nicholas Umphenour segítségével – írja a BBC.