Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
Az USA nemcsak a Szovjetunióban jelölt ki célpontokat, de Európában és Kínában is.
Az Egyesült Államok nemzeti archívuma az atombomba feltalálása óta először részletes listát közölt a hidegháborúban tervezett atomtámadások potenciális célpontjairól.
A National Archives and Records Administration anyagából kiderül, hogy a célpontok ellen akkor vetettek volna be bombát, ha kitör a háború a Szovjetunióval. A repülőtereket tartalmazó listában [PDF] magyar célpontok is voltak, például Budapest/Tököl (a 125. sorszámot kapta, valószínűleg meg is támadták volna) Debrecen, Szolnok, Szombathely.
A lista több célpontját szisztematikus megsemmisítésre jelölték ki, főleg nagyobb városokban: Moszkvában 179-et, például mezőgazdasági eszközöket, transzformátorokat, Leningrádban (ma Szentpétervár) 145-öt és 91-et Kelet-Berlinben. A vegyesen megjelölt (DGZ - designated ground zeros, nagyjából a bomba elméleti becsapódási helye) célpontok: kormányzati épületek, ipari területek, de van, ami csak a „lakosság” megjelölést kapta, azaz kifejezetten oda céloztak, ahol sokan laknak.
William Burr, a George Washington University nukleáris fegyverekre szakosodott kutatója szerint ez a legrészletesebb lista, ami valaha nyilvános lett. A célpontokat csak általánosságban azonosítják, a konkrétumokat kódok őrzik, amiket viszont csak a ma is titkosított bombázási enciklopédiából lehet visszafejteni – ennek a titkosítását is megpróbálta feloldatni a kutató, eddig sikertelenül.
A most publikált, 1956-ban készült, 800 oldalas, „Top Secret” bélyegzővel ellátott Atomic Weapons Requirements Study for 1959 című dokumentum írógéppel készült, elmosódott szürke írás olvasható rajta. Az összegzés még azelőtt készült, hogy lettek volna interkontinentális vagy tengeralattjáróról indítható rakéták, amelyek képesek atomtöltet szállítására, ezért a tervben még bombázókkal számoltak. Ebben az időszakban az USA-nak még tízszer akkora nukleáris arzenálja volt, mint a Szovjetuniónak, ami nagyjából 20 ezer megatonnányi atomtöltetet jelent. A következő pár évben Dwight D. Eisenhower felére csökkentette ezt a mennyiséget, úgy gondolta, ez már kiirtaná az emberi fajt.
A stratégia, amihez a terv készült, arról szólt, hogy az Szovjetuniót körbevették bombázóbázisokkal, kijelöltek a bombázóknak egy útvonalat, amin végighaladva mindent bombázniuk kellett, amit értek. Városokat is, civilekkel. A fő célpontok viszont a légierőt érintették leginkább, hogy megsemmisítsék a szovjet bombázókat, mielőtt azok válaszolni tudnának. A tervben szerepelt egy 60 megatonnás bomba, ami a hirosimai négyezerszeresének felelt meg.
|
|
|
|
|
|
