Kövess minket -on és -en!

Biden amerikai elnök az egyik beszédében azt mondta, hogy „Trump és republikánus hívei egy szélsőséget képviselnek, amely köztársaságunk alapelveit fenyegeti”. Ezzel a megosztó és kirekesztő kijelentésével a Reuter/Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka egyetértett.

Nem csoda, hogy a republikánusok több mint fele úgy véli, hogy az Egyesült Államok újabb polgárháború felé sodródik. A Southern Poverty Law Center felmérése mind a demokraták, mind a republikánusok körében a radikalizálódás jeleit észlelte, azt is megállapítva, hogy aggasztóan magas azon politikusok meggyilkolásának a támogatottsága, akik a megkérdezettek szerint „ártanak az országnak vagy a demokráciának”. Leginkább a fiatal demokrata férfiaknak tetszik a politikai gyilkosság gondolata, 44 százalékuk mondta azt, hogy támogatna ilyen merényletet, utánuk a fiatal republikánus nők következtek 40 százalékkal. Az idősebbek – az 50 éven felüliek – párttól és nemtől függetlenül nem rajongtak túlságosan az ötletért. Ezzel együtt a válaszadók 44 százaléka úgy érzi, hogy az USA a közeljövőben bekövetkező polgárháború felé tart. Ugyanakkor 48 százalékuk szerint „a progresszív és liberális vezetők aktívan igyekeznek kihasználni a politikai hatalmat a konzervatívabb fehér szavazók lecserélésével”. Ezzel a republikánusok kétharmada, de a demokraták meglepő 35 és a függetlenek 42 százaléka is egyetért. A Yahoo News/YouGov felméréséből kiderül, hogy a demokraták 55 és a republikánusok 53 százaléka valószínűnek tartja, hogy az USA „a jövőben megszűnik demokrácia lenni”. A felmérés alapján a republikánusok 52, a függetlenek 50 és a demokraták 46 százaléka meg van róla győződve, hogy „még az élete során polgárháború lesz az Egyesült Államokban”. Még ennél is megdöbbentőbb, hogy az amerikai össznépesség 56 százalékának (ezen belül a fehérek 48 százalékának) kimondottan jó véleménye van a fehérellenes BLM néger terrormozgalomról, sőt az össznépesség 23 százaléka (a fehérek 18 százaléka) még az antifasiszta söpredéket is többé-kevésbé szimpatikusnak tartja. Ugyanakkor 57 százalékuk szerint az előző évben romlottak a faji kapcsolatok, 31 százalékuk (a fehérek 41 százaléka) szerint pedig romlott a fehérekkel való bánásmód a médiában (Axios-Ipsos Hard Truth Civil Rights Poll, 2021. április–május).

Ennek ellenére az amerikaiak 58 százaléka pozitív fejleménynek tartja az ország „színesedését”, és csak alig 9 százalékuk képvisel ellenkező véleményt. Még a konzervatív-republikánus szavazók körében is 46-47 százalékos azok aránya, akik szerint annál jobb hely lesz az USA, minél változatosabb a népesség faji-etnikai összetétele, és csak 14-17 százalékuk nem ért egyet ezzel. Sőt mi több, a fehérek 57 százaléka kifejezetten örül annak, hogy idővel kisebbségbe kerülnek a népességen belül, és csak 10 százalékuk tartja ezt a perspektívát aggasztónak (Most Americans express positive views of country’s growing racial and ethnic diversity, pewresearch.com, 2018. 06. 14.). Némi hangsúlyeltolódással egy másik felmérés lényegében ugyanezt mutatja. Eszerint az amerikai fehérek többsége (62 százaléka) számára teljesen közömbös, hogy egyre csökken a részarányuk, sőt 11 százalékuk kedvező fejleménynek tartja ezt, és csak 26 százalékuk aggódik miatta. A legfiatalabbak (18–29 évesek) e tekintetben is „haladóbb” gondolkodásúak az idősebbeknél, mert 22 százalékuk kifejezetten örül a rájuk váró kisebbségi lét perspektívájának, és csak 13 százalékuk aggódik miatta. Lefordítva: jelenleg minden tizedik amerikai fehér felnőtt és minden ötödik fehér fiatal tekinthető árulónak, minden negyedik fehér felnőtt és minden nyolcadik fehér fia­tal nevezhető fehér nacionalistának, míg a nagy többség alkotja a politikai értelemben vett „mocsarat”, a parlamentáris demokráciák ide-oda csapódó, opportunista tömegbázisát (Most Americans say the declining share of White people in the U.S. is neither good nor bad for society, pewresearch.org, 2021. 08. 23.).

Azoknak az amerikai fehéreknek tehát, akik egy második polgárháborútól rettegnek, tudomásul kell venniük, hogy ez a polgárháború már lezajlott a 60-as években, és ők veszítettek. Most csak a Rekonstrukció 2.0 zajlik. A történelmüket a szemük előtt írják át, az országukat bolsevizálják, őket magukat egyre jobban háttérbe szorítják, kisemmizik és elnyomják. Az amerikai fehéreknél szánalmasabb pojácákat elképzelni sem lehet. Ahelyett, hogy harcolnának a történelmi városaik védelmében, azzal takaródznak, hogy „legalább nem az én külvárosomban vannak a balhék”. Amikor feketék és anarchisták jönnek a külvárosaikba, azt válaszolják, hogy „várjatok csak, amíg eljönnek a vidéki kisvárosomba, majd meglátjátok, hogy mi lesz”. Amikor aztán megérkeznek a kisvárosaikba, azt csaholják, hogy „várjatok, amíg eljönnek az én kis tanyámra a vadonban”. Mit csináltak az amerikaiak, amikor a feketék és antifasiszták felgyújtották a városaikat? Bambán otthon maradtak, csak az interneten tépték a bagólesőjüket, és mindenkinek azt mondták, hogy hamarosan, két hét múlva majd tesznek valamit.

A tomboló feketék enyhén szólva nem túlzottan szofisztikált entellektüellek, de ezek után többnyire még náluk is leesik a tantusz, hogy immár nekik fúj a sirokkó, és végre eljött számukra a revans ideje a gyapotszedésért, amellyel a most élő fehérek ősei „kínozták” az ő őseit. Interneten keringő videófelvételek tanúsága szerint napjainkban egyes amerikai feketék kedvenc hobbija fehéreket alázni nyilvánosan, meakulpázásra, térdepelésre kényszerítve őket, többnyire még csak nem is fizikai erőszakkal, hanem pusztán lelki terrorral. A jelenség a BLM-es tombolás idején tetőzött, amikor szó szerint egész Amerika letérdelt előttük, a képviselőket és a szenátorokat, a rendőröket és a nemzeti gárdistákat, a nagyvállalati vezetőket és a bankárokat is beleértve, Bidennel az élükön. Eddig még csak letérdelt Amerika a feketék előtt, de a woke-izmussal mentálisan arra trenírozzák, hogy le is feküdjön nekik. Már csak idő kérdése az egész, és be is következik.

Kövess minket -on és -en!

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.