Kövess minket 
-on és 
-en!
2024 nyarán és őszén a Norsk Institutt for Kulturminneforskning (NIKU), a kulturális örökséggel foglalkozó független kutatóközpont régészei a Tønsbergben lévő helyszínen ásatásokat végeztek néhány utcai csatorna korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok előtt.
Az ásatás során a csapat egy olyan épület maradványaira bukkant, amelyről úgy vélik, hogy egy „vevstue” volt, ahol textilipari munkák folytak – közölte a NIKU az IFLScience-szel. Kézműves műhely A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez egy olyan helyiség volt, ahol kézműves tevékenységek folytak, és ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tevékenységek valamilyen nagyszabású vagy professzionális ipar részei voltak.
Az épületben, amelyet a Kr. u. 13. század környékére datáltak, a régészek több, szövéssel és textíliával kapcsolatos tárgyat találtak, köztük öt szövőszéki súlyt, amelyek egy láncfonalas szövőszékhez tartoztak. Ez egy olyan ősi szövőszék, amely a szövés közben tartja a feszültséget, miközben a szövő dolgozik. feltártak továbbá hat fonókereket, egy rézötvözetből készült gyűszűt és egy agancsból készült díszített tárgyat, amely egy szövőkard, vagy más néven szövőléc része lehetett. De ezek között a tárgyak között volt a feltűnő forgó pörgettyű, egy súlyozott tárgy, közepén egy lyukkal. Ezeket a pörgettyűket egy orsó tetejére helyezték, ami lendületet adott neki, amikor pörgött. Ez tette lehetővé, hogy állati és növényi szálakból egyaránt fonalat készítsenek, és lényegében ez volt minden textil kiindulópontja. Ezeket az eszközöket a vaskortól kezdve egészen a 17. századig használták a fonal fonására, amíg a fonókerék el nem terjedt.
A Tønsbergből származó, vörös homokkőből készült fonókeréknek lapos az alapja és a teteje, az oldalai pedig lekerekítettek. Egyik oldalán azonban négy jól kivehető horogkeresztet véstek bele, amelyek közül három jobbra, egy pedig balra néz.
A skandinávoknál a szimbólumot már a vaskorban is használták, és a régészeti leletek szerint az arany karkötőktől kezdve az ágytámlákig mindenhol megjelent. Skandináviában a bal oldali szvasztika Thor isten kalapácsának jele volt. „Horogkereszteket találtak például a stryni Kårstad-faragásnál, az agderi Snartemóban talált sírleletekből származó textíliákon, és a tønsbergi Oseberg-lelet textilbe szőve. Ezek mindegyike a vaskorból származik” – mondta Hanne Ekstrøm Jordahl, a NIKU régésze és projektvezetője egy nyilatkozatban. Más kontextusban horogkeresztek graffitiként jelentek meg templomok falain Kaupanger, Røldal, Ringebu és Reinli stave templomaiban. Bár ez egyelőre viszonylag egyedi lelet – mivel egy díszítéssel ellátott fonókörmösről van szó -, a szimbólum gyakran előfordul vaskori és középkori textiltárgyakon.
