A hidegháború éveiben Magyarországot is meg akarta szórni atombombával az Egyesült Államok

Kövess minket -on és -en!

Az USA nemcsak a Szovjetunióban jelölt ki célpontokat, de Európában és Kínában is.

Az Egyesült Államok nemzeti archívuma az atombomba feltalálása óta először részletes listát közölt a hidegháborúban tervezett atomtámadások potenciális célpontjairól.

A National Archives and Records Administration anyagából kiderül, hogy a célpontok ellen akkor vetettek volna be bombát, ha kitör a háború a Szovjetunióval. A repülőtereket tartalmazó listában [PDF] magyar célpontok is voltak, például Budapest/Tököl (a 125. sorszámot kapta, valószínűleg meg is támadták volna) Debrecen, Szolnok, Szombathely.

Hírek

A lista több célpontját szisztematikus megsemmisítésre jelölték ki, főleg nagyobb városokban: Moszkvában 179-et, például mezőgazdasági eszközöket, transzformátorokat, Leningrádban (ma Szentpétervár) 145-öt és 91-et Kelet-Berlinben. A vegyesen megjelölt (DGZ - designated ground zeros, nagyjából a bomba elméleti becsapódási helye) célpontok: kormányzati épületek, ipari területek, de van, ami csak a „lakosság” megjelölést kapta, azaz kifejezetten oda céloztak, ahol sokan laknak.

William Burr, a George Washington University nukleáris fegyverekre szakosodott kutatója szerint ez a legrészletesebb lista, ami valaha nyilvános lett. A célpontokat csak általánosságban azonosítják, a konkrétumokat kódok őrzik, amiket viszont csak a ma is titkosított bombázási enciklopédiából lehet visszafejteni – ennek a titkosítását is megpróbálta feloldatni a kutató, eddig sikertelenül.

A most publikált, 1956-ban készült, 800 oldalas, „Top Secret” bélyegzővel ellátott Atomic Weapons Requirements Study for 1959 című dokumentum írógéppel készült, elmosódott szürke írás olvasható rajta. Az összegzés még azelőtt készült, hogy lettek volna interkontinentális vagy tengeralattjáróról indítható rakéták, amelyek képesek atomtöltet szállítására, ezért a tervben még bombázókkal számoltak. Ebben az időszakban az USA-nak még tízszer akkora nukleáris arzenálja volt, mint a Szovjetuniónak, ami nagyjából 20 ezer megatonnányi atomtöltetet jelent. A következő pár évben Dwight D. Eisenhower felére csökkentette ezt a mennyiséget, úgy gondolta, ez már kiirtaná az emberi fajt.

A stratégia, amihez a terv készült, arról szólt, hogy az Szovjetuniót körbevették bombázóbázisokkal, kijelöltek a bombázóknak egy útvonalat, amin végighaladva mindent bombázniuk kellett, amit értek. Városokat is, civilekkel. A fő célpontok viszont a légierőt érintették leginkább, hogy megsemmisítsék a szovjet bombázókat, mielőtt azok válaszolni tudnának. A tervben szerepelt egy 60 megatonnás bomba, ami a hirosimai négyezerszeresének felelt meg.

Kövess minket -on és -en!

Ilaria Salist az európai parlamenti választáson jelöltként indítja a Vörös-Zöld Szövetség nevű olasz politikai formáció, amely megerősítette, hogy a Magyarországon fogva tartott nő felkerült a listájukra.

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Több mint ezerkétszáz nacionalista vonult fel szombaton délután Drezda belvárosában, hogy megemlékezzenek az 1945-ös angol-amerikai terrorbombázás áldozatairól. A békés demonstrációt azonban jelentős antifasiszta őrjöngés is kísérte.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

Egy massachusetts-i nemzetiszocialista csoporttal szembeni koholt vádas per folytatódik, miután a per bírája elutasította a fehér patrióta csoport felmentési kérelmét.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Három fekete férfi rasszizmussal vádolja, és beperelte az American Airlines légitársaságot, miután testszagukra érkező panaszok miatt leparancsolták őket a repülőgépről.

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

1942. október 3-án volt minden hordozórakéta ősatyja, a V–2 első sikeres startja. A Vergeltungswaffe–2 egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta volt, amit a Nagynémet Birodalom szakemberei fejlesztettek ki a Balti-tenger egy kis szigete, Usedom egy településén, Peenemündében.

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.

1945 januárjának első napjaiban az SS 25. és 26. fegyveres-gránátoshadosztályától kivonták sízászlóaljaikat (25., illetve 26. Waffen-Schi-Batallion der SS), amelyek a szemlét követően berakodtak és útnak indultak Prága és Bécs érintésével Magyarország felé.

A Barbarossa hadműveletben, amely világtörténelem legnagyobb katonai offenzívájaként vonult be a történelembe, több mint 3 millió német, és nagyjából 500 ezer, spanyol és francia önkéntes csapatokkal megtámogatott, román, magyar, szlovák, olasz, finn és horvát katona vett részt.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

„Kaptam már olyan levelet is, hogy ezeket el kellene égetni” – mutat Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója azokra a második világháborús tárgyakra, melyek 2019-ben egy családi ház felújításakor kerültek elő.

A fehér genocídium fogalmát még a Donald Trump győzelmében jelentős szerepet játszó amerikai Alt-Right (Alternatív Jobboldal) mozgalom identitárius vagy „fehér nacionalista” értelmiségi holdudvara dobta be a köztudatba.

Amerikában a „fehér felsőbbrendűség” nyílt, társadalmilag elfogadhatatlan és többnyire törvényileg is szankcionált megnyilvánulási formáinak a lincselés, a gyűlölet-bűncselekmények, a „néger” szó használata, a horogkereszt, a lángoló feszületek (Ku-Klux-Klan), a rasszista viccek és gúnynevek számítanak.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

1916. február 21-én az 5. német hadsereg támadásával kezdődött meg a verduni csata, az első világháború nyugati frontjának egyik leghosszabb és legvéresebb ütközete.

George Orwell angol író 1984 című politikai fikciója 1949-ben jelent meg. A hidegháború alatt írt regény a sztálini rezsim bírálata, legalábbis a megjelenése idején kizárólagosan így interpretálták, de a dolog később megváltozott.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.