Kövess minket -on és -en!

47 éven át egy titokzatos spanyol család tulajdonában voltak azok a sokáig ismeretlen fotók, amelyek az 1967-ben a bolíviai hadsereg által kivégzett Che Guevara holttestéről készültek. 

A képeket az AFP francia újságírója, Marc Hutten készítette, majd átadta azokat Imanol Arteaga nagybátyjának, Luis Cuarterónak.

„A Bolíviában misszionáriusként dolgozó nagybátyám, Luis Cuartero a nagynéném, illetve az édesanyám elmondása szerint egy francia újságírótól kapta a fotókat, s a szüleim 1967. november végi esküvőjén mutatta meg a családomnak” - mondta Arteaga. A férfi nagybátyja halála után hozta nyilvánosságra a ritka történelmi dokumentumokat.

A fényképek azokat a pillanatokat örökítik meg, amikor a bolíviai hadsereg bemutatja Che Guevara holttestét. Cuartero valószínűleg azért kaphatta meg a képeket, mert Hutten tartott attól, hogy nehézségekbe ütközhet Bolíviában, s nem tudná mindet kivinni az országból. A fotós végül négy vagy öt tekercset küldött összesen Párizsba. Mikor Hutten végül eljutott a francia fővárosba, ott már csak néhány fotót talált, a többinek nyoma veszett.

Ernesto "Che" Guevara 1951-ben motorkerékpáron bejárta Dél-Amerikát, és az ott látott szegénység miatt marxista gerillának állt. Habár Argentínában látta meg a napvilágot, Fidel Castro 1959-ben „született” kubai állampolgárnak nyilvánította a kubai forradalomban és Battista elűzésében nagy szerepet játszó gerillavezért, aki egykori orvostanhallagatóként a Kubai Nemzeti Bank elnöke lett.

Guevara azonban a kommunista forradalom exportálását tartotta élete fő céljának, ezért előbb Kongóba, majd Bolíviába ment. Miután a négerek körében nem járt sikerrel, dél-amerikai ország lakosait sem tudta maga mellé állítani, majd 39 éves korában Barrientos bolíviai elnök parancsára a hadsereg elit egysége kivégezte. Latin-Amerikában máig egyfajta apokrif szentként tisztelik, másutt szimplán egy kommunista terroristának tartják.

Kövess minket -on és -en!

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.