Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Biden amerikai elnök az egyik beszédében azt mondta, hogy „Trump és republikánus hívei egy szélsőséget képviselnek, amely köztársaságunk alapelveit fenyegeti”. Ezzel a megosztó és kirekesztő kijelentésével a Reuter/Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka egyetértett.

Nem csoda, hogy a republikánusok több mint fele úgy véli, hogy az Egyesült Államok újabb polgárháború felé sodródik. A Southern Poverty Law Center felmérése mind a demokraták, mind a republikánusok körében a radikalizálódás jeleit észlelte, azt is megállapítva, hogy aggasztóan magas azon politikusok meggyilkolásának a támogatottsága, akik a megkérdezettek szerint „ártanak az országnak vagy a demokráciának”. Leginkább a fiatal demokrata férfiaknak tetszik a politikai gyilkosság gondolata, 44 százalékuk mondta azt, hogy támogatna ilyen merényletet, utánuk a fiatal republikánus nők következtek 40 százalékkal. Az idősebbek – az 50 éven felüliek – párttól és nemtől függetlenül nem rajongtak túlságosan az ötletért. Ezzel együtt a válaszadók 44 százaléka úgy érzi, hogy az USA a közeljövőben bekövetkező polgárháború felé tart. Ugyanakkor 48 százalékuk szerint „a progresszív és liberális vezetők aktívan igyekeznek kihasználni a politikai hatalmat a konzervatívabb fehér szavazók lecserélésével”. Ezzel a republikánusok kétharmada, de a demokraták meglepő 35 és a függetlenek 42 százaléka is egyetért. A Yahoo News/YouGov felméréséből kiderül, hogy a demokraták 55 és a republikánusok 53 százaléka valószínűnek tartja, hogy az USA „a jövőben megszűnik demokrácia lenni”. A felmérés alapján a republikánusok 52, a függetlenek 50 és a demokraták 46 százaléka meg van róla győződve, hogy „még az élete során polgárháború lesz az Egyesült Államokban”. Még ennél is megdöbbentőbb, hogy az amerikai össznépesség 56 százalékának (ezen belül a fehérek 48 százalékának) kimondottan jó véleménye van a fehérellenes BLM néger terrormozgalomról, sőt az össznépesség 23 százaléka (a fehérek 18 százaléka) még az antifasiszta söpredéket is többé-kevésbé szimpatikusnak tartja. Ugyanakkor 57 százalékuk szerint az előző évben romlottak a faji kapcsolatok, 31 százalékuk (a fehérek 41 százaléka) szerint pedig romlott a fehérekkel való bánásmód a médiában (Axios-Ipsos Hard Truth Civil Rights Poll, 2021. április–május).

Ennek ellenére az amerikaiak 58 százaléka pozitív fejleménynek tartja az ország „színesedését”, és csak alig 9 százalékuk képvisel ellenkező véleményt. Még a konzervatív-republikánus szavazók körében is 46-47 százalékos azok aránya, akik szerint annál jobb hely lesz az USA, minél változatosabb a népesség faji-etnikai összetétele, és csak 14-17 százalékuk nem ért egyet ezzel. Sőt mi több, a fehérek 57 százaléka kifejezetten örül annak, hogy idővel kisebbségbe kerülnek a népességen belül, és csak 10 százalékuk tartja ezt a perspektívát aggasztónak (Most Americans express positive views of country’s growing racial and ethnic diversity, pewresearch.com, 2018. 06. 14.). Némi hangsúlyeltolódással egy másik felmérés lényegében ugyanezt mutatja. Eszerint az amerikai fehérek többsége (62 százaléka) számára teljesen közömbös, hogy egyre csökken a részarányuk, sőt 11 százalékuk kedvező fejleménynek tartja ezt, és csak 26 százalékuk aggódik miatta. A legfiatalabbak (18–29 évesek) e tekintetben is „haladóbb” gondolkodásúak az idősebbeknél, mert 22 százalékuk kifejezetten örül a rájuk váró kisebbségi lét perspektívájának, és csak 13 százalékuk aggódik miatta. Lefordítva: jelenleg minden tizedik amerikai fehér felnőtt és minden ötödik fehér fiatal tekinthető árulónak, minden negyedik fehér felnőtt és minden nyolcadik fehér fia­tal nevezhető fehér nacionalistának, míg a nagy többség alkotja a politikai értelemben vett „mocsarat”, a parlamentáris demokráciák ide-oda csapódó, opportunista tömegbázisát (Most Americans say the declining share of White people in the U.S. is neither good nor bad for society, pewresearch.org, 2021. 08. 23.).

Azoknak az amerikai fehéreknek tehát, akik egy második polgárháborútól rettegnek, tudomásul kell venniük, hogy ez a polgárháború már lezajlott a 60-as években, és ők veszítettek. Most csak a Rekonstrukció 2.0 zajlik. A történelmüket a szemük előtt írják át, az országukat bolsevizálják, őket magukat egyre jobban háttérbe szorítják, kisemmizik és elnyomják. Az amerikai fehéreknél szánalmasabb pojácákat elképzelni sem lehet. Ahelyett, hogy harcolnának a történelmi városaik védelmében, azzal takaródznak, hogy „legalább nem az én külvárosomban vannak a balhék”. Amikor feketék és anarchisták jönnek a külvárosaikba, azt válaszolják, hogy „várjatok csak, amíg eljönnek a vidéki kisvárosomba, majd meglátjátok, hogy mi lesz”. Amikor aztán megérkeznek a kisvárosaikba, azt csaholják, hogy „várjatok, amíg eljönnek az én kis tanyámra a vadonban”. Mit csináltak az amerikaiak, amikor a feketék és antifasiszták felgyújtották a városaikat? Bambán otthon maradtak, csak az interneten tépték a bagólesőjüket, és mindenkinek azt mondták, hogy hamarosan, két hét múlva majd tesznek valamit.

A tomboló feketék enyhén szólva nem túlzottan szofisztikált entellektüellek, de ezek után többnyire még náluk is leesik a tantusz, hogy immár nekik fúj a sirokkó, és végre eljött számukra a revans ideje a gyapotszedésért, amellyel a most élő fehérek ősei „kínozták” az ő őseit. Interneten keringő videófelvételek tanúsága szerint napjainkban egyes amerikai feketék kedvenc hobbija fehéreket alázni nyilvánosan, meakulpázásra, térdepelésre kényszerítve őket, többnyire még csak nem is fizikai erőszakkal, hanem pusztán lelki terrorral. A jelenség a BLM-es tombolás idején tetőzött, amikor szó szerint egész Amerika letérdelt előttük, a képviselőket és a szenátorokat, a rendőröket és a nemzeti gárdistákat, a nagyvállalati vezetőket és a bankárokat is beleértve, Bidennel az élükön. Eddig még csak letérdelt Amerika a feketék előtt, de a woke-izmussal mentálisan arra trenírozzák, hogy le is feküdjön nekik. Már csak idő kérdése az egész, és be is következik.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

Zsidó-liberális megbotránkoztatást váltott ki a jelenleg az Atlético Madridban futballozó Marcos Llorente és a már visszavonult spanyol labdarúgó, Ibai Gómez által promotált új spanyol kávémárka.

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

A Neokohn című zsidó szupremácista online hírlap egyik olvasója fotózta le a nem hétköznapi matricát.

Az alábbi írás a szerző utolsó írása, amelyet 1999. augusztusában vetett papírra és a Magyar Összetartás 1999. novemberi számában látott napvilágot.

A második világháború végén számos német választotta azt, hogy meghal a gyermekeivel együtt, de ők nem kegyetlen szörnyetegek voltak.

A „magyar forradalomért való lelkesedés” miatt, vagy 1956-ot csupán ürügyként felhasználva 257 személy ellen alkalmaztak megtorlást a Szovjetunióban. 

Péntek hajnalban robbanás történt egy holland középiskolában, a bejárat környékére pedig horogkereszteket és különböző, nemzetiszocialismus-ellenes kifejezéseket festettek.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

Ami Magyarországon az 1945-ös budavári kitörés évfordulója, a Becsület Napja, az Bulgáriában a Lukov-menet.

Harminc éve már, hogy elhunyt a 28. Wallonien önkéntes SS gránátoshadosztály parancsnoka, a második világháború legendás „krónikása”, Léon Degrelle.

Elmélyülő külső és belső konfliktusok, olyan súlyos társadalmi törésvonalak, melyet még Magyarország is megirigyelne, etnikai krízis, romló közbiztonság. Igen, ezek az Amerikai Egyesült Államok mindennapjai, de Joe Biden kormányának (már amennyiben elfogadjuk, hogy beszámítható és ő irányít) vannak fontosabb dolgai is, például a Nordic Resistance Movement (NRM) kriminalizálása.

Kétségtelen, hogy 2023. október 7-ét az izraeli hadsereg (IDF) fennállásának eddigi leggyászosabb napjaként fogja nyilvántartani a hadtörténet.

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.