Kövess minket -on és -en!

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Az összetűzés a lisszaboni Barraca színház közelében történt, és Aderito Lopes színészt – aki Camõest alakítja az „A szerelem láng, mely láthatatlanul ég” című darabban – arcsérülésekkel kórházba kellett szállítani. A hatóságok egy embert vettek őrizetbe az incidens kapcsán, aki a Blood and Honour tagjaként azonosítottak.

Margarida Balseiro Lopes kulturális miniszter „a szólásszabadság, a kreativitás és a demokrácia értékei elleni gyáva támadásként” ítélte el az esetet.

A mintegy 30 fős nemzetiszocialista csoport egy nacionalista gyűlésről tért vissza, kezükben transzparensekkel és röplapokkal, melyeken olyan jelszavak szerepeltek, mint például „Portugáliát a portugáloknak”. Először egy baloldali témájú pólót viselő színésznőt kezdtek felelősségre vonni, majd két férfi színészt fizikailag is bántalmaztak – számolt be az esetről Maria do Céu Guerra rendező.

Az incidens egybeesett Alcindo Monteiro, egy néger kamasz 30 évvel ezelőtti, faji önvédelem által motivált meggyilkolásának évfordulójával, amely szintén a Portugál Napra esett. Az eset ismét rámutatott arra, hogy a fehér faji önvédelem továbbra is jelen van az országban.

„Harminc év elteltével ez az ország még mindig nem találta meg a módját annak, hogyan védje meg magát a neonáciaktól” – panaszolta Guerra egy televíziós nyilatkozatban.

A Portugál Nap, amely a junta idején „A portugál faj napjaként” volt ismert António Salazar uralma alatt, hosszú ideje szolgál hazafias, szélsőjobboldali megmozdulások alapjául. Bár ezek az események korábban többnyire észrevétlenek maradtak, a szélsőjobboldali Chega párt felemelkedése – amely a múlt havi választásokat követően a parlamenti ellenzék vezető erejévé vált – újra ráirányította a figyelmet a növekvő nacionalista hangulatra. Az Európai Unió korábban már figyelmeztetett a „gyűlöletbeszéd terjedésére” Portugáliában.

Baloldali képviselők elítélték a támadást, és azzal vádolták Luís Montenegro jobbközép miniszterelnök kormányát, hogy nem lép fel kellőképp a szélsőjobboldali fenyegetésekkel szemben. „A neofasiszták könyveket, színházat és kultúrát támadnak. Azért teszik, mert azt hiszik, megtehetik” – írta Mariana Mortágua, a Baloldali Blokk képviselője az X-en.

Lopes miniszter megerősítette álláspontját: „A kultúra nem hagyja magát megfélemlíteni. Nem hajlandó elfogadni a gyűlöletet, amely politikai beszédként próbálja álcázni magát.”

Ez a legutóbbi incidens egy áprilisi esetet követ, amikor szintén nacionalista csoportok zavarták meg erőszakkal a Szegfűs Forradalom 51. évfordulójának ünnepségeit – egy nemzeti ünnepet, amely Portugália „demokratikus átmenetére” emlékezik.

Kövess minket -on és -en!

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.